Hetikiadás, 1935. január-december
1935-02-05 / 5 [1521]
Heti kiadás . _ 5 s%. 1935.febr.5. °* oldal. /:"A fehér fakir mutatványa' 1 Folytatás:/ det juttatta partra.Halálszerü eszméletlenségben vitte kl dühöngő,tomboló elemek között védettebb helyre... Nem maradt meg más hclmljuk,csak ami rajtuk volt. A borzalmak közt eltelt éjszaka után egy szomorú,kétségbeesett emberekből alakult karaván indult aj, ismeretlen veszélyek fe]é,emberlakta helyet keresni.Gyalogszerrel indultak Mexico ismeretlen belsője felé. . .Enid melegszívű.,göncos . szerető útitársat ta-^ Iáit Sir Perkins személyében és kedves mosollyal köszönte meg apró figyelmességeit. , , , Már két napja bandukoltak hihetetlen szenvedések és nélkülözések között. Egyszerre útonálló banda tört rájuk és foglyu] ejtette a karavánt.Aki.ellenállt, vagy menekülni próbált,a-t egyszerűen lepuffantották,A lelketlen rablők^nem törődtek azzal,hegy a karaván csupa borzalmaktól meggyötört hajótöröttekből áll, könyörtelenül kifesztották őket s elvették utvlső rongyaikat is.A nőkön egyszerűen meg;sztcztak. Enid a főnöknek jutett. Sir Perkins tajtékzott tehetetlen dühében.Őrültként rángatta kötelékeit és sikerült 1 s eltépnie őket.Odaugrott a haramia vezérhez s egy jól irányitott ökölcsapással leteritette.A raolók rávetették magukat,össze-vissza verték és gúzsba kötötték a szerencsétlen Sir Perkinst. A vezér,magához térve ájulásábíl,elrendelte,hogy azonnal végezzék ki. Elvezették egy szikla mögé.....Mindössze csak egy fájdalmas búcsúpillantást^tudott a magába roskadt,zokogó Enidre vetni...A haramiák felálltak előtte néhánv lépés távolságra, szivének irányozták fegyvereiket...Aztán elhangzott a vezér parancsszava: - Rajta!... Hatalmas dörrenést hallett még,aztán...aztán a szemét dörzsölve nézett maga körül.>tt találta magát londoni palDtájának fogadötermében,köröskörül a vendégek serege. Értelmetlen arccal bámultak egymásra. - Szent Isten, mi történt?!...Hová lett az a hatalmas jegesmedve?...Fredet megmarta a mérges kígyóI...Segítség!... - kiáltották innen is, onnan is. Roller Harry mosolyogva hajlongott jobbra-balra. - Nos. k'jlgyeim és uraim! Megérkeztek a kalandok országából!... A vendégek lelkéből a megkönnyebbülés sóhaja szállt fel. - Hát nem éltük át özeket a rémségeket? I...Csak hipnotikus ál.->ra volt az egész! .. .Mennyivel j->bb Itthon!,.. ~ hangzott össze-vissza. Sir Perkins még mindig kábultan.az átélt események hatása alatt ült a helyén, Amint lassan-lassan magához tért,akkor vette csak észro,hogy egész idő alatt szomszédnőjének, Enii Webstemek bársonyos kezét szorongatta...Enid, aki maga is csak egy kis idő múlva nyerte vissza gondolkodási képességét,pirulva húzta el a kezét. . .^Tekintetük találkczrtt s abban a pillanatban megértették egymást...Mindkettőjüknek nagyot drbbant ö szive... Harry még mindig mosolyogva,odament a házigazdához. - Kos? - kérdezte lakonikusan. Sir Perkins válasz helyett benyúlt a zsebébe,szó nélkül kiállított egy ezer fontos csekket s e szavakkal nyújtotta át: - Köszönöm a felejthetetlen élményt! A fogadással együtt elvesztettem hitetlenségemet...De nyertem helyette valami mást...És az többet ér a föld minden kincsénél!... Azzal kezét nyújtott;- Snidnek s a-társaság előtt, nyilvánosa* megkérdezte; - Mikor tartjuk meg az esküvőt? - Amikor akarod! - felelte Enid boldog pirulással. Es pillanatok alatt eltakarta őket a szerencsét kívánok egész tömege... —00O00— Az Országos mezőgazdasági kamara legutóbbi jelentése beszámol arról, \ hogy decemberben a földbirtok forgalom csekély vo ] t,a földárak azonban emelke\dő irányzatot mutatnak. A föle bérek a megelőző évhez viszonyítva átlag 20 százalékkal csökkentek. A jelentés még ráegállí.'pit ja ,kogy a vetéseknek éItalában kedvezett a decemberi időjórós. A gazdatársadalom még mindig elégtelen termeivényeinek,különösen az élősertésnek nyomott arci miatt. Az 11 Lattenyésztésnek, főleg az aszályos vidékeken sok - ondbt rkbz a takamány hiány. ~\r
