Hetikiadás, 1935. január-december
1935-09-03 / 35 [1521]
«,if*iB-í®íf l e a «22cili-- SQz 1^35. szept. 3» A nyáron rövid iáöre elteletett haroi bárdot az e'len^zék néhány Réttel e előtt kiásta és azóta párt^ryülásek egész során villogtatta, Messzehangzó csatazaj verte fel a politikai berkek nyári csendét. Az ellenzők vitaanyagot keresett ás külön sen az a- ellenzéki vezér gondo skodott hétről-hétre ujabb vehemes tárna dásokról,"]e 1 eplezésekről" és politikai ezenzéoiókró., aki nemrég még a mini az erelnökkel együtt kereste a kibontakozás útját. A nagy haroi zaj hallatára azt kinézhette a sötét európai látóhatárt aggódó szemmel figyelő magyar,hogy vájjon súlyos viharok előestéjén, amikor i^urónát uj veszély fenyege ti, nincs nagyobb baj a, égetőbb kárdéee a magyarnak,mint az egyébként b?lről és jobbról egyaránt szükségesnek Ítélt választójog sorremdi kérdése? Csak azért nem boldog a magyaromért a választójogot megelőzik gazdasági vonatko2ásu, vagy egyéb sürgősebbnek tartott javaslatok? Amikor egyrészt a kitörőben lévő és immár elkerülhetetlennek látszó olasz-abe sszin hábpru európai bonyodalmakat is felidézhet,má-ré szt pedig a dunai konferenoián í-^gyarország nagy kérdései: az egyenjogúság, revizió s az elszakított kisebbségek ügyeis toauy szerepet ját szik, szabad-e, lehel^itt bent politikusoknak egymás ellen hadakozni s ezzel kifelé gyengíteni a nemzet, illetően a nemzetet képviselő kormány erejét? A jósanitéletü magyar közvélemény; ezekre a felvetődő kérdésekre már korábban azt mondt a,hogy nem szabad, üs szívesen vette,hogy most e kérdésben felemelte szavát a legnagyobb élő magyar irő,Herczeg ^ereno ,aki felhívást intézett a párt okhoz I sten békédének megteremtése, a nártközi fegyverszünet megkötése ériekében. Herozeg ^ereno kivül áll a pártpolitikán, a Parnasszus magasságából fií?yeli az eseményeket,mint a Heviziós Liga elnöke harcol a magyar igaz* ságértfpáratlan irói és közéleti tekintélyét vetette latba,amikor hazája sorsa feletti age-óőásában megírta Treuga Kei oimü oikkét * Kemesveretü soraiban többi kört igy ir: " Az általános bizonytalanságban csak egy dolog bizonyo sthbgy a dunai á rtekezlet» ha egyszer ossz eül, nagy feladatok elé fogja állítani a magyar politikát... Hisszük, az agérsz nempolitikus közvélemény egyetért ve lünk,ha kifejezést adunk? annak az Ph aj t ásnak, hogy tekintet tel a* zavaros európai helyzetre,meg kell teremteni a magyar közéletben a Treuga Deit. Lehetővé kell tenni,hogy mindaddig, amig nem enyhül a külső feszültség, az egész magyarság testvéri egyetértéssel sora&zzák a hatalmon lévők körül. Méltatlan és veszedelmes lenne,ha abban az órában,mikor a Sors bírói széke elé szántja a magyart,egy önmagával meghasonlott,kicsinyes viszályokba merül.t nép jelentkeznék. Egy nén,amely a napi politika szegényes morzsáit többre becsüli az ország jövőjénél. No feledjük» ser.Mohács,sem Trianon nem tiporta volna porba "-gyarorszégot,ha a oártszenvedély a kellő pillanatban háttérbe tudót.: volna vorulni, a nemzeti nagy érdek előtt," ir égsc konklúzióként azt kíván ja,hogy a -oártok politikai fegyverszünete érdekében közös megegyezéssel távoli tsanak el a közéletből minden robbanó anyagot, a nyugtalanító kérdéseket halas zák el a külső feszültség enyhüléséig.A oé ke szózatra mi volt a visszhang? A politikán k-.vül álló közvélemény valóban örömmel üdvözölte a gondolatot. A politikán belül állók részéről azonban nem egészen olyan volt a vissz hang, mint amilyet az ország várt volna. A le'gharoosabb ellenzéki vezér,aki felé főként szólt a felhívás,nem sietett válaszolni. Több ellenzéki vezető azonban kijelentette, hogy haj iandók egys'ges fellépésre a kor~ány támogatására akkor,amikor a nemzet érdekeit külső hatalmakkal szemben képviselik. A ridr.zeti egység párt ja részéről ki jelent ették, hogy a párt eddig is a ri rougaDei jegyében vitte és a jövőben is igy szándékozik vinni az ország ü*ryelt. Rámutattak arra, hogy a párt legkevésbé sem felelős azért,hogy ma éles harcok folynak a politikában s ezért a felhívás inkább azokhoz az ellenzéki vezetőkhöz szói, akik az utóbbi időkben alig tesznek mást,mint a magyar politikában szokatlan hangú agitáció reg indítása val a politikai élet nyugalmának és békéjének felboritásán munkálkodnak. Ha reformprogrammja megvalósításán a poli.tikai Treuga J ei atmoszférájában dolgozhatik,ezt örömmel venné,de ha ilyen nem is jön létre a politikában,ez a körülmény nem befolyásolja eddig követett politikai magatartását,mert e nélkül is meg tudja és meg fogja valósítani összes politikai célkitűzéseit. A politikai Isten békéje körül a vita még f olvi k.A nemzet azt szeretné,ha nagy célok érdekében eredményesen és H rezeg Ferenc elgondolásának jegyében fe jezőőnék be» S/K. .
