Hetikiadás, 1935. január-december
1935-02-19 / 7 [1521]
7.szám. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Mezőg azdasági kivi telünk csökkené s e Ausztria felé. K szekció . A magyar külkereskedelmi férgalom legutóbb közzétett adatai szerint január havában a behozatal értéke 27.2 millió pengő volt,a kivitelé pedig 29.7 millió^pengő,a mérleg tehát 2.5 pengő kiviteli többlettel zárult.Ez az eredmény a multévi januári külkereskedelmi forgalomhoz képest visszaesést mutat.A behozatalban mutatkozó többletet főképpen a nagyobb iém-,papires-,és festőanyagbehozatal okozta,míg, a kiviteli többlet emelkedését főképp a disznózsír éfi gépkivitel javulása idézte elő.A mérleg tételeinek vóltózásaiban^legnagyobb^szerepe volt annak,hogy a magyar-osztrák áruforgalomban a megállapított szerződéses arány Ausztria javára eltolódott.A magyar mezőgazdasági termékek számára, engedélyezett osztrák kontingenseket töV- cikknél ne.m tudjuk teljesen kihasználni, részben osztrák belföldi áru fokozott versenye következtében,részben pedig a pengő és a z osztrák schilling értékelésében történt eltolódésok miatt.E-_ rősen csökkent az utóbbi időben az osztrák piacra irányuló marha és sertéskivitelünk és visszaesett a tojáskivitel is.A buzakivitel nehézségeiről szoió hirek visz mt túlzottak annyiban,amennyiben az osztrákok a medália oltott búzamennyiséget majdnem teljesen lekötötték már,csak 8 tényleges szállításban marad tünk vissza.Mindenesetre remélhető,hegy ha a folyamatban levő magyar-osztrák tárgyalásokon a magyar kivitel elé tornyosuló akadályokat sikerül elhárítani, a kivitel emelkedésével növekedni fog a külkereskedelmi mérleg aktívuma is. A világ búzatermése az utóbbi években állandóan csökken. Pontos számítások alapján ki-utatták,hogy a világtermelés a búzában az utóbbi évek folymán állandóan csökken.A termes csökkenése különösen a buzakiviteli államokban igen nagymezzel szemben a behozatali államoknál a termelésnek bizonyos fejlődése tarasztulható.Az 1931.évi learatott mennyiségnek az eroortá^lamuk 1934.-ben csak 77.8 százalékát aratták le,mig az importállamok a négy év előtti mennyiségnek 110.1 százalékát aratták le 1934.-ben.A kiviteli államok tehát,részben a termelés korlátozása,részben oedig a^keevezotien természeti körülmér.; ek folytán, semmiesetre sem voltak túltermeléssel vádolnátok. B eri c e látván a Statisztikai Szemlében irt tanulmányában kimutatja, hogy a világ búzatermése 1934.-ben 1164 millió métermázsa volt.A megelőző.évben" a termés még 1298 millió métermázsát tett ki,az azelőtti évben 1245 millió; ezzel szemben 1931.-ben, - amikor a terméscsökkenés még nem kezdődött meg 1312 millió métermázsa volt a világtermés,1930.esztendőben pedig még több: 1328 millió métermázsa. ' -- , , , , Bende István szerint a most következő esztendőben a valóságos behozatali szükséglet neg forie baladni a kiviteli államoknak az idei termésből megmaradó feleslegét és a kivitel számára az 1934. augusztus elsejei búzakészletből polólag 77.4 millió métermázsát fognak felhasználni. A kereske elmi miniszter bejelentései_gazdasági_ A Baross Szövetség legutóbbi közgyűlésén felszólalt Fabinyi Tibor kereskedelemügyi miniszter is és a már megtett s a jövőben megteendő gazdasági intézkedések egész sorát jelentette be;így az idegenforgalmi állandó kiei-ités megvalósítását,az angol vízumdíj eltörlését,a kisipar érdekében az I0KS2 szanálását,a kisiparosok számára 600 ezer pengő hitel .folyósítását,amelyet mo további 100 ezer pengővel emel.A zárolt pengónek idegenforgalmi, célokra va.'.ó felhasználását a íegteliesebb méétékben biztosit ja,de nem engedi meg,hory síbe rek és spekulánsok ebből üzletet csináljanak.A k'siperossághoz azt a jótanacsot intézi,hogy igyekezzenek szaktudásban,hozzáértésben és.megbiznatóságoan eddiginél még magasabb színvonalra emelkedni. m • ^ A vasárnapi -SJ ksszünet kérdésében kijelentette a mini zter.hogy hejlándo-e téren a legmesszebb elmenni.A kontóikkal való küzdelemben a kisiparosság mellett áll,de itt túlzások vannak,amelyeket a maga részéről nem nelyese]hajlandó rövid időn belül rendeletet kezdeményezni,mely megtiltja az aj-* I áruházak alapítását.Hozzájárul a kisiparosság ahhoz,az óhajához,hogy az armegállapító bizottságban és az ipartanácsban nagyobb számmal n: erjen képviselete. /folyt.kov./