Hetikiadás, 1935. január-december
1935-12-17 / 50 [1521]
A magyarság uj történelmi hivatala. Irta Í dr .Marschal 1 Ferenc m. kir .f őldmiv elásügyi allamti tkir. Iá ikor a hó leple ráborul a magyar földre s betakarja annak széles térségeit,beboritja a ruagas^színvonalú mezőgazdasági kultúra nyáron,ősszel szivet lel ket gyönyörködtető látványosságait s az ápolt vetések,pirosló gyümölcsök 1 etünt "színpompa ja helyett végtelen egyforma, szomorú pusztaságon siklik vérig tekintetünk:nem t tudjuk magunktól elhesegetni a nemzet történelmi katasztrófáinak sötét emlékét.A rón-in végigszáguldó vad tatár ós török hordák pusztításait, a nyomukban linóba boruló ligeteket ás erdőket,a rabláncra fűzött f érf ia ka t^és , nőket latjuk a múlthoz visszaszálló gondolatainkban,mert pillanat ra az az érzés fog el,hogy az ország bizonyos részei .még mindig a történelmi, nagy csapások kifosztottságát sínylik. Vérez tünk, könnyeztünk, fogyjunk és pusz tul tunk, el esett legjobbjaink hullahegyei szolgáltak védőbástyául a yugatnak,mert az volt történelmi hivatásunk ebben a Kárpátokkal koszotuzott'gyönyöru hazában,mely többször volt számunkra a siralom v öl gye, mint földi paradicsom. "emcsek az ellenség,a pártütés is marcangolta a hazát, dc a végső ve szély mégis felébresztette az egységes nemzeti öntudatot,ismét talpra állhattunk, hogy kiűzve a keleti barbárok hadait,újból elessünk.Az orsz-g ismét ezer sebbel vérzik,a haza teste összehasitva,sorsunk a társadalmi renaet bomlasztó bolsevizmus,hitetlenség és balkanizmus támadásának kitóv e.De 3led ismét a nemzeti egység, a magyar erény,a magyar államaik totó bölcsesség,a magasan fejlet c, kultúra ás B tiszta erkölcs megóvta hazánkat a megsemmisülés tol. A "szellemi, vallási züllés a polgári rend ellen támaaó rablószeilem terjedése elé ismét csak hazánk és sokat szenvedett nemzetünk állítja "yugat kapujába a legszilárdabb bástyát ..ízek ellen a veszélyek ellen egy ^uj történelmi rmvatas tuaatában egység be forr ma a haza minden fia."agy a veszély,lovagi tornának nincs most itt az ideje.Különösen,mikor páncélra .sem telik.Hiszen ilyen elesett,ennyire szegény és összeszabdalt,fegyvertelen talán sosem volt a haza,de szellemi erőink es kul túránk áll most őrt a szomszédból reánk leselkedő v eszélynek,mellyel Európát az emberi ( kul túrának ezt a legmagasabb polcon álló menedékét a müv életlen, erkölcstelen ás hitetlen támadók ellen megvédjük. LTintha a történelmi idők járása megfordult volna.Valamikor karddal a kezünkben álltunk ellent ugyanazoknak a v eszelveknek,amelyek ellen most annak a nyugati erkölcsnek, tudománynak ós művészetnek létét kell védenünk ; melynek magunk is számottevő részesei vagyunk s melynek védelmét ma' szsllemi fegyverekkel kell megvívnunk. 4 magyarságnak ily énképen uj történelmi helyzetiben sem szűnt meg az a történelmi hivatása,hogy kelet is "yugat kapujában állva őrzője és védője legyen mindanna k,ami az e ; urópai civilizáció és műveltség teljességet jelenti. E féladatának azonban csak akkor fog tudni megf el el ni ,ha a benne rejlő erőtartalékot nemcsak a belső poli ti ka,hanem Surőpának az a f előfordulása is hatékonnyá teszi,amely többet lásson a magyarság küzdelmeiben egy náció élethez rágás zKodásanál,mert az valójában egy fontos európai orálloms tiszteletreméltó szolgalata. Ennek a gondolatnak a jegyében indulunk neki az uj esztendőnek, érezve,hogy mig keményen teljesítjük majd magyar, kötél ességeinket,ezen kötelességteljesítés egyben hivatva van* ama eszmék értékállóságot is biztosi tani ? amely^ek Európa szellemi és gazdasági haladásához mindenkor az építő erőt és a keretet szolgáltatták.
