Hetikiadás, 1937. január-december
1937-09-15 / 37 [1523]
A nyoni egyezmény. X Söldközi-tenger csend ját és békéjét a világháború elülte után hoszszu esztendőkig nem zavarta semmi .A bárom nagyhatálam,Anglia,Franciaors zág és Olaszország beKea-n megosztotta egymás között érdekköreit s a többi pr,rtof birtokló kisebb országok is beilleszkedtek a békés egyensúly rendjébe. . Az ? pyugalmi állapot körülbelül tizenöt'esztendőig tartottakkor lépett tel az elsp zavaró körülmény az ola sz-abesszin háború formájában.Mint jól emlékezünk,ennek a háborúnak mellékzöngé je volt az angol-olasz összeütközés,de a háború befejezése után Anglia meghajolt a megdönthetetlen tény ,Abesszinia elfoglalása előtt s miután Olaszország is ünnepélyesen ki jelentette.hogy nincs szándékában Anglia érdekeit veszélyeztetni,sem Afrikában,sem a Földközi-tenger mas partvidékén,ismét megjavult a viszony a két nagyhatalom, között és ezzel helyreállt a békesség a Földközi-tengeren is . Hónapok teltek el most már csupán és kitört az előbbinél sokkal nagyobb veszedalem,a spanyol polgárháború.Ebbe ,mint ismeretes,a szovjet rögtön beavatkozott .amit megkönnyített neki a tavaly Lausennéban kötőt +• egyezmény is, amely szabaddá tette az utat a szovjetnek a Földközi-tengerre .Mos zkva azután Ki is használta az egyezmény minden .lehetősé gát,fegyver és csapatszállító hajói egyre-másra vonultak végig a Földközi-tengeren át Spanyolország vörö^ kikötőibe és vitték a segitséget a spanyol bolsevizmus számára.Ez az eljárás azután nemcsak az ez év elején kötött .angol-olasz megállapodást boritotta fel .hanem védekezést hivott ki maga ellen mindazok részerői,akik nem akarják tétlenül nézni,miként furakodik be a bolsevizmus a Földközi-tenger partvidékére és miként igyekszik ott magának szilárd várat építeni.3 a szovjet kihivásának,erőszakosságának lett a következménye,hogy a háborúskodás lassan nem maradt elszigetelve a spanyol partvidékek között.hanem a távolabbi tenger rés zekén is hol itt,hol ott történtek támadások egyes na jók ellen. A szovjet természetesen rögtön felhasználta az alkalmat,hogy Olaszországot,amely érthető rokonszenvet tanús it a nemzeti Spanyolországgal szemben, azzal vádolja.hogy tengeralattjáró támadásokat követ el az ő szállitóhajói ellen. Olaszország először megadta a méltó választ,az ismételt vádaskodásra azonban, egészen helyesen,nem tartotta érd mennek a fel eletet.S amikor francia kezdeményezésre a kis svájci városba, Ny ónba értekezletet hivták össze a földközi-tengeri helyzet tisztázása, végett, az olasz kormány egyetértésben a német kormánynyal, ors zágan méltóságának és hatalmi súlyának megfelelően kötelességének érezéé ki jelenteni, hogy addig nem vesz részt efajta érteik ez léten, omig a szovjetorosz támadásért elégtételt nem kap s különben is az egész kérdést a londoni ben emu vatkozási bizottság kielégitóen tudná rendezni. A nyoni értekezlet ennek ellenére mSgis összeült, kidolgoz ott és elfogadott egy egyezményt, amely a földközi-tengeri ellenőrzésre vonathozik^do aligha lesz" hosszú életű.^alán csak az volt az egyetlen figyelemreméltó jelenség az egész értekezleten,hogy Oroszország bármennyire is szere 4 te volna,nem kapott helvét az ellenőrzés ben, és ebből a szempontból a Földközi-tengert két részre osztották.az egyikben a francia,a másikban pedig az angol hajók fogják gyakorolni az ellenőrzést.. ,n i >i Az értekezlet résztvevői Olaszországot is felhívtak,hogy csatlakozzék az egyezmény hoz, még nedig olyan f ormában ,hogy Olaszország csak £ Tirrhemtengeren gyakorolná az ellenőrzést.a Földközi-tenger többi részén pedig az angol és * francia haióhad cirkálna.Az olasz kormány természetesen azt felelte,hogy országa szamára "ez az ajánlat elfogadhat atlan, csak a többi hatalommal teljesen egyenlő feltételek mellett hajlandó közreműködni. A nyoni értekezlet s az egyezmény tehát nem tudta megteremteni a nagyhatalmak egyenlő jogú együttműködését a Földközi-tengeren,s addig ott aligha áll helyre ismét a rendes helyzet.amig Olaszországnak nem szolgáltatnak elégtételt s rem tesznek neki olyan ajánlaiüt .amely Olaszország tekintély hoz meltt
