Hetikiadás, 1935. január-december
1935-04-09 / 14 [1521]
A nagy harc után. A nagy harci zaj elült. Túljutottunk a választáson. K *•••>' k néhány hétre felzaklatott élete., ismét elcsendesedett,eltűntek a hango ' . körte sek, a száguldozó röpcédulaszőró autók* ? J em harsognak már a fii*és dobhártyarengető Ígéretek,nem borzolják fel a kedélyeket naponta kirob o?: izgalmaké Vére a harcnak, a magyar vidék néne a visszatért nyugalomban fog hozzá- tavaszi munka jához,amelynek eredményét,a jó termést bizakodással várja, A választási harc a sok'izgalom és Qok kellemetlenség mellett azonban hasznot is hozott az országnak. A nagyobb jelentőségű hasznot és eredményt kátségftivül az jelenti,hogy a reformpolitika szellemi áramlata megmozgatta az ország néoet, amely a hos<=zu várakozás az egyhelybenmozgó politika után az uj itásóknak, a jobb életnek,a szebb jövőhek reménykedésében állott nagy többségé be n,-n 1tan és titkosan - a kormány mögé, A tespe^és helyett a harcot, a kemény munkát és a nehézségek közepette is az előretörést kivánja a magyar nép, amely szét akarja feszíteni a trianoni börtön falait, sz a bad-égra', emberibb életre, több, eredményesebb termelő munkára vágyik, A választásoknak volt'egy kis pillanatnyilag érezhető gazdasági haszna, is. Hozzávetőleges számítás szerint mintegy 5 milli^ pengőt költöttek el a pártok és a jelöltek a v laszt^si harcban, í T em ártott ez a kis pénz a gazdasági vérkeringés felfrissítésére. Sok munkanélküli jutott átmeneti keresethez és több iparán fokozottabb munkához. Az ország megadta a többséget a kormánynak,amely 170 mandá-' tnmmal tér vissza az április 30,-án ünnepélyesen megnyíló uj osz á gg ,r ül é 3b e ( A nemzet aszal az útravalóval külrötte be ezt a nagy többséget a törvényhozás' ba,hogy a személyeskedés,inproduktiv politika mellözés'?vel fogjon hozr.á/.alkotó, az egész magyar életet átépítő nagy reformrm unkához, hozza meg azokat a törvényeket,amelyek alkalmasak lesznek arra,hogy kiküszöböljék a szociális igazságtalanságokat, enyhítsék a terheket,minden vonalon javítsák a nén megélhetését ,erősítsék és kénessé tegyék a nemzetet nagy célkitűzések megvalósítására, A dolgozó polgárság és még fokozottabban a dolgozni vágvó, munkához ne.m jutható polgárság reménykedve várja,hogy vége szaka d jon a megpnő* báltatások Me jenek, Erre sajnos a nagy változások,még pedig világpolv'; lkai változások nélkül nem számithatunk,de helyzetünkön javithatunk. Az ország tudóp kultuszminisztere állapito tta meg legutóbb,hogy v már 15 éve a legsúlyosabb helyzetben élünk,a válságnak azonban most vagyunk a tetőfekán, ^árto skodni, személveskedni, apróbb érelméket hánytorgatni nem lehet ilyen ' időkben,hanem nagy összefogással támogatni kell a mentésre irányuló munkát. Igaza van a miniszternők, a programm voltaképpen egy nagy történelmi gondolat, Ö, mint a magyar történelem tudós kutatója és feldo Igozój a,hivatott rámutntni azokra a történelmi példákra,amelyek bizonyítják,hogy a nemzet mindig ugy kerülhetett ki nehé z'helyzetéből,ha a pártoskodás félre tételével min" n nemes ak-rat ös<£ eíogott. Valóban szentistváni gondolat ez,mert hiszen s i nt királyunk volt az elso,aki a törzsekre szakadt magyar nemzetet egységbe fog* 1 al ta. Most,amik#r a nagy magyar szabadsághős, II.Rákóczi ^erene emlékét ünnepeltük halálának 200. évfordulója a lka Imával, helyes volt utalni a^rajhogy ennek a nagy magyar gondolatnak volt egyik, hatalmas képvisel'je a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc hatalmas vagyona birtokában élhetett volna nyugodtan uri ke-vtelésánek,azonban a nemzetért'a harcot,nélkülöaást választotta és védelmezője lett a magyar alkotmánynak, ! J-yanekkor nem zárkczott el a haladástól, a reformoktól sem, Működésének eredményeként kell elkönyvelni azt,hogy a magyar alkdrtmány ma ezer éves alkotmánynak nevezhető. A XVII. század végén érvényesülő abszolitizmussal szemben azért őrizhettük meg alkotmányunkat, mert Rákóczi örökös figyelmeztető volt minden törekvéssel szemben, amely az alkotmány megsemmisítését kívánta, Rákóczi akkor állt ki a bástyára, amikor veszélyben volt az alkotmány. Ma is sokan féltik az alkotmányt és védeni akarják,pedig ezt legkevésbé a kormány támad ja, amely az alkotmányos fejlődés alakján akarja megválni tani reformjait. A, agy győzelem után azt várja a nemzet,hogy a választások által ütött sebek befeyógyi tásávai teremtsenek nyugalmat, tegyék lehetővé az összefogást a pártok között az al* kotmányo s munka érdekében és erőteljes ütegben,mielobbi eredmények íeímutatS* sával fogjon hozzá ag uj parlament az alkotó reform-mi unkához. 8./H. - - -
