Hetikiadás, 1936. január-december

1936-07-08 / 27 [1522]

Ks/ckció /[Jtcsinr'lók folyt-t-s-./ - Ennek nincs titkr Mr.Shmid - mosolygott r. msKyar mérnök. - Tessék rám figyelni.. .Megmuta.tom.Non is érhet Q szemb a kés negye. Az angol nagy érdeklődéssel leste kollegája minden nozdulatát.Ovatosan utánozta és nagyot t kacagott,amikor sikerült neki. Azután elh-llgrttak.A kunyhók között fellobogó tüzek megnyújtották r munkások árnyékát.Óriások lépegettek olyr.n kimért megfontoltsággal,mintha őrsvgon lettek volna és puskával a vállukon vágnák kemény-szabályosan a lépést. - Azt se hallottam..még,hogy ilyen kevés szóval is beérje valaki folytatta később Hr.Shmid. - Önnel egy hét alatt nem váltok -nnyi szót,mint előbbi munkatársaimmal egy nap alatt.Mégis megértjük egymást...Ezek az egyszerű emberek pedig órákat elüldögélnek egymás mellett hangtalanul .ki lehet ennek az oka? - Hosszú lenne ennek a sora. - sóhajtott aá magyar mérnök. - Rövidesen csak annyit mondhat ok. hogy a mi népünk legeltető, halászó, földni velő volt ezóta,mióta a történelem tud róla .Ezek a. foglalkozások pedig legtöbbször olyanok, hogy társ nélkül végzi az ember.Tehát nincsen mellette,akivel beszélhetne. Igyszoktunk le r sok szóról. Nagyot hallgatták rá. - Csodálatos okos,tanulékony,kitartó és tisztességtudó nép - motyogta az angol kurta fapipája mellett, - Azután meg - .'aá.tőrködött neki a magyar - ezeknek legtöbbje nem egy faluból való.Itt találkoztak először .A mi fajtánk nem üti dobra, a baját.Szemérmessége ebbne is regnyilvánul.Úgyis tudják egymásról,hogy közös gond nyomjr a vállukat.Itt akarják kiverekedni,kiizzadni azt a. földet,amit a, falujukban munkaalkalom bijján nem tudnak megkeresni...Meg nincs is annyi föld Magyarországon, hogy mindegyiknek jusson a mai birtokmegosztás mellett. - Hát miért kell nekik a föld?Ezt nem értem...Akad más lehetőség... - A mrgy rnak mindene a föld, - kezdte a fiatal mérnök és a mikor a második szó kifordult az ajkán az angol kollega egészen feléje fordult.Talán megijedt tőle,vagy pedig megcsapta a fülét az a fojtott tüz,ami kiperzselt a hanjából. - Hálunk a legelesettebb embernek is az a vágya és álma. ooteljesülése, ha van akkora darab földje, ahol egy tyúk napestig clka.parga that és -'melyről azt mondhat ja:ez az enyém... Rőt fény csapott rájuk a kályhából.A házikó deszkafalát áttörte a fészküket kereső vadludak élos-fá.jdalma.s kiáltás-.,Az elmosódó zajban kedves őszintoseggei csengett bele az angol hangja. -'Mr,Teleki,most már megértem azt is.miért markol bele a magyar munkás a földte .miért morzsolgatja'a porhanyó rögöt az ujjai között, amikor pihenő idejében elnézi a. felhő járását, a mikor némán belebámul a tűzbe, de látszik rz arcán,hogy messze szálldos a lelke... átnyúlt hozzá, és megfogta a. karját. I - Mr.Teleki köszönöm,hogy felnyitotta a szememet.Mert ne . gondolja, hogy az én megtévesztő'közömbösségem arra"kényszerit,hogy ne legyen nyitva a szomem.Én sokat látok.mindont megfigyelek,dehát nem mindent értek meg,mert nem tudom az okát.Most már tudom,miért tud bánni a magy-r a földdel,miért nem fárad bele ebbe a rettenetes erőt kivánó munkába.?... Péter-Pál tájékán már azon sem csodálkozott,hogy a. föld hány; s a. ban és talicskázásában elfáradt magyar munkás pihenő ideje alatt lesétált a közelben dolgozó aratók közé,beállt a sorba, és valami csodálatos fénnyel a szemébon vágta a rendet.Csak nyolu-tiz lépést haladt a ka.szávai,mégis megnyugodott a lelke,mert elmondhatta,hogy arattam.... - ... „ , . - Hát még majd ha a. maga jen törölheti le a. v.-rejteket a homlokáról mondotta Mr.Shmid egy fülledt júliusi éjszaka Teleki mérnöknek,oki ebből megelégedetten látta.,hogy elejtett szavai nem voltak hiábavalók.