Hetikiadás, 1935. január-december
1935-01-22 / 3 [1521]
Ami Genf után következik. A genfi népszövetségi palotában most fejezték be a tanács januári ülássza kát,melynek rogramüiján apróbb és nemzetközi szempontból jelenték tele- • nebb kérdéseken kivül két Kiemelkedő ügy szerepelt: a Saarvidókvisszaadása és az akaratunkon kivül keletkezett magyar-jugoszláv viszály elintézése. Mnd a két probléma szélei köröket irdeKelt és bennük a döntést sokfelé feszülten várták. S amikor az egyikben épp ugy,mint a másikban!siKerült a lehetőség szerinti legjobb megoldást megtalálni,ezzel a Népszövetség sokat javított tekintélyén és lényeges mertékben megszilárdította az emberiség hitét abban,hogy lassan-lassan kiküszöbölődnek a nemzetek közötti ellentétek ós ránk kösz önthet az ujiáépülós .. egyik fő feltételének, a kölcsönös bizalomnaK és megértésnek eljövetele. A genfi ülésszak két fő tárgyának elintézése ugyanis próbatétel volt ebben az irányban. Az volt a feladat,hogy tul tudják-e Lenni magukat az érdekelt felek a pillanatnyilag hasznosnak látszó érdekeken,amelyek azonban nem csak a velük szembenállóknak károsa,hanem végeredményben a nagy közösségnek is, A pro- • batétel ez alkalommal sikerült. A Saarvideket visszaadtak a ^pszavazás szerinti jogos tulajdonosának,Németországnak és örvendetes jelenségként az ügyben érdekel ^Franciaország részéről sem merült fel semmi tiltakozás a határozat t kimondásával szemben. Ami pedig a magyar-jugoszláv ügyet ille.ti,itt is kielégítő a genfi tanács döntése, ludomásul vette a legl el ki ismeretesebben készített magyar jelentés benyitás át, a helyzetet el mérges i tő hozzászólásokat mellőzte,, s ezzel lényegileg nyugvópontra juttatta az egész ügyet és szerencsés kézzel élét vette \z ellenünk szított rágalomhadjáratnak. A formaságoknak májusra halasztása már nem változtathat a helyzet kedvező alakulásán. Ezzel tehát a Népszövetség,illetve az annak élén vezérkedő politikusok nyilvános jellegű tanácskozásai ismét néhány hónapos szünethez jutnak^ami alatt negint folytatják a, közvetlen látogatások utján való közeledési politikát. Snnek legfontosabb állomása néhány nap múlva lesz Londonban,ahova Flandin francia miniszterelnök és Laval külügyminiszter utazik. Amint a hírek mondják, nem,, csak országaik közös dolgait fogjak megvitatni, ha nem keresik a megoldást az elő* térben állo egyik legnehezebb kérdésben, a német egyenjogúsági követelés megöliásában is. Ettől teszik függővé ugyanis a németek azt^högy visszatérjenek a "láp szövetségbe és ismét kiv egy ÓK részüket a leszerelési munkából,ami nélkülük, 3gy lépést sem haladhat előre. A londoni megbeszálsének tehát nagy a jelentősége, hiszen a politikai ellentétek lehető elsimítására törekszik azzal ,hogy keresi a lehetőseget Németország részvételére a közös európai munkában. A németek jószándékai ebben az irányban a jelek szerint meg vannak. Hitler,mint ismeretes* ismételten ki jelen te ite, hogy Franciaországgal szemben a SaarvidÓK visszaadása utón már semmi területi igénye sincs,szandóKai teljesen békések ós hajlandó arra,hogy jobb viszonyt teremtsen régi ellenfelével,Franciaországgal. Hogy azonban teljes egyenjogúságot kivan,ez a háború befejezésének 17. esztendejében már majdnem mindenütt méltánylásra talált. A másik nagy nemzetközi igyekezet, az úgynevezett keleti egyezmény életképessé tótelére iíanyul. A francia diplomácia nagy erőfeszítéseket tesz Lengyelország megnyerésére, a lengyel vonakodás leKüzdásére. Nélkülük,ugyanis az egész kedvenc francia eszme dugába dől ,hiszen,i tt^van még a másik lázadozó hatalom, Má.-.etorsz -*g,amelyre még kevésbé számithatnak. S^ha a németek nélkül :iég létre is hoznák a csonka eg, ezményt, a lengyel részvétel megtagadása még cso:: ka egyezményt sem tesz lehetővé. Lengyelország pe'iig - ugy látszik - megmarad a tagadó állásponton,inkább a római jegyzőkönyvekhez kivan csatlakozni és ezzel megpecsételi a keleti egyezmény sorsat. S mint írás jelekből is látszik, a római jegyzőkönyvekben megalapozott dunai egyezmény felé int a jövő,e körül fog talán kialakulni a kedvezőbb európai helyzet, előnyösen segiti majd elő ezt Németország esetleges támogatása is ^melynek megnyerésére, a közös munkában való részvételi lehetőség megadására kellene irányulnia a hatalmak politikájának. A középiskolát vigzettek önsegílyző szövetkezetének megalakulásával és cágbejegyzésevel kapcsolatban ismételten felhivjuk az országban lévő összes Középiskolát végzett állásnélkülit, kor,vallás és nemre való tekintet nélkül, hogy szövetkezetünk erős kiépítése céljából saj^t érdekében ,it mielőbb jelentse be "pontos címét ás egyéb adatait a ^ozépsKolátvógzett önsegélyző Szöverezetnek. Ideiglenes helyiség: .Budapest, " a fj-ezü u, 2<Í.-24.SZ.~ Beküldött hir.
