Hetikiadás, 1936. január-december

1936-06-17 / 24 [1522]

J.S\J\J J Lili JJ--ű J. I . A megtorlások elejtése. A világpolitikai helyzet sok zavaros és izgalmas változata után most végre kedvez 6 Db jelen Bég nyomult az érdeklődés homlokterébe .bekövetkezett ugyanis az olaszellenes megtorló eljárások beszüntetése s ennek természetes folyományaképp elvesztette kiélezettségét az angol-olasz feszültság és máris lénygesen kedvezőbb lett a két nagyhatalom egymásközti viszonya. Mindkét esemény jóleső fordulatot jelent a nemzetközi nelyzet ziláltsága- ' ban és nem csekély reménykedésre jogosit a további fejlemény. ket illetőleg. A megtorló eljárások sorsa különben sem alakulhatott másképp, mintahogyan most történt,Hiszen,amikor elhatározták azokat már akkor előrelátható volt,hogy céljukat elérni nem fogják. A határozat ugyanis koránt sem volt egységesség a népszövetségi tagok mindegyike sem vett részt ennek kimondásában ;

s annál inkább távol maradtak tőle azok,akik nem is tagjai ennek a genfi testülétnek.Olyan jelentős világpolitikai tényezők riszvétele nélkül,mint Németország Japán és az Egyesült'Államok nem is lehetett semmiféle érdemleges közös akciót végre haj tani. S hogy a megtorlásokkal való kisérletezé sbe,i letve megf élemlité si törekvésbe G-enfben mégis belementek,az majdnem kizárólag a gya mati érdekeit félté Anglia erélyes fellehessenek következménye volt s a .regszavazást az Anglia barátságára nagy súlyt helyező Franciaország biztosította az érdekkörébe tartozó kisebb államok segítségéével. Olaszországot nem ijesztették me£* a fenyeget esek, haladt egyéne sen^felemelt fővel kitűzött célja elérése ielé. Az afrikai harctéren katonainak haláltme gvető bátorsága,az anyaország földjén.pedig az otthon maradottak áldozetkeszsége és nem^egy yeóetoen nélkülözésig ineno lemondása, elérte a kitűzött célt, a végső gy őzeimet.S ezzel szemben%a másik oldalon,Anglia kénytelen volt hatalmas összegeket költeni hajóhada és gyarmati hadserege egy részének készenlétben tartására, a többi megtorló állam kereskedelme pedig érzékeny veszteséget szenvedett az Olaszországgal való forgalomkiesése miatt o Akisantant államok, amelyek saját gazda-agi érdekeik ellenére,pusz -án csak francia biztatásra és 61a.zorsza

ó iránti ellenszenvük folytán mentek bele a megtorlásba, nem egy izben emlegettók 'kárukat fnem mulasztva el természetesen kártérítési igényeket emlegetni* Most a megszüntetésnél azután Angliára hárult ismét a meglehetősen kel le mellen kezdeményezési feladat. Ennek láttára azonban szinte jólesően állapithatjuk meg,hogy az angol államférfiak,amilyen határozottan foglaltak annakidején állást a véleményük szerint helyes felfogásuk mellett, most épp ugy férfiasan vállalják oé védésük következményeit és elejtik azt , amit hónapokkal ezelőtt jónak tartottak.Eden, aki a békülékenyebb szellemű Hoaret váltotta fel a külügyminiszteri székben,harcias álláspontját fel-, adva a változott viszonyoknak megfelelően most a békés elhatározást viszi magával Genfbe és támc^atja őt ma már ezen az utján az egész kormány és .az. angol közvélemény túlnyomó része.Ahogyan Franciaország inkább csak Anglia kedvéért lépett a megtorló irányzat soraiba,most ő is követeli az angol politikai fordulatosa két nagyhatalom közös akciója véglegesen ;megásta a megtorlás sirjáft.A népszövetségre már csak a formaságok elintézése vár és minden bizonnyal létre jön a uie^szünte césrő 1 szóló egyhangú határozat. A" megtorlások elejtésének hátterében a céltalanság belátásán^ kivül azonban még más magyarázatot is találhatunk. Széles körökben, talán az egész világon minnenütt érzik és tudják ugyanis,hogy a Népszövet seg . mai szervezet eben hivatásának többé már nem felelhet meg. Alapjaiban kell . újjáalakítani,ha azt akarják, hogy továbbra is fenntarthassa letét :Az újjáalakításhoz pedig Olaszország részvétele elengedhetetlenül szükséges.Ezért ia fontos az angol-olasz jóviszony .elyreállitása,hogy meglehessen kezdeni a reformok kidolgozását és reméljük,ho

6

y az újjáalakítandó Népszövetségbe jobuan' sikerül belevinni a jog és igazság eszmeit,mint az eredeti "intézménybe . 1