Hetikiadás, 1935. január-december

1935-02-19 / 7 [1521]

7.szám. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Mezőg azdasági kivi telünk csökkené s e Ausztria felé. K szekció . A magyar külkereskedelmi férgalom legutóbb közzétett adatai szerint január havában a behozatal értéke 27.2 millió pengő volt,a kivitelé pedig 29.7 millió^pengő,a mérleg tehát 2.5 pengő kiviteli többlettel zárult.Ez az eredmény a multévi januári külkereskedelmi forgalomhoz képest visszaesést mutat.A beho­zatalban mutatkozó többletet főképpen a nagyobb iém-,papires-,és festőanyag­behozatal okozta,míg, a kiviteli többlet emelkedését főképp a disznózsír éfi gép­kivitel javulása idézte elő.A mérleg tételeinek vóltózásaiban^legnagyobb^szere­pe volt annak,hogy a magyar-osztrák áruforgalomban a megállapított szerződéses arány Ausztria javára eltolódott.A magyar mezőgazdasági termékek számára, en­gedélyezett osztrák kontingenseket töV- cikknél ne.m tudjuk teljesen kihasznál­ni, részben osztrák belföldi áru fokozott versenye következtében,részben pedig a pengő és a z osztrák schilling értékelésében történt eltolódésok miatt.E-_ rősen csökkent az utóbbi időben az osztrák piacra irányuló marha és sertéski­vitelünk és visszaesett a tojáskivitel is.A buzakivitel nehézségeiről szoió hirek visz mt túlzottak annyiban,amennyiben az osztrákok a medália oltott búza­mennyiséget majdnem teljesen lekötötték már,csak 8 tényleges szállításban marad tünk vissza.Mindenesetre remélhető,hegy ha a folyamatban levő magyar-osztrák tárgyalásokon a magyar kivitel elé tornyosuló akadályokat sikerül elhárítani, a kivitel emelkedésével növekedni fog a külkereskedelmi mérleg aktívuma is. A világ búzatermése az utóbbi években állandóan csökken. Pontos számítások alapján ki-utatták,hogy a világtermelés a búzá­ban az utóbbi évek folymán állandóan csökken.A termes csökkenése különösen a buzakiviteli államokban igen nagymezzel szemben a behozatali államoknál a ter­melésnek bizonyos fejlődése tarasztulható.Az 1931.évi learatott mennyiségnek az eroortá^lamuk 1934.-ben csak 77.8 százalékát aratták le,mig az importálla­mok a négy év előtti mennyiségnek 110.1 százalékát aratták le 1934.-ben.A ki­viteli államok tehát,részben a termelés korlátozása,részben oedig a^keevezot­ien természeti körülmér.; ek folytán, semmiesetre sem voltak túltermeléssel vá­dolnátok. B eri c e látván a Statisztikai Szemlében irt tanulmányában kimutatja, hogy a világ búzatermése 1934.-ben 1164 millió métermázsa volt.A megelőző.év­ben" a termés még 1298 millió métermázsát tett ki,az azelőtti évben 1245 millió; ezzel szemben 1931.-ben, - amikor a terméscsökkenés még nem kezdődött meg ­1312 millió métermázsa volt a világtermés,1930.esztendőben pedig még több: 1328 millió métermázsa. ' -- , , , , Bende István szerint a most következő esztendőben a valóságos be­hozatali szükséglet neg forie baladni a kiviteli államoknak az idei termésből megmaradó feleslegét és a kivitel számára az 1934. augusztus elsejei búzakész­letből polólag 77.4 millió métermázsát fognak felhasználni. A kereske elmi miniszter bejelentései_gazdasági_ A Baross Szövetség legutóbbi közgyűlésén felszólalt Fabinyi Tibor kereskedelemügyi miniszter is és a már megtett s a jövőben megteendő gazdasági intézkedések egész sorát jelentette be;így az idegenforgalmi állandó kiei-i­tés megvalósítását,az angol vízumdíj eltörlését,a kisipar érdekében az I0KS2 szanálását,a kisiparosok számára 600 ezer pengő hitel .folyósítását,amelyet mo további 100 ezer pengővel emel.A zárolt pengónek idegenforgalmi, célokra va.'.ó felhasználását a íegteliesebb méétékben biztosit ja,de nem engedi meg,hory síbe rek és spekulánsok ebből üzletet csináljanak.A k'siperossághoz azt a jótana­csot intézi,hogy igyekezzenek szaktudásban,hozzáértésben és.megbiznatóságoan ­eddiginél még magasabb színvonalra emelkedni. m • ^ A vasárnapi -SJ ksszünet kérdésében kijelentette a mini zter.hogy hejlándo-e téren a legmesszebb elmenni.A kontóikkal való küzdelemben a kisi­parosság mellett áll,de itt túlzások vannak,amelyeket a maga részéről nem ne­lyese]hajlandó rövid időn belül rendeletet kezdeményezni,mely megtiltja az aj-* I áruházak alapítását.Hozzájárul a kisiparosság ahhoz,az óhajához,hogy az armeg­állapító bizottságban és az ipartanácsban nagyobb számmal n: erjen képviselete. /folyt.kov./

Next

/
Oldalképek
Tartalom