Hetikiadás, 1935. január-december
1935-04-16 / 15 [1521]
A nagy harc után. A nagy harci zaj elült. Túljutottunk a választáson. Á •?-•>' k néhány hétre felzaklatott élete., ismét elosén^eseöett,eltüntek a hangc körtesek, a száguldozó röpcédulaszőró autók* harsognak már a fii*is dobhártyarergető Ígéretek,nem borzolják fel a kedélyeket naponta kirobbanc izgalmaké j$g* a harcnak, a magyar vidék néne a visszatért nyugalomban foghoz ^á- tavaszi munka jáho z, amelynek eredményét, a jó termést "bizakodással várja, A választási harc a sok'izgalom és Qok kellemetlenség mellett azonban hasznot is hozott az országnak. A nagyobb jelentőségű, hasznot és arre.ményt kátségkivül az jelenti,hogy a reformpolitika szellemi áramlata megmozgatta az ország íiéoét, amely a hos=zu várakozás az egyhelybenmozgó politika után az ujitésokm , a jobb életnek.a szebb jövöhek reménykedésében állott nagy többségében,-^ 1tan és titkosan - a kormány mögé. A tesperes helyett a harcot, a kemény munkát és a nehézségek közepette is az előretörést kivánja a magyar nép, amely szét akarja fesziteni a trianoni börtön falait, szabadságra, emberibb életre ,több,eredményesebb termelő munkára vágyik. A választásoknak volt'egy kis pillanatnyilag érezhető gazdasági naszria-is. Hozzávetőleges számítás szerint mintegy 5 millió pengőt költöttek el a .pártok és a jelöltek a v laszt^si harcban. í T em ártott ez a kis pénz a gazdasági vérkeringés felfr:, ssitésére. Sok munkanélküli jutott átméreti keresethez és több iparág fokozottabb munkához. Az ország megaflta a többséget a kormánynak,amely 17Ö mandá-' tummal tér vissza az április 30.-án ünnepélyesen megnyíló uj országgyűlésbe* A nemzet aszal az útravalóval külrötte be ezt a nagy többséget a törvényhozás' ba,ho*?y a személyeskedés,inproőuktiv politika mellözés'vei fogjon hoz^á/alkotó, az egész magyar életet átépítő nagy reformrm unkához, hozza meg azokat a törvényeket,amelyek alkalmasak lesznek arra,hogy kiküszöböljék a szociális igazságtalanságokat,enyhitsék a terheket,minden vonalon javítsák a nén megélhetését, erősítsék ás kénessé tegyék a nemzetet nagy célkitűzések megvalósítására, A dolgozó polgárság és még fokozottabban a dolgozni vágvó, le munkához nem jutható polgárság reménykedve várja,hogy vége szaksa" jon a meg-; báltatások idejének, Srre sajnos a nagy változások,még pedig világpolitikai változások nélkül nem számithatunk, de helyzetünkön javíthatunk. Az ország tudós kultuszminisztere állapito tta meg legutóbb,hogy i ! már 15 éve a legsúlyosabb helyzetben élünk,a válságnak azonban most vagyunk a tetőfekán, ^árto skodni, sz em élve skedni, apróbb érelméket hánytorgatni nem lehet ilyen ' időkben ,hanem nagy összefogással támogatni kell a mentésre irányuló munkát. Igaza van a miniszternők, a pro gramm voltakénpen egy nagy történelmi gondolat, Ö, mint a magyar történelem tudós kutatója és feldo Igozój a,hivatott rámutntni azokra a történelmi példákra,amelyek bizonyítják,hogy a nemzet mindig ugy kerülhetett ki nehé z'helyzetéből,ha a pártoskodás félretátelé^el minden nemes ak ; rat ös^ edfogott. Valóban szentistváni gondolat ez,mert hiszen szalu királyunk volt az első,aki a törzsekre szakadt magyar nemzetet egységbe foglalta. Most, amikir a nagy magyar szabadsághős, II.Rákóczi *erenc emlékét ünneneltük halálának 800, évfordulója a lka Imával, helyes volt utalni a^ra,hogy ennek a nagy magyar gondolatnak volt egyik, hatalmas képvisel'je a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc hatalmas vagyona birtokában élhetett volna nyugodtan uri ke' vtelésének, azonban a nemzet ért'a harcot,nélkülözést választotta és védelmezője lett a magyar alkotmánynak, uVyanekkor nem zárkózott el a haladástól, a reformoktól sem, Működésének ere'"mén veként kell elkönyvelni azt,hogy a magyar alkdrtmány ma ezer éves alkotmánynak nevezhető, A XVII. század végén érvényesülő abszolitizmussal szemben azért őrizhettük meg alkotmányunkat, mert Rákóczi örökös figyelmeztető volt minden törekvéssel sz emben, amely az alkotmány megsemmisítését kívánta. Rákóczi akkor állt ki a bástyára, amikor veszélyben volt az alkotmány. Ma is sokan féltik az alkotmányt és védeni akarják,pedig ezt legkevésbé a kormány támad ja, amely az alkotmányos fejlődés alakján akarja megval 0r ltani reformjait, agy győzelem után azt várja a nemzet,hogy a választások által ütött sebek befeyőgyi tásával teremtsenek nyugalmat, tegyék lehetővé az összefogást a pártok között az a1> kotmányo s munka érdekében és erőteljes ütemben,mielőbbi eredmények fe lm ;•>!;-tásával fog.ion hozzá aZ u.i narlsment. a? alkotó rfifnrm-^rmnVáhfl?.
