Hetikiadás, 1935. január-december

1935-07-16 / 28 [1521]

Budapest,, 1935. jul .16. A rabszolgaság országa. Hosszú hetei: óta folynak uár az angol, francia ésolasz^ politikusok tanácskozásai a keletafrikai béke megmentéséről,döntőbíróságot ,Népezőv etséget,,í.jindenf éle nemzetközi testületet igény bev esznek a háború fenyegető rémének elhárítására s mindennek ellenere sincs semmi eredmény, " helyzet ma feszültebb,mint a viszály kitörése óta barmikor volt, s lenét,hogj rövid par héten bel^l hadszíntér lesz Abesszínia földje,Afrikának ez az ősi ós ma is csak részben ismert birodalma. Felelőtlennek minősíteti abesszin törzsek portyázásai robbantottak KI a viszályt, s amit ezeK rontotiak a szomszédi viszonyon, azt a nógusnak meglehetősen gyenge központi hatalma nem tudta,yegv inkább nem is akarta helyrehozni .Abesszínia nem aoott megfelelő elégtételt_az olaszokat ért sérelmekért,hanem magát teijesen ártatlannak festve,sietett a Népszövetséghez panaszkoo.ni s egyúttal rögtön hozzálogott a katonai kó* szülodéshez,amiben a mindig háttérben maradó és csak saját üzleti hasznát tekintő nemzetközi fegyveripar és kereskedelem is kétségtelenül ólénken

/ támogatj -. .Olaszország természetesen szintén nem maradhatott hátrább a készülődésben,mert nemzeti presztízsét is gyarmatainak biztonságát látta veszélyben forogni s ezért mozgósította seregémek egy részét es,tengerjáró hájóin közel 200.000 embert szállított .uritreába és a Szomáli-földfe./ost tehát szembenáll egymással s korszerűen felszerelt és kiképzett olasz sereg, a terep nehézségeit jobban biro és ősi harckészségét szinte csorbítatlanul megőrzött abesszin táborral.Talán csak az esős időszaknak szeptember elején esedékes megszűnését várják mindkét oldalon,hogy aztán megkezdjék 5 leszámolást. Közben -zonban Európa sem nézi téti önül,hogy hova fajulnak a keletafrikai dolgokJSchovjnirmnban döntőbíróság tárgyalt,de eredmény tel énül, aminek okozójául az olaszok az abesszini^ikat,ezek

(

viszont az olaszokat mondják. Franci a ország az olasz álláspontot magáévá tette is feltétel nélk'.l támogatni látszik "azt,Anglia ^zonban,nem egészen tisztázott okokból,élesen szebbéioruult "BAUB terveivel. J]1 küldötte Sden lordot Rómába,hogy különféle engedmények igórésóvel ,v egye rá «ussolinit a visszavonulásra ikor ez nem sikerül t,akkor " a Nópszöv ets ég tagjai között igyekezett hangulatot kelteni Olaszország ellen,gazdi sági rendszabályokkal fenyegetve őt.Az iaegenkedóst látva azonban,ezt a szándékát is el kellett vetnie,ae a Népszövetség összehívásának terve megmaradt,valamint az az eszme is,nogy angol-francia-olasz értekezlet üljön ösaze és kísérelje meg elhárítani ha.boru fenyegető rémét.Mint látható,erőteljesen folyik az angol békítő akció, talán igazi békeszerefcetből eredoleg,de aligha tévedünk, ha azt hisszük,hogy emellett.esetleg ennél /

nagyobb mértékben is szerepet játszik a nagy angol gyarmatbirodalom féltékenysége a térjeszkeaő olasz gyarma toaodás",iránt.Angliának ugyanis jelentékeny gazdasági érdekeltsége van Abeteziniában,valószínűleg szándékában volt az is,hogy a nógust teljesen befolyása alá viszi s ezt látja veszélyeztetve Olaszország által. 3bben a helyz tben az emiitett hármas n-gyha talmi tanácskozás,még ha összeül is,nem hozhat változást.A Népszövetségtől inkább várható ez ,esetleg a még kétséges július 25-ike ös.zehiyáskqf,sokkal valószínűbben azonb-n augusztus 25-ikén.Bizonyára sajnálja már régen,hogy Abessziniát ee-yáltalán félvette tagjai sorába,mert most egyrjszt védenie kell, mint tagállamot,de másrészt nem zárkozhatik ej Olaszországnak az elől a vádja elol

;

hogy Abessziniában még ma is általánosandivik a rabszolgaság rendszere ós a belső zavarokkal szemben tehetetlenül áll a központi kormány .S miv 1 ezt letagaddi nem lehet,nincs kizárva,hogy végül is maga a Népszövetség lesz kénytelen fellépni Abes;.ziniával szemben,sőt esetleg megbízást is ad rend teremtésre. S talán ez lenne a leghelyesebb,magoldás.Az olasz 3ivilizációnak m&ga az abesszin nép csak hasznát látná,az olasz emberfelesleget is el lehetne helyezni s maga az elkerülhetetlennek látszó háborúskodás is leghamarább véget érne,ha a Népszövetség támogatná az olasz bevonulást és rendcsinálást.A,rabszolgaság országa nagyon is rászolgált arra,hogy alapjaiban rendezzék újra és legalább is mégköaelittessék vele a LL. század szinvonalat. J./R.