Hetikiadás, 1937. január-december
1937-06-30 / 26 [1523]
A mult héten Blomberg tábornagy, a német birodalom hadügyminisztere, látogatott el hozzánk és több napot töltött Magyarországon. Röder Vilmos honvédelmi miniszterünk látogatását jött visszaadni, de" ezen a kötelező udvariassági látogatáson tul, azt hisszük, a régi fegyvertárs szeretetét is elhozta hozzánk a maga és a nagy német nép nevében a magyar nemzet iránt, amely barátaival szemben mindig hü maradt. Blomberg tábornagy a világháború legkiválóbb katonái közé tartozik. Tehetségével és nagy munkabírásával gyorsan haladt a katonai ranglétrán, a háború alatt pedig egymásután szerezte meg a kitüntetéseket, köztük a legnagyobb katonai kitüntetést, a Pour le Mérite rendjelet is.Katonai pályafutásának betetüzéseképen pár évvel ezelőtt emelkedett a hadügyminisztori székbe és ott óriási munkát végzett a német hadsereg újjászervezése terén. Főként az ő érdemének tudható be,hogy a német birodalom hadserege elérte régi nagyságát, a ha annak szüksége netalán felmerülne, sikeresen tudna védekezni bárhonnan jövő tana elássál szemben. Az ő hadügymniszt ersége alatt szabadította fel magát Németország a versaillesi békeszerződés utolsó katonai megkötöttségei alól is, uj alapokra fektette a hadsereg szervezetét, korszerű fe gyver ekko 1 látta el és a hagyományosan mintaszerű fegyelem fentartásával elérte azt a szinvonalat, amelyen a többi nagyhatalom hadserege áll. A német hadsereg fejlesztése mindazonáltal korántsem szolgál támadó célokat. Hitler vezér és kancellár jobbkeze, Gőring porosz miniszterelnök is legutóbb is,ételten kijelentette, hogy amennyiben Kémetországtól függ, nem kerül sor ujabb háborúra. A német haderőt csak azért kellett fejleszteni, hogy biztosítani lehessen a német népnek hosszú kiterjedésű határai védelmét. Németországnak a teljes egyenjogúság elérése érdekében ia szüksége volt a folfegyverkezésre, mert az az ország, amelynek nyilt határai vannak és képtelen arra, hogy fegyverrel kezében eredményesen álljon ellen az ellenséges támadásnak, sokkal jobban veszélyezteti a világ békéjét, mint egy olyan ország, amelyről mindenki tudja, hogy elszántan fog küzdeni létéért, ha területének és becsületének épségéről van szó. Magyarországot, mint jól tudjuk, az őszinte jó barátság szálad kapcsolják Németországhoz. Erinek a barátságnak a múltból is értékes hagyományai marad tok ránk es a jövő külpolitikája is minden bizonnyal tovább fogja ápolni ezt a baráti viszonyt. Különösen jelentős számunkra ez a barátság azóta, hogy Németország és Olaszország politikájának főbb irányelvei tekintetében megegyezésre jutottak egymással,nert a mindkét részről velünk szemben megnyilatkozó jóakarat két nagyhatalom támogatását igéri nekünk, olyan nagyhatalmakét, amelyeknek egymás között sincsenek lényegbevágó ellentétei. Ez az együttnüköcés megsokszorozza a külön-külön is hatalmas országok külpolitikai súlyát és annak megfelelő erő rejlik a részükről megnyilatkozó támogatásban is,, : A két barátságos nagyhatalom egyikét,a német birodalmat és elsősorban annak hadseregét képviselte nálunk Blomberg tábornagy s ilyen minőségben alkalma volt arra is. hogy megtekinthesse a kicsiny magyar honvédség egy részének gyakorlatát is- Látnatta, hogy a szellem, a katonai nevelés semmi kivánni valót sem hagy hátra, a korszerű fegyverek azonban jórészt hiányoznak, ne t Magyarországot még na is kötik a katonai korlátozások. Teljes egyenjogúságunkat nég nem nyertük vissza, enélkül pedig nem tudunk olyan mértekben gondoskodni védelmünkről s az ahoz szükséges fogy vérekről, ahogyan azt a magyar nemzet biztonsága megköveteli. Örömmel fogadtuk a régi fegyvertárd. a német birodalom hadüg^yminiszt n rének látogatását és sajnáltuk,hogy a közöttünk való tartózkodása tovább nem terjedhető* t.Hisszük azonban, hogy jó benyomásokkal távozott és otihon továbbra is erőteljesen küzremüködik Magyarország támogatásiban.
