Hetikiadás, 1935. január-december

1935-01-08 / 1 [1521]

Olasz-francia megegyezés. Alig múlott el egy pér nap még a ránk köszöntött 1935« esztendőből, máris bekövetkezett az első nagyjelentőségű külpolitikai esem :,. . .. franciéolasz viszony barátságosabbra iOiaUMt^au lApatő külső jfclei jutottak nyilvánosságra azokban a aagállepod4a>kbat >ly< et a két oratásjksk vezeté vatott allamférf iai

f llueaolioi éa tavai e hó ?«-énKéaÁbSB ft4ÍFél\sxkal pecsételtek M§* Hosszú eszteaifikdn át tartott feszült h«lyMÍen fognak minden valósz. 'int enyhiteni ezt . e meg:' sok« Azt a btftti fiszonyt akerjék legalább is megkezeli"; >,<> belyr. , aely a világháborúban egymáshoz kapcsolta a lét MJmfSIpi. De SJSjfeáboKlt célok, nen cíitási tört ek lebegnek ese*Bük6xöst* ISMt^TéMHI lttVUI|lQ|| • wím/Smm WÍMJél iszabb időre v otok -útí. iüv-j ; - vfc ! - nek elérni. ItaTa MMM ujkelatü a»r a f reaoia-ol) sz köaelee.: . ind két oldalon sokan hely! eüti; is a szétválaszt • \.hi Léteko . • lyek már alig egy-1 resl 0 HÍOOr gát s aho • r: ugy fokotéétek és kiéleződi k ellentéttr il» De nemcsak e két liafljaalallSJ aglBiIsfcn H ViSSOQye Halott a sorra kő let kelt éftJÉalatt •haoaB liftté ugyanéi .•; r

osultak egyász xJurópa égboltja felett ia a f|k|MPfŰnők s a vil-' 7 nagyobb mértekben latost iiaaiílyasn forosjai* s >r nfoirtr sítől kellett 4 ' hogy a nem is olyas fM nőit négyaatteiécs vérzifatar aea veit elég taffels egyes elvakult államférfiak ltaM7% auiwr It IlJ háboni réie Itt ajl fjten kop >t t. akkor Jőttak ré ai alav ellenszerre, az általánoskibéKttiaa létre jöveteiének elokészitétéHe .isc ner rülag bizalaaaafc fwlat, hiszen a taroknak iát • . előtti nyilTánoaaaffa Mpatalf aask ártaatott tolat a közelaééa ügyének* Hoaaiu is fáradságos sanka folyt a kit nrszá -yminis zteriumai ban, 8 póri fi és római aaéttttfttaéfaksjk |b}l80li» at t^et Barth irány' nem hí; avalo, mert siker KdTOn&zta a í°radtr--zéatt fiSTÖItM lett a Wsaifitsztelodés

f a béka szálleme, nen egyes eaberek» nawea a vfl4g aincien népé- nek javin. Bér a mégállapoáétok részi k Bég eltttUÉ, annyit a ban aáris tudunk, fiogy olyBO foraneai sikerült egymásnak kölcsönös nyéket taftlki* aaalj flfirr sérti iáit arsz .1. it» a tBlaajiész " tesen szám

1

.; r

i érin eti tfiNKVésünket, a békeszerződés •öo^ltássnak aagatl6swltta% Klsj|B| aint l

r

ussoltai aont is kijelentette, Olaaaorsa&i am el réfi barátait éa aag félte a zen a felfogásán, hogy • szerződések i-*rendezésének lény állapodásokba belefs§fék • reviziónak lehetetle; "•'telét s aiodenní. ttéra biznunk kell a-.:-.:;,nogy 8 fraioií^las közeledés száí -ban élőkészil talajt.'DBtiyer elhafte' tMMtis. aaktUif le •*0géfa|t

> na a bennünket változatlanul téno^Bé száí :aJ előbb- ut^bb őt is felénk ! 1 • . .tintta <gMMfe W a régi feszült viszony i fenn közöttük. VBf% abbén politika, ttgy, mint edüig

t a jövttattt la •! IgHélf tylé helyeztetné a 0101 es szövetségeseinek hatalÉi érdekeit. . ~raaÍÍUspo ban foglaltak költi kieMlkadik at e pont,amely javasolja,he. .urópe oratQu MaVenek ampáiéit arra* botf .ajyiás határait nem i >•$. ét kOlcsönö: való avakozést' • . _,z a javaslat ttaJ

Blll faa

ia.'ai ^

^és

pon . :t is. Sohasem törekedtuak éa a jöiöben aea f^^aí fe^ftarasan fellépr ; unk ellen sem, nem avatkoztunk soha aáaitk yaiU^

y^jba aaa

9 de uiyaiaBtJ?fJíj|lL^ szomszéda mkté , hofS renoatáttaaB bttyitV jtnalBan lét re a Luna völgye bett is. Ausztria füpr etler sé-'n .t igyuj mi ére •• • -pkra vonatkozó e

l ;

i# •yanezt e ha jlándó

4 igot fejezi ki 1 Jtfi*l

8r y 0 .^i

81116-^ hangoztatja a francia-oleaz politika főbb vonalaiban való K •' • ^• Paris és Róma közeledése tehet. ' r

, - , a Mke aSias • -lgá]ja. S épen ezért kedvező eaeiénynek tarihatjuk.hiszen alig vai : lünk azibb barátja a békének. i törekvéseink mi voltak, azok 11 maradnak s ha a mostani megállapodó sok a gyakorlati életben is • tnolcsozni fognak, az csak hasznunkra lehet nekünk is, békés céljainknak la*