Hetikiadás, 1935. január-december

1935-06-25 / 25 [1521]

SzolífctltJMl élénk volt ezidén a felsőház költségvetési vita-' ja.A felsőházi tagok részéről olyan nagy volt az érdeklődés a nemzet problémái iránt,hogy itt is kellett egy meghosszabbított ülést tartani. A vitában számos kérdés került felszínre. A legtöbbet az alkotmány­jogi problémákat emlegették és a régi liberális korban aktiv tényező­ként szereplő felsőházi tagok védelmükbe vették a liberalizmust. Epre­sek a kormány részéről diktatórikus törekvéseket véltek felfedezni és az alkotmányosságot fíltették. Ezekre a tárgyi alappal nem biró kijelentésekre a miniszter­elnök kimerítően válaszolt,Ez a válasz félre nem érthető határozottságá­val alkalmas volt arra,hogy megnyugtassa a nyugtalankodó kedélyeket és elejét vegye a további alaptalan aggodalmaknak. Diktatúrával vádolják ­úgymond - amire viszont ő azt állapítja meg,hogy azok,akik vele szemben ezt a vádat emelik ugylátszik maguk ren-elkeziiék diktatórikus hallam­mal,fogtok akarják megszabni,mi legyen a parlament munkarendje ,holott et a kormány kötelessége. Amióta a kormányt vezeti,semmiféle erőszakos eszközhöz nem nyúlt,ezek a vádak tehát lepattannak róla,A választási gyö* zelmet nem arra használja fel,hogy saját diktatúráját előkészítse, - er­re a parlamenti többség mellett semmi szükség sinos, - de azért se,mert jól-tudja,hogy a népek életében a diktatúrák osak átmenetet jelentget­nek. Azt vall ja,hogy a szuronyokra felépült kormányzás nem lehet állandó jellegű és nem jelelheti egy nemzet végcél ját .különösen Magyarországon, ahol mindenki ragaszkodik a maga szabadságához. Ninos szüksége ar>ra,hogv erő zakhoz folyamodjék,hiszen eszméi állandóan terjednek és sz események fogják a nemzetet egy táborba terelni. Remélh tŐ.hogy a megnvugvás keltésére alkalmas kijelentések után vége szakad a diktaturás agyrémeknek. Azokra a kifogásokra, eaelyek a titkos választójog törvénybe iktatását hiányolják a fels Őhéz­ba is, - amely pe^ig afcelőtt éppen a titkos választójog miatti aggódásá­ban kivánta jogainak kitérje^ztéset,azt válaszolta a miniszterelnök,hogy csak a gazdasági és szociális javanlntok letárgyalása után kerül sor az ­alkotmányjogi javaslatokra és ezek közt a titkos vála-ztójogra is. Ezt a sorrendet azért állapította meg a kormány,mert tudatában van annak,hogy a titkos választójog törvénybe iktatása után uj választások követelé­se merül fel .Az uj választást megelőzően pedig el-akarja végezni a kormány a ráváró gazdasági és szociális reformokat .Ha ezek megalkotása nélkül következnék be a titkos vála r ztás,a közvélemény esetleg elsöpör­né az egész parlamentet a maga konzervatív világszemléletével együtt, A miniszterelnök viszont a konzervatív világszemlélet számára és a nem- - ' zet megmaradása érdekében akarja megalkotni az alkotmányjogi Magaslatokat• Itt-ott az alkotmányosságon esett cso bárói is említés történt. Ezekkel a megnyilatkozásokkal kaposolatosan kimutatta a minise terelnök, hogy ugy a kormány ujáala$itása,mint a választás ügyében teljesen al­kotmányos szellemben járt el. Csodálja az aggodalmaskodást azzal a kor­rekt eljárással és azzal a többséggel sze mben,amely ma az országgyűlése­" keresztül az ország ügyeit irányítja. Nem helyesli a koalíciós kormány­zást, ezért törekedett ol?/an többségre,amely egymaga is vezetni tudja az orszfig ügyeit. Azoknak a jósok ak,akik a liberalizmus regenerálódásában bizakodnak,azt válaszolja,hogy örökre levitézlett gondolatnak tartja ^ a liberalizmust.A belpolitikai szempontból érdekes és fontos kijelen­téseken tul, amely-okben szó volt még a politizáló szakszervezetek likvi­dálásáról , a munkásság védelméről, a tőkének a nemzettel szemben való fokozott kötelességéről, - rendkívül fontos nyilatkozatot tett ismétel­ten a kormányelnök az ország egyenjogúsítása ügvében. Az egész külföldi sajtó élénken felfigyelt erre á megnyilatkozásra,amelynek jogosultsá­gát nem is vonta kétségbe. A jog és az igazság alapján állva, hangoztatta a miniszterelnök, követeljük azt az egyen joguságot, amelyet meg is érde­melünk a Népszövetségtől,mert minden tekintetben korrektül viselkedtünk ezzel az intézménnyel szembe". Kérjük az általános védkötelezettséget, a két -téves szolgálati dőt, és ugyanazokat a fegyvereket,amelyekkel a kisantant rendelkezik. Követeljük a területi revíziót és az elszakított magyar kisebbségek sorsának javitását,A miniszterelnök bizik abban,- és vele együtt az egész nemzet is szívesen bizakodik,- hogy végül mégis csak 'érvényesül a belátás és az igazság,ha a középeurópai béke megterem­te sé$»e • irányuló tár,.?valásnál őszintén,komolyan keresik a békés kibonta- .

Next

/
Oldalképek
Tartalom