Hetikiadás, 1937. január-december
1937-01-20 / 3 [1523]
Ezt várjuk. A magyar kormány nem oknélkül bizta a kultuszminiszterre az állástalan értelmiségi fiatalság ügyének behatcbD gondozását.Minden miniszternek kötelessége a maga ^hatáskörében arra törekedni, hogy minél több végzett fiatalember jusson íróasztalhoz,de ezen túlmenően a kultuszminiszterre háritóttá a kormány a feladatot,hogy az ifjúsági problémával foglalkozzék és megoldására terveket készitsen.Mert bizta ezt a súlyos feladatot a kormány éppen a kultuszminiszterre? Ázért ; mert az értelmiségi állástalanság kérdése összefügg az cktatás reformjával .Sajnos,nem jelenti a kérdés megoldását az, hogy a kormány elhelyezett néhány ezer fiatal embert,tovább törekszik egyesek elhelyezésére és intervenciójára a magángazdaság most ismét ötszáz diplomásnak juttat kenyeret.Nem jelent ez végleges megoldást,csak részeredményt azért,mert sokkal töbuen vannak a kenyértelen,diplomások,de nem jelent azért ~ sem mert nemcsak a most várakozókról van szó. Éven te sokkal nagyobb számban kerülnek ki a közép iskolákoól és az egyetemekről az elhelyezkedésre váró fiatalok, mint amennyit a magyar élet értelmiségi pályái a legkülönbözőbb vonal akcn fel tudnak szivni. A megoldás eszközei közt jelentős szerep jut tehát az iskolai reformnak, az értelmiségi tuiterhelés csökkentésének és a gyakorlati pályára való nagyabb arányú nevelésnek »A kultuszminiszter ^nemrég cikkében szólt a nemzet nevel és elvi feladataitól >legutóbb pedig előadásában az iskola bajairól és reformjának részletkér<ióseiról nyilatkozott.A nagyar közéletben az utóbbi időben többször'hangét adtak a szülők általános panaszainak,amelyek arról szólnak,hogy az iskola nagyon megterheli a gyermekeket. Kétségtelen, hogy a háború utáni gyengébb idegrendszere és fizikumú generációtól sokkal többet követelnek,mint a korábbi,erőteljesebb nemzedéktől kivántak.Nem kifogásolja azt senki,hogy az ifjúság többet tud jcn,his zenkultiirfőlényünk megóvása is fontos,de joggal kifogasolja mindenki,hogy olyan sok feleslegeset tanitanak,amennyit a gyermekek agya befogadni képtelen és igy a sok lényegtelenség közt gyakran elvész a lényeg. Altalános panasza ez a szülőknek,akik most örömmel hallják a leghivatottabb részrőljHóman Bálint kultuszminisztertől, a tudós egyetemi professzortól a diagnózis megállapítását. Az oktatásügy legfőbb irányitójának kritikájából csak ezt a néhány mondatot idézzüü:"Az iskola válságának oka a nevelősz^mpont elhanyagolása az oktatószempont mellett és az értelmiségi nevelés elhanyagolása a szakismereti közlés javára.. .Az egyetemes művelődési ideál helyét a kis szákiaeál foglalta el.A szakismeret-kozlés vágya ... a hatalmas ismeretanyag-bővüléssel párosulva vezetett az iskolák tananyagának tetemes kibővülésére,uj szakelméleteknek,a gyermekagy által be se fogadható elméleteknek az iskola anyagába való beillesztésére... Az iskola elfelejtette,hogy rendeltetése nem enciklopédikus ismerethalmaz nyújtása,hanem a gondolkodás fejlesztése, a léleknevelés.A nevelés és okoatás egyensúlyát tehát helyre kell állitani A tanárt és tanulót közelebb kell vinni egymáshoz." A közvélemény most várja,hogy miután a professzor megállapította ajielyes diagnozást ; következik a gyógyítás.! másik vonatkozásban is érdeklődéssel várjuk a mmiszoer ténykedését:a gyakorlati- pályákra való nevelés t&? rénjmely az állástalanság megoldásánál is fontos.Igén a miniszter a gyakorlati iskolák átszervezését is. így a polgári iskoláknak gazdasági irányú átalakítását, mégpedig a falusi és a városi tipus megkülönböztetésé vei. Olyaii uj leányközépiskolát is terveznek,amely gazdasági,egészségügyi és társadalmi pályákra képesit,miután a túlzsúfolt tanítónői pálya már nem ad elhelyezkedési lehetőséget.A tanárképzést is megreformálják és minden vonalon biztositani kivánják'a nevelés és oktatás egyensúlyát,az egészséges nemzetnevelést. Ezt variuk. S.I.
