Hetikiadás, 1935. január-december
1935-04-16 / 15 [1521]
A magy r b uzs áralak ulás a 150 év alatt. 1 , Szőnyi Sytala dr. érdekes cikket közöl a Jfegyar SU- tiszti kai Szeml;e leg ujabb szamában a magyarországi gabonaárak változásiról a I7III.sz.zad végétől a mai napig.Különösen érdekes s büzs .\ranak hullámzása. 1791 -ben pengő értékre átszámítva 11.27 pengő volt egy mátermázs buza.is az ár kisebb-nagyobb ingadozásokkal emelkedni kezd' tt,1810-ben elérte s 46.49 pengőt-.A napóleoni háborúk hir telén felszöktették a búza árát. 181 l-ben mar lűj.82 pengőbe került egy mázsa búza, tehát 50 penrevei többe,mint egy évvel szelött.1812-ben további rohamos emelkedós törtónt:ekkor 145.31 pengőért árultak egy mázsa buz .t. 1813-ban aztán meg g-. orsabban zuhant le az ar,mint ehogj emelKedett.Az 1791-tol máig terjedő idöszak íoly biu^n 1826-ban v oit legolcsócb a buza:5.93 penge. A mult szazad negyvenes evei tő., fogva isi-ét lassú t^.eikeuést mutatnak a búzaárak egészen a hegjvenes ÍV ékig. 1873-ban 34.24 k ,engcért a u terv egy fáiba buzat.^ttol fogva a búzaárak általiban ismét csökkenő irániZa tot mu t a tná K.19Ü0-b a n 17.49 pengőbe kerül a buza^mizsa ja.lüzut-n újra felfelé törekszik az ár:1914-ben elén a 33.36,1915-ben S 35 pengét .kraekes,hogy. i, háborús években aztán leszáll a buza ara, 1917-ben 26.72 perigőre, 1918-ban iei emelkedik 30.95-ncngőre,de 1919-ben hirtelen leszáll 16.62,majd 1920-ban 8.31 pengőre.A húszas evek elején isi&it javul a búzaár,1925 jelzi a csúcspontot 36.90 pengővel .Aztán megint lefelé vezet" az ut: 1933-ban mar csak 10.83 pengőt íizetnek_egy mázse buzarét, 1934-ben kissé megjavult a búzaár az év v ég ér e:e 1 é r t e a lé. 45 peng- -1. • -yo lc száz hold gyümölcs telepítésére aa kölcsön L a eormín y • .A kit .ív e megkezdett gyümölcs tel epi tési akciót az idén folytatja a kormány.Kereken 800 katasztrális holdnyi terület beültetésére kaphatnak a birtokosok az idm kölcsönt.-; felt ítélek között ezúttal is szerepel az első helyen való bekebelezés biztosi tása és az,h/ ry csak kis és középbirtokosokról lehet szó és ilyenek is erak összeő földbirtokuknak le-fel jebb eg harmad résíére igényelhetnek kölesönt,de kimé dió s re no let,ho", ettől a ttit" feltételtől méltinyíást érdsilo esetekben,.-.- miniszter hajlandó eltekinteni. Jzidoszerint csupán aL.a T szilva-, őszibarack,-es mandula telepi tésröl van szó..a gyümolesnemeken belül a fajtákat a minisztérium állapitjs meg és az oltványokat is a minisztérium szerzi be és bocs -.t ja a telepi tok rendé l kézé sáré. A* kapható kölcsön összege és visezaf ize tés Kötelező . ca igének időtartama az ültetett gyűrnél csue...ek ezerint v -1 tózik. ...hol a Ima fa ka t ül tétnek,a kölcsön katasztrális holdanként 200 penge,a törlesztést 1943-ban Kell megkezdeni és 1953ban befejezni .Szilvánál a sjlcsón holdanként 330 pongo ,v i se ..af í ze tni 1944-tól 1935-ig sell.Anol c?|ma,t ( ís szilvát vcégesen uí tétnek,hulu uként 246 pengő a kapható kölcsön,a törlesztés i tt +8 1944* tol 1935-ig tart. eszi oaracknal ia ott,ahol őszibarackot és mandulát vegyese., ol tétnek,a kölesei, hol an..ént 640 pengő,a törlesztés 1941 -tol 19öe-ig tart....* telepitesi kölcsőno* kamatát a rencelet öt és félsz'..zslékban állapítja meg.Ami azokat az országrész a.-, et illeti, ahal az idén telepítési kölcsönt adnak, a rend let részletesen "ki jelöli 3 szobajöhető községeket .Varmegyék szerint összefoglalva ezek F köv étkezők: Ho.gr ád-loEt, He v e s, 3 o r s ó d - Göm ö r - Ki s h o n t, A b a u j ,Zemplén, Szabói ts, Veszprém. Zs lí ,/v.s , Sopron, S omogy, Be ra nya, Xomárom-^s z te rgom és Fejér. 1 k-rv ínyt május lo.-ig keli beadni a f öldmiv , lés ügyi minisz tóriumba.A raszletes tudnivalókat ez irdeklödok g felsorolt varmegyék főszolgabírói ós polgármesteri hiv •-• tálában tudhetjak meg.
