Hetikiadás, 1935. január-december
1935-08-06 / 31 [1521]
Szociális politika, 1935 . augusztus 6. . Amikor K:'-'"olyi Q-gulá kormánya megszüntette a sajnálatos esem én-vek színhelyévé vált népjóléti minisztériumot, ©gyesek azt mondották, hogy ezzel megszűnt nálunk a ^zociális politika. Az e se menvek azonban azt bizonyit ják,ho.gy ezeknek az aggó 3 a Ima skoflóknak nem lett igazuk. A -< ociális politikát a kormány nem temette el, sőt ollónkezőleg elindult azon az uton, amelyen a fontos ^zooiáli c; problémákat, igy első -orban a munka skér dést meg akarja oldani. A •••zociális politika, körébe oső kérdések közül ugy a termelés,mint a munkásság érdekében igen fontos a töke ás a munka egymáshoz való viszonyának szabályozása. H kérdés rofiflutotIon sigö keltette életre évtizedekkel ezelőtt a szooiáldomokrat a, majd p kor ,sz tényszooialista munkásmozgalmat. A munkásság azért tömörült szervezc tokba,hogy együttes erővel . harcolja ki k* vánságait. A ga zd"sági harc indokoltsága sok esetben nem volt tagadható a rend oze tl ms égnek abban az állapota ban,amikor 8 töke figyelmen kivül hagyta a szociális szettemtől áthatott Re rum ^ovarum kezdetű pápai enoiklikn megállapít ásaít, azokat is , amelyük arról szóltak, hogy a munkásnak meg kell kapnia az öt megilletö bérét. Ho""-zu időn át állott a munkásmozgalmak homloktorében 8 munkaidő ás a munkabér rendezésének kérdése ,ma jd amikor életrekelt a korosz% ténvszoci ali stamozgs lom, felmerült a munka szabadság biztosi ás ának követelése is. A két munkástábor ugyanis nem egyszer szembe körült egymással é ' főleg világnézeti kérdésekben. Az ellent ót ok mi att a szociáldemokraták sokszor terrorisztikus mó^or, léitek f„l P. kereszt ényszo • iáli stákhoz t'-rtozó --.unka sokkal szemben, akikot ki is üldöztek egyes üzemekből. Sz ért a szociáldemokrácián kívülálló munka =Qág n nemzeti alapon álló partokkal együtt régót - kívánja a munkaszab adság megvéné sérői szóló tórvényt. 0-örr.b ös G uls mini ~zt e *c lnök kormányának programjába vette a munkáskérdések soriban ugy a munka * zab ad ság biztosit ás át ,mint a munkaidő és a bérkérdés megoldását. A "uiik 0 szabadság kérdése SZQciáldemakráoin nemzetközi gyengülése 3s a hatalomról való sxs sza szorítása következtében veszített jelentő seggből,mert az utó i iő.öbe n valószinüen ennek következtében nálunk is szelídebb húrokat Döngetnek. Amennyire e kérdés veszített jelentőségéből g megoldása 8 sürgősségből, annál sürgősebb volt a munkaidő és a bérkérdés megoldása. Olyan időben,mint ma, amikor oly nagy a munkákinálat, könnyebb kihasználni a munkaerőt és alacsony bérért hosszú időn át dolgoztatni, kyen ezér indult meg erőteljes mozgalom a munka idő csökkentésére. A kormány a e ál és a több munkáskéz foglalkoztatása érdekében adta ki azt a rend eletét,amely a munkásság régi kivánságát valósítja meg, amikor kimond ja,hogy a napi munkaidő nvol őra.Egyelőre az asztalo~ira zba n hajtotta végre a kormány a rend elkezést,mint ah*l a legtöbb volt a pana z a tulhossza munkaidő miatt, de felkérte az össze munkaadókat,hogy mindenütt vezessék be a nyele órás munkaidőt.. Ha ezt akár szépszerével, akár rend eletilog mindenütt// .viszik, számo s munkanélküli juthat munkához. !^$?vsztuL A másik fontos renöelkozés azt a célt szolga Íja, hog-^-,a munkaadók s munkabérek megállapításánál se használhassák ki a nagy munkákiná| ".latot. A kormánya munkásság érdekében szükségesnek tartotta'" minimális munkabérek megállapítására bérogyeztotőbizo ttságok felállítását. A koré mánynak ez a rendelkező se, amelv színtér régi kívánságot honor ál. .egye "apásra felestegesség teszi azt,hogy a mániás8' g a megfelelő munkabér kiharcolása erdekében a sztrájk fegyveréhez nyúljon, fgyes iparágakban nagyon alacsony volt a munkabér ás legutóbb az Építőipari munkásság lére tt sztrájkba az alacsony munkabérek emelése érdekében. Remélhetően ez íe- sz az első és valószínűen egyúttal az utolsó r /trájk,amelyet a bár egyez ..otő bizot'.ság közromüködé sével, vagyis a bérek tárgyilagos megállapításával szűnt-tnek meg.. A jövőben nem lesz szükség sztrájkra. A munkásság,hr ugy érzi,hogy <=>ér elmos ránézve a munkabér, panasszal fordulhat a bizottsághoz, amely mogvizsgál jta kardést^megállapit ja * különböző szakmákban a minimális munkabért. A rendelőt véget vet annak is,hogy alacsony munk n bér mellett 10-12 órán át,vagy még hosszabb ideig dolg 'zltassák a munkásságot és meg sza bj a ,hogy a .' nyolcórás munkaidőn tul 25 k^-ksl magasabb a munkabér, A "agyobbszabású szociális politika utján, az első lépéseket tette meg a kormány o rond ,-letok ki a dásáv ál, sme Ivufc széles kgr ben találtak. tetszásre.A dolgozó, magyarság védelme ás a munkátlanok munkához juttatása bizonyit ja, hogy a kormány mély szociális érzéssel nyúl a fontos problémák megoldásához és egyben biztató j-.l arra is,hogy a szociális politika terén tett ie-éreteit knzrr.fip-n vasmá nra. vált.in be.
