Hetikiadás, 1936. január-december
1936-03-03 / 9 [1522]
~~ • Kszckció IrtafEaigSgii Qéafti A leányok szene bizony sohasem az aroa szépsége miatt akadt meg rajta.mert a bőrére irigykedhetett volna a pulykatojás is,olyah"szép nagy szeplők piroslottak rejta.Ezenkivül a haja szine sem volt olyan^iiogy " kemény férfiasságot sejtetett volna, mert ezer gyapjas kunkorodásávai és vörösesen aranyló bársonyos selymével inkább hasonlat ossá tette a fatál leány fejéhez* Hanem a termete oiyan sudár,aranyos és rugalmas volt, amilyennek a régi görög szobrász álmodta az olympiai győztest. • Torma üron ennek az utóbbinak köszönhette a gyengébb nem sokszor el nemtitkolt érdeklődéséi.Bár egyszerű urasági inas volt,mégis olyan veszedelmes hire kerekedett,hogy a grófja nem egyszer komolyan meg-rótta. -Viselkedjél szerényebben - leckéztette az öreg ur.- Ha csak ránézel egy nőre,már megbolonditod. -Nem tehetek róla,-próbált ellenkezni a lejény,de a gazdája letorkolta. - Ha nem adsz alkalmat.nem lesz kellemetlenséged.Ez a belga gróf éppen most panaszkodott,hogy a felesége — Az öreg ur most kapott észbe.Lenyelte a többit.Nem akart lov: ; adni a székely legény alá.aki nemcsak az egyszerű erdélyi fehérnépek fejét csavarta el már daliás kiállásával.hanem főleg idegenben aratta szebbnél-szeV;. diadalait .Akkor éppen Parisban volxak.A szálló nemzetközi társaságából a kénye és válogatós'dámák egyre keresték az alkalmat,hogy megismerkedhessenek a magyar gróffal,mert igy az inasával is válthattak szót. - Amig fiatal és legény voltam - elmélkedett az öreg gróf - sol.a sem volt ilyen .sikerem.Nem értem ezeket a hölgyeket.•• Áron értette,de nem árulta el titkát. Lassanként a legfinomabb illatszerek nyoma érződött a ruháján és küldte haza a pénzt özvegy édesanyjának,aki még három gyermekkel bajlódott az Olt partján. - Baj van Aron - lihegte az öreg gróf egy forró julius-végi alkonyatkor.- Háború lesz.Haza kell mennünk. -'A méltóságos ur már kinőtt a császár mundérjából, én meg még nem nőttem belemosolygott a legény. - De elfognak és be csuknak, ha itt maradunk. - Imr'űállom alásan,azt csak méltóztassék rám bizni. A belga grófné két kézzel kapott az alkalmon,hogy szolgálatába fogadja a varázslatos külselyü székely inast,aki látszatra könnyű szivvel ott hagyta eddigi gazdáját és másnap már útban volt a fjordok hűvös világa fel' Mire elmenekültek a forró francia nyár elől, a Száva partján eldördült az els^ ágyú és özvegy Torma Mózesné két nagyobbik fia felhúzta a császár csukaszürke mundérját. Áron pedig ezalatt a lilaszinü fjordok haragoszöld fenyőfáinak fekete árnyékában átélte az ezeregyéjszaka tündérmeséjét.kire leesett az első hóm a belga gróf azt irta a harctérről a feleségének,hogy Belgium meghalt.Átnyargaltak rajta a germán katonák. ' Már ki is tavaszodott,amikor Torma Áront elérte az édesanyja első levele. • n ...nem maradt könnyem sem fiam ... karánsony'böjtjen kaptam a pecsétes irást. ... Sándor bátyád ugy halt meg csata közben,hogy széttépte az ágyúgolyó..." t Aron fejéből kiszaladt a vér,amikor idáig jutott a rakoncátlan betűk tengerében és megremegett a kezében az a papiros,amely elhozta hozzá az erdélyi hegyek felejthetetlen illatát. A belga grófné ösztöne megér ez te, hogy nemcsak az o haza iában, hanem a székely inas lelkében is nagy csata kezdődött .Rettegve gondolt arra az eshetőségre,hogy ez az alapjában véve romlatlan ősember felszegi a fejét, elrúgja az erőitetet kényelmet és az unalomig kinált szerelmet,megalálja nehezen titkolt önmagát és köszönés nélkül faképnél hagyja.. . /Folyt köv./
