Hetikiadás, 1935. január-december
1935-02-19 / 7 [1521]
7.sz.l935.,febr.l9. Eetikiadás. 4.old. 0HS7ÍGOS LEVÉLTÁR TM%U (j \ * K szekció Az utóbbi időben a magyar lapok tele voltak a szabadságtéri bankrablók ügyének törvényszéki tárgyalásával,amelyen világosságot deritettek a gyilkosok múltjára és azokra az okokra,amik megérlelték bennük a rablás gondolatát, Minduntalan a mozira lyukadtak ki,meg az olcsó kalandor regényekre* S valóban rá lehetett ismerni a rablások és gyilkosságok alatt az amerikai gengszterekre. Szomorú jelenség a háború utáni jáurórában,hogy szellemi táplálékának javát attól a világrésztől kapja,amelynek gondolkodási módja,szokásai és # múltja merőben ellenkezik a mienkkel. Mert odaát a tenderen tul az az elv,' aki bii\ja,marja. Nem furdalja a tömeget a lelkiismeret,nem töpreng azon,szabad éj vagy nem, ha nem megteszi és végrenajt ja,ha üzleti szempontból kifizetődik. * l__k( okázatmég emberélet^árán is megéri nekik a busás h sznot. Könyörtelen törtetés, rideg számítás és vakmerőség tetszik a soka sálnak, amely egy _ csomóba •• verocve elle ledkezik a törvényről, jogról és becsületről. Szánalmas jr-lenetek és hátborzongató helj zetek alakulnak ki ezen az alapon és mivel az ilyen tömeg mindenben önmagát szereti, látni csodálni és ünnepelni,az ugyancsak tisztán üzleti haszonra dolgozó mozi és tömegregény gyárosok szintén erre rendez-* kedtek be. Kénytelenk vag3/unk ki jelenteni, hogy ezekben a tömegcikkekben nyo'a sincs a magssabbrendüségnek és hiányzik belőlük a nemes gondolkozás,hogy annál tágabb teret adjon az izgalomnak, vakmerőségnek és hideg szívtelen" számig tásnak. A bűnös pénzszerzés minden csinját-bimjá t kitér ejgt'i, de közben arra is ügyel,hogy eltüntesse azokat a nyomokat,amelyek a törvény emberének murk'árját könnyitenék meg a megtorlásban. Az aljas érzések legyezgetése és felmagasztalása olyan ügyes és tetszetős köntösben jelenik meg,h ogy első pillanatban megejti az olvasót és nézőt és csak később eszméi rá arra,mennyire becsepták:akarata ellenére kioktatták arra,hogyan lehet bűncselekményt elk vetni a lehető legkisebb kockázattal. A kiforrott gondolkodású és biztos erkölcsi alappal rendelkező közönséget nem is ejti egyhamar hálójába ez az amerikai szellem,bár agyefi szelídebb társadalmi kinövései észrevétlenül belopakodtak közénk is /példáula nőkkel való fesztelenebb érintkezésben/de a fiatal és tapasztalatlan nemzedék tudásszomját ugy eltorlaszolja a nemesebb és nemzeti szempontból t értékes ismeretek elől,hogy érzéketlenné válik és csak ezek a puskaporos,vérgőzös, hegesztőlámpás és lopott autón elkövetett borzalmak izgatják. T 'ilyen kificamodott érzésre,erkölcsre, jogi és vallási felföfésra vall példáiul az is,hogy a szerencsétlen Lindbergn fiu gyilkosának, e rész esküdi széke'elnököstül együtt felcsapott színésznek és a külvárosi mulatókban .jópénz ellenében el fogja játszani a fertel es ryermekgyilkoseá.• törvényszék.: , tárgyalását, lehet-e komolyan hinni és megbízni az olyan népitéleten nyugvó biréskodásoan,amely ilyen cseleket etre vetemedik? Ugyancsak ennek a a,; omoru . ü yneí egyik vad hajtása a létrával való tűntetés,amely "elől elő" uri nők divat ia lett .Undorodva foiuulunk el ezektől a lelki me nyilvánulásoktol, amelyek a gyilkosságok és zsarolások eszközeit ilyen szemérmetlenül dicsőitik. kom állitj.k ás nem is szabad azt hinnünk,hogy A erika egész lelkisége ilyen torz környezetben vergődik,mert bizonyára ott is meg van még az érintetlen erkölcsi alap, csak ai- a megdöbbentő,hogy a tengeren túlról elenyésző kis kivétellei ez jut el hozzánk a mozi vásznán és az olcsó regény papirosán. • , , ,., ... Felesleges arról elmélkedni,hogy a könyv,különösen pe- lg a meg szemléltetőbb f ümmilvén hatást vált ki a közönségből. A-ennyit használ.mgvanannyitórtjsőt még többet,mert az alantas indulat felizgatása mindig könnyebb es eredményesebb és olyan sajnálatos eseoényekben csúcsosodik ki.runt a legutóbbi véres budapesti bankrablás,amelynek szánandó ifjú résztvevői legnagyobbrészt a gengszter álromantika és ponyvaregény 'ldozatai. kemzeti szempontból sem közönbös,hogy milyen szellemi táplálékot k8P a közönség legolcsóbb szórakozási helyén,a moziban. Hogy ha igaz az a megállapités,hogy a néző önmagát és a magával hasonlóikat szereti legjobban látni,akkor üggeinünk kell arra,hogy olyan szórakozásban és felüdülésben le T gyen része,ami* nemzeti érzületével,mult jávai, jövőjével es egész gondolkodási módjával megegyezik.Bér sokan tagadják,mégis igaz az az all1tas.no/3- barmilyei. irodaimi és "művészeti megnyilvánulásnak csak ugy van maraaanao erteké,ne rajt? "e^érzi: a se latos nemzeti vonást. ^