Hetikiadás, 1936. január-december

1936-09-16 / 37 [1522]

/lláli néni nyelve. Folytatás./ De hit éppen ezt akartad Hadc pukkadjon a rátarti rokonság, kert an yira ismerte \ ali nénit,hogy miniig megmondja az igazat. Odaállt a tükre elé. Gyönyörű szőke fiatolasszony mosolygott vis za rá, - Ez lett a varrólányból... Ilyen puha meleg fészket varázsolt ide o kényes,rátarti Veres-ivadéknak... Diadalmasan ugrált a szeme bútorról bútorra *

t Nem lesz itt hiba, sőt kedvességével'és -yengé őségével meg fogja hódi tani káli nénit. Csigalassúság al ballagtak a napok, katica asszony ugy várta káli néni érkezeset .mint a kisdiák a vakációra rcpito vonatot, kinden délután kikönyökölt a terrasz korlátjára és szemét el le eltette a szelid domboldal katonás sorban merevedő karóin. Az aranyló sz Diólevelek:'.-:, zizegő zaját odalopta hozzá a kiváncsi szél,mely hűvös leheli étével bekukkantott minden zugoa és már nem birt vele a bágyadttá öregedett októberi napsugár se. komoly,kövér pókon utazgattak a fehér ökörnyálon,mely ott csap*, kolocott a terrasz előtt a dércsípte avar fölött. Végre megállt a hintó a ház előtt az u - ancsak komoly és 1 övér káli nénivel "heg le se szállt

;

már felverte a hangja a vidéket. Széttárt karral kászolódott le a lépcsőn és ráborult a boidoa-diadaImásan mosolygó Laticára* A csóközön után bent a lakásban az elismerés és dicséret áradata bu yogott ki ajkai közül, -Csodálatos!... erre nem számítottam - lihegte elragadtatással, katioa

; az ura meg a gyerekek csendes légedés -el szériái-ték Liáli néni vergődését,aki igen hasonlatos volt a léprecsalt madárhoz. Ebéd után kisétáltak a szűr-telükhöz, ii Mi néni mohón kapott a friss habos^must után,de még le sem gördült az első korty szomjas torkán, ami :or velőtrázó sikoltás hasitott ki a száján. Elhajította a poharat. Ügy köpködött a szerencsétlen,mintha tüzet nyelt volna, JV jveszékelé se azonban egyre inkább átalakult nyöször éssé,m.ert hát nagy : ohó'.'gában nem. látta a habba belekeveredett darazsat, amely könyörtelenül megszúrta a nyelv-kegy ét, káli néni fulánkos nyelvét,mely percek alatt annyira km rá aga dt, no gy két napig • alig fórt el a szájában, kert az Isten nem bottal ver. KG/Hav. _ Szür

et. A bőség és vidámság l&gtdstülésc szokott lenni -szüret abban a sokszor vissz-sirt béke világban, -mikor még nem volt fontos, hogy néhány száz literrel kevesebb lefifa r. must és ennek köve tkezteben i bor, csak arra ügyelt a házigazda, hogv minden vendég, jól töltse cl •;, napot és olyan kellcmos emlékekkel távozzék, mikből öl lehet éldegélni egy életen át. Dohát nagyot fordult .:. világ kereke és mr. már nem -. vidám jók-dv, bejdhujr.., cigányos locipoescnyós nemtörődömség, hanem r. gond telepedett rá r.rre. -ki szőlőből szeretne megélni, kert m már cz is c legkom plyr.bb megélhetési lehetőságok közé tartozik és cz o tudat lopja ki és káscriti meg a régi szüretek i /azi cselédics hangul-tát. . Az éretté sápadt ha tár ökörnyálas oszi maga o szürcttalott télies. Aki cz elmúlás és csendes haldoklás kénét akart-- lelkébe zárni, annak a szürettel megkoronázott - kissé talán mesterségesen duhajkodó és a -dk mülhctétlen elmúlással dacoskodó - ősz olyan felejthetetlen élményt jelentett, hogy holta nrpjeig nem tudott varázslatos szépségétől megszabadulni. I nyár halálát í& t. csendes vénemberként becsoszogó ősz hűvös leim.leiét dobálta felénk régi szüret, mia ma a városi ember érzéketlenül megy cl mellette, Icgfclebb akkor derül fel az arca, ha olvasás közben felködlik előtte a soha vissza nem térő mult. amit erőszakosan i,.mattok el abban a sol tivornyát látott franci: kastélyban, -hol a ma..gyer föld háromnegyed r.szévJ. együtt elvették tőlünk a szőlőhegyeinket és szüretünk gondtalan hangulatát is,