Hetikiadás, 1937. január-december
1937-07-07 / 27 [1523]
Teljgőzzel előre ,,? Esztendők óta igen súlyos' gondot okoz a világ valamennyi államának a gazdasági helyzet,amelynek kuszaltsága renditheletlenül dacol az idővel és a szórványosan jelentkező javitási kísérletekkel.Hiába telt el már huszonhárom esztendő a világháború kitörése óta,még csak megközelíteni sem tudja egyik ország sem azokat az állapotokat,amelyben a sokat és méltán emlegetett boldog békeidőkben, élt nemcsak Jurópa,hanem úgyszólván az egész világ valamennyi országának köz- és magángazdasága.Nem csak a háború rontott ezen az egykori helyzeten,hanem,mint"sajnos jól tudjuk,igen sok kárt tettek ezen a téren is a páriskörnyéki békeszerződések rendelkezései,amelyek egyebek közt részekre daraboltak olyan eszményi gazdasági egységet,mint amilyen Nagymagyar ország volt. A .kölcsönös forgalomtói való elzárkózás, a vámsorompók mérhetetlen magasságú emelése,az önellátási törekvések tulzásbavitele tetézték a bajokat és hiába emelkedett néhol a termelés,ha fogyasztópiacot nem tud találni termelvényoi számára.A mult évtized második Telében kezdődött ugyan általánosabb jellegű javulás,az 1931-es esztendő válsághulláma azonban ezt ismét tönkretette es a zuhanásban azóta inkább csak megállás történt,de érdemleges emelkedés még mindig nem ^következett be. Nem osak a kisországok sínylődnek ettől,hanem érzékenyen szenvednek tőle a nagyhatalmak,jüuro n tul az ügy^sült Államok is.S ua 1933-ban az akkor összehivott világgazdasági értekezlet tett is kisérletet arendezésre,ez a kisérlet meddő maradt,az értekezlet hetekig tartó elméleti fejtegetések után eredménytelenül oszlott szét,maradt minden ugy,ahogy volt,sőt az eredménytelenség esztendőkre elvette az államférfiak ked- . vét ujabb kezdeményezéstől. Ennek az^esztendőnek tavasza látták csak olyannak a pénzügyi és gazdasági vezető férfiak a helyzetet,hogy talán most már több siker reményében lehet ismét megkísérelni egy ujabc értekezlet összehívását. Apban is biznak,hogy az esztendők mulasa részoen feledtette a négy év előtti sikertelenség kellemetlen emlékét s az akkor sémiivé valt bizakodás most talán ismét megerősödött annyira,hogy kiinduló pontja lehet egy nagyszabású nemzetközi értekezletnek. A világ egyik legkiválóbb pénzügyi szaktekintélye,Van Zeeland belga miniszterelnök vette kezébe,mondhatni köznegbizas alapján,az értekezlet előkészítését.iülutazott az -ii^esült illanókba,többizben tanácskozott Roosevelt elnökkel,visszatérőben tárgyalt az angol ós a francia kormány tagjaival^ ugylátszik alapos munkát végzett,nert nost már odáig fejlődtek a dolgok,hogy konkrét formában szó*a került egy uj világgazdasági értekezlet összehívásának terve,Anglia és Franciaország már kifejezte hajlandóságát a tárgyalásokra,az ü^-,esült Államok pedig egyenesen kimondták a jelszót: ''Teljes gőzzel előre?" Az értekezlet tervezői a nult tapasztalatain okulva ugy akarják keresztülvinni elgondolásaikat,hogy először az érdekelt nemzetek lényegileg megegyezzenek a főbb kérdésekben s csak azután üljön össze a világertek ezlet,a r .ie ly már csak tulajdonképen nyilvánosan bejelentené a bizalmas uton létrejött megállapodásokat.3uv«n az esetben az értekezlet az eddigi nemzetközi tanácskozások legsikoresebbike lenne. S bfir az eddigi előlié szülétekből nég épugy nem lehet következtetni sikerre,nint sikertelenségre.annyit lathatunk,nogy több oldalról foglalkoznak már komolyan a mostani áldatlan helyzet rendezésével.3:jik ország a ná.sik után ismerte fel a mai ülapotok tarthatatlanságát és áz orvosláshoz szökséges együttműködésre is talán nagyobb lesz a készség,nint az elnult esztendőkben.S bár többizben ért már bennünket csalódás,aboan az esetben nem maradhat el a siker,ha mindenütt kiadják a jelszów,hogy:"Teljos gőzzel előre?& m „ J/J