Hetikiadás, 1935. január-december

1935-04-02 / 13 [1521]

Döntött a nemzet. A választási küzdelem nagyobb része lezajlott .Még hátra van ugyan a szavazás a mo^t következő vasárnapon néhány titkos ke öletben és a pőtvála sztás , nyiltvál^"ztá^os kerületekben ez azonban már nem befolyá­solja érdemben a választási eredményt. 7f es0 A nemzet nagy többsége a refom -politika mellett adta le szavazatát. A vála °zts ok eredménye azt bizsnyit j'-,hogy a miniszterelnök helyesen itálte meg a helyze tet, amikor a házfeloozlatás eszközéhez nyúlt és megkérdezte a nemzetet, akarja-e követni a reformpolitika utján.A kormány mögött álló nemzeti egység pártja nagy győzelmet aratett és ezzel az ország választóköz^nsége amellett döntött,hogy követni akarja a kormányelnököc a kitűzött reformpolitika meghaló .italának utján.A még hátralévő választó -ok valószínű eredményeinek beszámításával 160-nál többre teszik a nemzeti egység mandátumainak számát. Olyan nagy többség ez,amelyet az 1931-es választások során a Bethlen-kormány nem tudott összehozni,mert akkor az egységes párt 155 mansátumot szerzett.A kormánynak a képviselőházban igen nagy többsége lesz, mert h szén a kimondottan nemzeti egység-párti képviselőkön kivül több uj képvi-elő támogatja a kormányt.A választás,amelyet ezúttal még a nyílt szavazás alapján ártotta nem mentesülhetett minden szépséghibától, ezut tal azonban fantasztikus túlzás h«tó á i gőzhengerről beszélni.A belügyminisz­ter ii?é_rete szerint a ható-ágoknak nem volt szabad elnyomni egyik jelöltet sem a másik javára. Persze a választás rendszere majdnem lehetetlenné teszi,hegy panaszok fel ne megüljenek. Az azonban ké tségtelen.hogy az ország hangulata a re ormpolitika szükségesságének átérzése,a nehéz helyzetből ki­vezető uj utak ker.sése hozta meg a kormány választási győzelmét. Bizonyíté­ka ennek az is,hogy a nemzeti egység nemcsak a nyilt választás mellett, aneti a titkos kebletekben is re- 'kiv"l nagy számú szavazatot kapott, A nagy/több sár birtokában most aztán zavartalanul keresztül" viheti a r-ormány a reformokat. A nemzet várja is ezeket a magyar életet ja­vító ujitásskat s köztük a titkos vála-ztó jogra vonatkozó i>-éret beválá­sát is, "ízt remélheti is annál inkább,mert a kormány nrogramjában válto­zat lan ulszerepel és nemcsak a miniszterelnök Ígérte meg,hanem Kozma Miklós bolü-ymini rzter is k*jelentette,hogy a titkos választójogot meg kell alkot­ni és a mostani kényszerhelyzetben vállalt feladaton tul,mégégyszer'nem vei 5­na hajlandó mégégyszer nyiltszavazásos rendszer mellett vála-zta ! .ni. 'így^ncsak a nyilt választás ellen ny l^tkozott man' át urna ót ­vételekor Preszly 15 lem ér beiü-yi államtitkár i-,aki ki jelentette,hogy a mostarit tapasztalatok szerint e választójogi törvény alapján Ma yarorszá­gon nem szabad mégégyszer választani. Rámutatott arra,hogy mindenki,aki fi­gyelemmel kíséri az eseményeket* megáll-pitkatja,hogy a választó jogi tör­vény tele van hibával,tehát tarthatatlant Atrocitásról beszélnek,pedig rinos atrocitás,csak a törvény hiányo ságai azok;amelyek a választási küz­delmet Magyarországon olyan kellemetlerné teszik* T Iangsulyozta ~z államtit­kát is a titkos választójog bevezetésének szükségességét és »z alkotmár."os parlamenti munka fontosságát, ^zekután nem lehet kétséges,hogy a kormány megalkotja a titkos választójogot. A választások során gyengült a vidéken a keresztény pá.'t,űe még feltűnőbb a független kisgazda -párt visszaesése, "5z a párt volt az, amely sürgette a régi képviselőház feloszlatá "át,mert azt remélte,hogy az u 'parla entbe 70-80 képviselővel fog bevonulni. A csalódás itt volt a leg­nagyobb,mert a párt mandátumai alig*ha|s< = ják meg a hu-zat.A vála r zták aránylag nyugodtan zajlottak le , sz elsősége s izgatások nélkül.A választási h-iro leg^ajnálatosabb jelensége volt az a pángermán propaganda,amely a főváros közeisigében,Tolnában és Baranyában folyt a magyarországi pán­germán moz 'alom vezetőinek a képviselőházba való b ehozására.^z az indokolat­lan mozgalom már a választást megelőzően is egyre vésze elmésebb mértéket kezdett "ölteni. Örömmel á'. lapíthatjuk meg,hogy a pán-ermán agitátorok nem jutottak be a képviselőházba,flo nem jut atr.ak pódiumhoz sehol a magyar köz­életben.Hogy ez nem történt reg,abban nagyrésze van Kozma Miklós belü y­miniszternek, aki bejárta a kérdéses te • öleteket és bölcs beszéddel magva* rázta meg a népnek,hogy ne engedje olyan agitációval níegboly atni a betele­pített németség és ma.^sr^ág közt fennálló jóvi -zonvt, amely agitáció kizá­rólag egyéni ér-'énvesülé* vá .-«án al pszik és mögötte külső befolyást téte­lezhetünk fel„Kérte,ho5T józan,okos és szorgalmas németek ne engedjék magu­kat a hamis próféták által tévútra vezetni.^-öm-el állapit tjük rreg.ho-ry németajkú testvéreink a bölcsebb és okosabb szóra hallgattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom