Hetikiadás, 1936. január-december
1936-02-11 / 6 [1522]
február U.^^Xs"-' Hogyan lehet segíteni az Alföld népén? Ezzel a címmel tartotta meg rendkívül értékes előadását a Ealuszövetsé ben az'Alföld gazdasági problémájának egyik legalaposabb ismerője,dr. Csergő Károly,Csongrádvármegye alispánja. Mi az oka annak,hogy a Kőrös,Tisza,Karos szögében élő mezőgazdasági lakosság életvi^pnyai évről-évre állandóan rosszabbodnak s kérlelhetetlen bizonysággal fökwüődndk a ba^'okja gondok?Bár kétségtelen,hogy a sorozatos elemi csapások fokozottabb mertékben és rohamosabb tempóban ássák alá valamely vidák gazdasági helyzetét,az Alföld nyomorának főoka mégsem ezekben a sajnálatos eseményekben keresendő.Hosszú évek óta nemcsak a gazdasági válság megrázkódtatásait szenvedte el,hanem területi értelemben vett gazdasági elzártság, az értékesítési és szállítási lehetőségek sokféle korlátozásai és béklyója idők folyamán elvonta a nyugodt és biztos élet fenntartásához szükséges lehetőségeket.A segítség módozatairól szólva Csergő Károly alispán kifejtette,hogy legfontosabb feladat lenne az Alföld népének helyzetén intézményesen segíteni,valamiképpen megállittani az elszegényesedést és lerongyolódás folyamatát. Sok nehézséget küszöbölne ki és munkaalkalmat teremtene az Alföld rendszeres öntözéséhek keresztülvitele. A Kőrös,Tisza,karos szögének időjárási viszonyai annyira abnormisak,aszályra hajlók,hogy például .. s 40 év alatt mindössze négy olyan esztendő volt .amelyben az evenkinti csapadékmennyiség elérte az átlagos és csupán egy,amely az átlagon felül emelkedett.Több százezer,sőt millió holdnyi területet lehetne ilyen módon az intenziv termelés szolgálatába állítani.Más,legsürgősebb teendőnek a termelés intenzivebbé tételét tartjaCsergő alispán. A külterjes gazdálkodási rendszer mellett az üzemek összezsugorodnak és egyszerűen a véletlenre bizzák magukat. Csökkenteni kellene a kukorica termőterületét és fokozatosan áttérni a len, kender ^burgonya, zöldségfélék, hüvelyesek, herefélék, gyümölcsösök és más, talán kevésbe megszokott,de Elimaállóbb növények termelésére. Uj fizetési megállapodás jött létre Anglia és líagyarország között. Nagybritannia és líagyarország közötti áruforgalomból eredő fizetések lebonyolításéra szóló megállapodás megújítása céljából tárgyalások indultak, amelyek eredményesen befejeződtek és az eddig irányadónak vett elvek alapján uj megállapodás kötésére vezettek.A megállapodást a budapesti Brit követ és a magyar Nemzeti Bank elnöke az ez ésvi február első napjától kezdőső hatállyal - levélváltással léptetett életbe. A fontos eltérés a régi megállapodással szemben az,hogy a Nagybritanniából származó árukra a ^agyar Nemzeti Bank csak akkor fog devizát kiutalni,ha az igényléshez,valamely brit kereskedelmi kamara,vagy még meghatározandó más brit hatóság által kiállitott az áru brit származását igazoló bizonyity£ny csatoltatik.Ez a rendelkezés azokra az árukra vonatkozik,amelyek ez évi március elsején,vagy azt követőleg lépik át a magyar határt. Magyar házinyulhust vesz Svájc. . A házinyultenyésáés ügyében volt értekezlet Hódmezővásárhelyen.Az értekezleten megjelent a Külkereskedelmi Hivatal képviselője és bejelentette, hogy a jövőben fokozni fogják a vágott nyúlhúsnak svájci kivitelét,másrészt pedig olyan intézkedések fognak történni,hogy a hazai kalap és szörmegyártás fokozottabb mértekben legyen a belföldi nyersanyagokra rászorulva.Vagyis a külföldi nyersanyagok behozatalával szemben korlátozó intézkedések készülnek. A svájci kivitelben egyelőre 10.000 kilós vágott nyulhuskontingens álljlagyarország. rendelkezésére.! aereznák átvételére nézve pedig a kalapgyártó ipar kötelezte magát,hogy másfélmillió házinyulgeresnát vesz át,kilonkint 2.4 pengőért.A hódmezővásárhelyi értekezleten a szőrmeipar képviselője is megjelent es azt a kijelentést tette,hogy a sealskin és a bibrettprémek készítésére alkalmas szárnyulak gereznáit faj és minőség szerint 1-6 pengős áron fizetik meg.
