Hetikiadás, 1935. január-december

1935-02-19 / 7 [1521]

7.sz.l935.,febr.l9. Eetikiadás. 4.old. 0HS7ÍGOS LEVÉLTÁR TM%U (j \ * K szekció Az utóbbi időben a magyar lapok tele voltak a szabadságtéri bank­rablók ügyének törvényszéki tárgyalásával,amelyen világosságot deritettek a gyilkosok múltjára és azokra az okokra,amik megérlelték bennük a rablás gon­dolatát, Minduntalan a mozira lyukadtak ki,meg az olcsó kalandor regényekre* S valóban rá lehetett ismerni a rablások és gyilkosságok alatt az amerikai gengszterekre. Szomorú jelenség a háború utáni jáurórában,hogy szellemi táplálé­kának javát attól a világrésztől kapja,amelynek gondolkodási módja,szokásai és # múltja merőben ellenkezik a mienkkel. Mert odaát a tenderen tul az az elv,' aki bii\ja,marja. Nem furdalja a tömeget a lelkiismeret,nem töpreng azon,szabad éj vagy nem, ha nem megteszi és végrenajt ja,ha üzleti szempontból kifizetődik. * l__k( okázatmég emberélet^árán is megéri nekik a busás h sznot. Könyörtelen törtetés, rideg számítás és vakmerőség tetszik a soka sálnak, amely egy _ csomóba •• verocve elle ledkezik a törvényről, jogról és becsületről. Szánalmas jr-lenetek és hátborzongató helj zetek alakulnak ki ezen az alapon és mivel az ilyen tö­meg mindenben önmagát szereti, látni csodálni és ünnepelni,az ugyancsak tisz­tán üzleti haszonra dolgozó mozi és tömegregény gyárosok szintén erre rendez-* kedtek be. Kénytelenk vag3/unk ki jelenteni, hogy ezekben a tömegcikkekben nyo'a sincs a magssabbrendüségnek és hiányzik belőlük a nemes gondolkozás,hogy annál tágabb teret adjon az izgalomnak, vakmerőségnek és hideg szívtelen" számig tásnak. A bűnös pénzszerzés minden csinját-bimjá t kitér ejgt'i, de közben arra is ügyel,hogy eltüntesse azokat a nyomokat,amelyek a törvény emberének murk'ár­ját könnyitenék meg a megtorlásban. Az aljas érzések legyezgetése és felma­gasztalása olyan ügyes és tetszetős köntösben jelenik meg,h ogy első pillanat­ban megejti az olvasót és nézőt és csak később eszméi rá arra,mennyire be­csepták:akarata ellenére kioktatták arra,hogyan lehet bűncselekményt elk vet­ni a lehető legkisebb kockázattal. A kiforrott gondolkodású és biztos erkölcsi alappal rendelkező közönséget nem is ejti egyhamar hálójába ez az amerikai szellem,bár agyefi szelídebb társadalmi kinövései észrevétlenül belopakodtak közénk is /például­a nőkkel való fesztelenebb érintkezésben/de a fiatal és tapasztalatlan nem­zedék tudásszomját ugy eltorlaszolja a nemesebb és nemzeti szempontból t ér­tékes ismeretek elől,hogy érzéketlenné válik és csak ezek a puskaporos,vér­gőzös, hegesztőlámpás és lopott autón elkövetett borzalmak izgatják. T 'ilyen kificamodott érzésre,erkölcsre, jogi és vallási felföfésra vall példáiul az is,hogy a szerencsétlen Lindbergn fiu gyilkosának, e rész esküdi széke'elnököstül együtt felcsapott színésznek és a külvárosi mulatókban .jó­pénz ellenében el fogja játszani a fertel es ryermekgyilkoseá.• törvényszék.: , tárgyalását, lehet-e komolyan hinni és megbízni az olyan népitéleten nyugvó biréskodásoan,amely ilyen cseleket etre vetemedik? Ugyancsak ennek a a,; omoru . ü yneí egyik vad hajtása a létrával való tűntetés,amely "elől elő" uri nők divat ia lett .Undorodva foiuulunk el ezektől a lelki me nyilvánulásoktol, amelyek a gyilkosságok és zsarolások eszközeit ilyen szemérmetlenül dicsőitik. kom állitj.k ás nem is szabad azt hinnünk,hogy A erika egész lel­kisége ilyen torz környezetben vergődik,mert bizonyára ott is meg van még az érintetlen erkölcsi alap, csak ai- a megdöbbentő,hogy a tengeren túlról elenyé­sző kis kivétellei ez jut el hozzánk a mozi vásznán és az olcsó regény papi­rosán. • , , ,., ... Felesleges arról elmélkedni,hogy a könyv,különösen pe- lg a meg szem­léltetőbb f ümmilvén hatást vált ki a közönségből. A-ennyit használ.mgvanannyit­órtjsőt még többet,mert az alantas indulat felizgatása mindig könnyebb es eredményesebb és olyan sajnálatos eseoényekben csúcsosodik ki.runt a legutóbbi véres budapesti bankrablás,amelynek szánandó ifjú résztvevői legnagyobbrészt a gengszter álromantika és ponyvaregény 'ldozatai. kemzeti szempontból sem közönbös,hogy milyen szellemi táplálékot k8P a közönség legolcsóbb szórakozási helyén,a moziban. Hogy ha igaz az a ­megállapités,hogy a néző önmagát és a magával hasonlóikat szereti legjobban látni,akkor üggeinünk kell arra,hogy olyan szórakozásban és felüdülésben le T gyen része,ami* nemzeti érzületével,mult jávai, jövőjével es egész gondolkodási módjával megegyezik.Bér sokan tagadják,mégis igaz az az all1tas.no/3- barmilyei. irodaimi és "művészeti megnyilvánulásnak csak ugy van maraaanao erteké,ne rajt? "e^érzi: a se latos nemzeti vonást. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom