Hetikiadás, 1936. január-december
1936-02-11 / 6 [1522]
Irta: Kisig-canai Géza. Még most is jól emlékszem rá,peaig alig volUm több öt évesnél, amikor utoljára láttam. De hát ,aki egyszer is tü lálkozott vele, nem felejtette el holtáig, olyan különös testi'és lelki tuls• jaonságokktí áldotta,vagy verte meg a teremtő.Tessék csak elképzelni két egymásra állitott hordót,melyek közül cz alsó körülbelül hússzor akkora,mint a felső, A kettűt fényes fehér abroncs választotta el gallér alakjában és az alsó valami ruhába bürkeit meszelőnyél-szerü lábakon verébugrásokkal fickándozott a földön. Ezt & különös jelenséget Kelemen Elemér grófnak hiv ták. Nagy birtokos volt. Lehetett jó ötezer holaja egy t- gban. Három "ma iorjába n tartott egyegy gazdatisztet,a kik azonban függetlenek voltaki egymástól', sőt mesterségesen ellenséggé tett* őket,olyan versengést támasztott köztük.Egyébként kezüKetlábukat,sőu talán még az eszüket is guzsbstkötötte,annyira basáskodó tt fölöttük. - Itt ón vagyok a király - mondogatta szent meggy őz öléssel. - Én vagyok a na p a Xelemsn-bi rtokon,akire rásugárzik az én arcom fényessége,azt már boldogsca is tettem. Ilyen boldoggá tett embert azonban senki se látott, mert a gróf úrtól nemcsak rettegtek,hanem undorodtak is azok a szerencsétlenék,akiket a közelébe sodort •• sorsuk. Mi gyerekek például minőig os szeverekedtünk,ha " kastélyosdit" játszottunk,mert senki se akart gróf lenni.Ha pedig nag/uehez en mégis vállalta valaki ónt & szerepet,azon vesztünk össze,hogy a gróf bunkóban végződő orra alatt tizennyolc, vagy pedig tizenkilenc szalu bajusz van-e? AxxUKor azután végre megállapca tank a tizenkilences sZdiüb G n / Seres Zoli, a komornyik fia döntötte el a vitát /,akkor meg tzon tanakodtunk,hogy hogyan osszuk el a szája fölött ezt a tizenkilenc sortét, amit nyáron és ősszel "kukorica hajából ragasztottunk Elemér gróf megszemélyesitőjének orra alá. Még ma is élénken emlékszem arra a pillanatra,amikor Seres goli ' hétpecsétes titokként a fülünkbe súgta,hogy a méltóságos gróf urnák nem is haja a haja,ha nem ugy vette Pesten.Hát ez a felfedezés ugy fejoevert bennünket,hogy hetekig nem játszottunk ' l kastélyo sdit ",mer t nem a kadt köztünk olyan kopasz fejű,a ki alkalmas lett volna erre a szerepre.A leányok e^zel,szemben állandóan "kastólyosdit'Skar tak ját szani,mert a méltóságos grófné egka.kszap SZ eme ós mindig szomorú halovány arca olyan vonzó volt,hogy nem fcuui*k* szabadulni a varázsa alól. Ma sem értem,hogy élhetett együtt ez a két - legalább ugy külsőre- ennyire ellentétes ember.A grófné volt a megtestesült báj és gyengédség, akinek halk ezüstcsengetyü hangját.csak akkor lehetett igazan hallani,ha leszökött a kastélyból á e-azdatiszti lakásba ós az édesanyaim-al gondtalanul elbeszélgetett.De ha »)2yura közelében volt, megfagyott ajkán H & cagás,amit nem is csodál tam, mert Elemér gróf ugy beszélt, mintha a helyiérdekű vasút kiórdanesült mozdonya fuldokolt volna, közben azonban állandóan v-aTtoga-tta idomtalan termetet egyik pipaszar lábáról a másikra óé ha nagyon belemelegedett, lapátszerű vörös fülei ugy billegtek,akar a szamáré. Bennem legalább igy maradt meg az alakja és édesapám sem tiltakozott ellene ,ha évek multával ilyen moaorb&n emlegettem volt ga zda ját, akiről egyébként az egész vármegye tudta,ho.gy a dajkája a feje la,gy-.jra ej tette,mégis tőle hallotta édesapám s következő mélyértelmü mondást: - ;iz eszével mindenki,de a s zerencsójével senki sincs megslógsave. , ( Bizonyár-:. ez járhatott & fejében akkor is,amikor ott hagyta a magyaróvári gazdasági t kadémiát ós elment valamelyik németországi főiskolára,de ott sem 333 rezte me^ a ^gazdatiazti oklevelet. Szegény gazdatisztjei azután alig tudtak megállni nevetés nélkül,a mikor a gróf ur „szaKkérdósekrőr kezdett beszólni, ielyesebbem előadni ,mert minőig a tanár szerepót játszotta. - Az én mintagazdaságomban - rendesen így kezdte a mondó kajat.Elméletben talán tudott is valamit,de a gyakorlatban hajmeresztő intézkedései voltak./ Az egyik szoxíiszédos rosszmájú uraság szerint azért nem vette észre rendelkezés einek hajmeresztő hatását,mert biliiárdgolyó sündisznónak érezte űBg£t, iá Elemér grófot meglátta./ Folytatása következik .
