Hetikiadás, 1937. január-december

1937-06-16 / 24 [1523]

A bekemü szolgálata. Naurath báró német külügyminiszter az elmúlt héten négy napig tartózkodott Magyaróra zágon,tis ztelgő látogatást tett a kormányzónál és több megbeszélést folytatott Darányi Kálmán miniszterelnökkel és Kánya Kálmán külüfqminiszterrél. A megbeszéléseknek talán legfontosabb része volt az a meg állapit as, hogy a német és a magvar kormány között teljes egyetértés áll fenn arra nézve.hogy országaik minden blokká lakit ás r a vonatkozó kísérletet elutasítanak és a bélte müvét a lövőben ia az általuk eddig követett módon fogják szolgálni.Ez pedig azt jelenti hogy az államok közé válaszfal emolése helyett a tekintetbe jövő érdekeknek kiegyenlítésére és végleges megbékélésre fognak törekedni. A tanácskozásokon örömmel álla pitották meg azt is,hogy a két kormány felfogása egyéb kérdésekben is tökéletesen egyezik es elhatározták,hogy a Német Birodalom én Magyarország között változatlanul fennálló barátságos kapcsolatokat a kitűzött békés célok elérése végett tovább fejlesztik. A látogatás és a megbeszélések eredménye tehát minden tekintetben kielégíti a hozzá fűzött várakozásokat .A két ország közötti szoros és hü barátság tovább fejlesztése ugyanis a közös,békés célok elérését minden bizonnyal közelebb fogja hozni,his- en Németországnak a dunavölgyi kérdések iránt tanúsított élénk érdeklődése és hozzánk füződó őszinte barátsága nagy segítséget ígér ezen a téren. De ezenkívül nagyjelenőségü az a hivatalos nyilatkozat is,amely elutasítja a blokkalakit ás ra vonatkozó kis ériéig annak az igen helyes elgondol ás nak alapián hogy az ilyen blokkok válaszfalak emelésével mindig csak az ellentéteket élezték ki.feszült helyzetet teremtettek és nem egyszer háborús kirobbanásra is vezettek.Az ilyen szándék pedig ugy Németországtol,mint Magyarországtól teljesen távol áll,hiszen mindkét állam az erdekek kölcsönös kielégítése révén kíván tartós békét teremteni, illetve az erre irényuló munkában tevékenyen közreműködni .A végcél felé vezető békés fejlődésben,mégpedig elsősorban a kózépouróapi,az igazságon alapuló uj elrendezésben kivan Magyarország együttműködni a Német Birodalommal . Magyarország külpolitikájának mindig fő irányvonala volt az,hogy a békés eszközökkel törekedjék azoknak a nagy nemzeti tél ja urak elérésére, amelyek nem jelentenek mások részére sem jogtalanságot, sem igazságtalanságot.A magunk számára nem követelünk mást,mint amihez jogunk van,ami az igazság alapján megillet és készek vagyunk olyan uj rendezésben közreműködni,amelynek alapja.természetesen szintén csak a jog és az igazság lehet .Az uj rendezés szükségét pedig már egyre többen ismerik el és sürgetik,még olyanok is,akik annak idején résztvettek a szerencsétlen páriskörnyéki békék megalkotásában,mert látják,hogy addig.nem állhatnak vissza a rendes kapcsolatok a középeurópsti országok között,nem indulhat meg sem gazda?ági.sem egyéb irányban az újjáépítő munkaiamig ez a részint gyűlöletből,részint tájékozatlanságból fakadó helyzet fennáll. V béke in állandóan veszélyben forog,mert a több helyen is teremtett nagyfokú elégedetlenség igen rossz tanácsadó és sohasem lehet tudni,hogy nem robban-e ki valahol a folytonos sérelmektől fokozódó elégedetlenségnek gyúlékony anyaga. Ezt a tarthatatlan helyzetet pedig csak az erdekek kiegyenlítésé vei.bekes feilődéssel lehet jobbra változtatni.Az erre irányuló szándék mellett tettek aost újból hitet a Német Birodalom és Magyarország államférfiái. 1 beke müvet akariák szolgálni,ami Középeuróp-'ban ma két egymással párhuzamos irányban halad. . \z egyik irányt a római jegyzőkönyvek szabják meg,a másikat a Németország és Magyarország közötti együttműködés.A párhuzamos haladó irányok colja azonban közös, a megalkotandó békemű,amelyet sóvárogva várnak az emberek milliói,? amelyek felé,hisszük,hogy egyre jobban közeledünk.