Hetikiadás, 1936. január-december

1936-07-08 / 27 [1522]

ÍJ/.ÖZiOUl. — : ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ^n-Mák K szekció UtCoindok. IrtaiKisigmándi GézaA korr. ősztől rr.koncátlr.n tél még április d.,rckán is összeterelte a; egen a felhőket, rászrbr ditottr. t sikongó szelet és' szétszórta az ország f előtt • havat.Hasztalan iparkodott a növényzet tapogatózni,hogy közeledik-e már a kikeli meg r böjti szelek lágy simogatása se tudta kicsalni a földben c magból e csiraa fa ága végén pedig r. rügyet. Husvát vasárnapján olyan dermesztő hideg zúdult az országra,.hogy a gyengébb szivüek már akkor elsiratták a, várható termést. Á természet szeszélyes kedve felfargatta az ember évezredes munkájának rendjét ^is.A^földmives nem tudta,mi tevő legyen?Attól is re ttéget,hogy elkésik a veteményezéssel,meg az is megremegtet te, hogy elfagy mindene,ha elveszíti türelmét. Ebben a felemás világban még az ipari vállalkozó is kétszer meggondolta a dolgot,mielőtt elkezdte volna a munkát .Pedig akkor nagy divatja volt Magyarországon az olyan vállaIkozásoknak,an ik nemcsak itthon,hanem még idegenbe] is felkeltették a figyelmet nagyszabású és maradandó voltukkal.Talán sehol a világon nem csináltak rövid évek leforgása alatt annyi utat,hidat,vasutat,csatornát és házat,mint akkor magyar földön. Elvétve akadt olyan dolgozni akaró jakit € utasítottak volna.Még r.z Amerikába induló elkeseredett alföldi,felvidéki,vagy erdélyi magyar is megtorpant a budapesti pályaudvarok környékén, amikor meg hollói ta a munkástoborzó csalogató szavát". Igy kerültek a Rába szabályozásához olyrn emberek.akik azt se tudták addig egymásról,hogy a másik szülőfaluja nevét felírták a. térképre.Eöldet turó, családi ház után sóvárgó hirtelen volt valamennyi .Egyik se válogatott .Amit eléje adtok,megcsinálta.Ha a felügyelő,vagy a mérnök mondott valemit,szontirás volt.Még gondolatban se mert '-gyík se ellenkezni.Mr .Shmid főmérnöknek se lehetett kifogása,pedig viharvert arcán és közömbös viselkedésén meglátszott,hogy igen nagy eseménynek kellett lennie annak,ami kizökkentette rendes kerékvágásából* ' • - Csodálatos nép ez r magyar Mr.Tele ki - mondotta estenkent, amikor gondosan megégitett faházikójukban egymás mellett szívták a nehézillatú angol dohányt és a kokszkályhában vígan pislogott'a fűzfa megpudvásodott gyökere. Mert ameddig a szemük ellátott,vékony hótakaró fedte a tájat.Az ősi fészkükből kizavart vadludak igy napszállta után mindig visszakér tok. Lomha, testük fel-felsurrant a magasba, és amíg ott keringtek az uj mederbe'kény szer 1tett zugó viz felett,fájdalmas kiáltásuk"ugy belehrsitott a csendbe,hogy meghullámzott azoknak a. munk' soknak a. melle, akik az apró tüzek mellett kuporogva nvársretűzve sütötték a szalonnát. - Ekkora igénytelenséget cak á távol ázsiai munkás árul el - xoÍvta tta a főmérnök. - Ei is fogom számítani,hogy naei hány kilogramm az a munka, amit fejenként elvégeznek.In még seholsem láttam,hogy egy darabka szalonna igy kielégített volna egy látástól vakulásig nehéz munkát végző ember t. Szalonra... Mr.Teleki legyen olyan kedves.kínáljon meg vele.Láttam,hogy van a .szekrényében. - Tessék Mr. Shmid. Hanem egy kicsit paprikás,' Csípni fogj-- a torkát. - Nem ijedek meg tőle - mosolygott a. világjáró angol. Az első falat nehezen csúszott le a torkán,de amikor jól megforgatta a szájában és lenyelte,még is harákolt tőle. - Nem erős? - tudakolta a magyar mérnök. - Fcm.Xissé érzem a szokatlan Ízt,de nekem tetszik.Most meg arra tanítson meg Mr.Teleki,hogy hogy-n lehet egy kézbe fogni a szalonnát ís.meg a kenyeret is anélkül,hogy zsíros lenne a konyár?Ah,már ertom.iioszonom,. .tíagyszcru., De még egyet szeretnék tudni. - Állok rendelkezésére. , , - Hetek Atr elnézem ezeket a magyarokat,amikor eszik a szalonnát..* késük pengéje .különösen a hegye talán milliméterekre van a szemüktói, amikor a. VLctot o szájukba t-szik .Megvallom,borsódzott a hátam.es riadtan vórtam.hogy mikor szúrja ki .a szemét ez a szerencsétlen,Hála Isten, nem lett baja egyiknek se.Ki ennek a. titka? /. _ , ... / /folyta, ta.sa kove tke zik./