Hetikiadás, 1935. január-december

1935-06-18 / 24 [1521]

Megkötötték a magvar-cseh kereskedelmi egyezményt* Közel öt éve annak,hogy Magyarország és Csehszlovákia között megszűnt a normális áruforgalom.Az első időkben az árucsereforgalom majdnem teljesen megszűnt a két ország között.Később lassanként enyhültek az ellentétek és ha ren- x les kereskedelmi szerződés nem is jött létre,ideiglenes egyezmények,szük keretben és meghatározott árucikkekben,lehetővé tették,a régi kap<solatok részleges felújítását .A napokban megkötött magyar-csehszlovák kereskedelmi egyzmény fontos lépést jelent a két ország árucseréjének normalizálása felé.A szerződő felek kölcsönösen biztosit iák egymásnak a legtöbb kedvezmény alkalmazásét.A Magyar országbei bevitt árukat Csehszlovákia nem kezelheti magasabb vámtételek,vagy .kedvezőtlenebb feltételek mellett,mintha ugyanezeket a cikkeket más országból importálná.Egyelőre ez év végéig,mintegy 80 millió cK értékű árut vihetünk ki a csehszlovák piacra.A magyar export ellenében Csehszlovákia 55 millió cK értékű árut helyezhet el a magyar piacon,mig 6 millió cK arra szolgál,hogy az ottani fürdőkre utazó magyarok devizaigenye.it fedezze .Az egyezmény szerint Magyarország 23 ezer sertést,280 vagon szalonnát és zsírt és több más mezőgazdasági cikket exportéihat Csehszlovákiaiba,mig onnan 19 millió cK értékű fát,14 millió cK értékű kokszot és 21 millió cK értékű iparcikket vesz ót.A magyar szőlőtermelők régi követeléseit is teljesiti legalább részben az uj megállapodás.ameniy iben átveszi a régi kereskedelmi szerződésekből' azokat a rendelkezéseket.amelyek lehe t"vé teszik a magyar bor elhelyezését a csehszlovák piacon.További haladást jelent az is,hogy az egyezmény előírja a két ország gazdasági delegátusainak háromhavonként megismétlődő konferenciaját.E konferenciák célja az,hogy felülvizsgálják az egyezmény hatályosságát és megállapítsák.ho^y milyen intézkedések szük ségesek a kereskedelmi forgalom kölcsönös fejlesztésé érdekében . Mennyi az euróoai államok buzakivitele? Az európai buzavásárló országok évi beviteli szükségletét nyersen 125 millió létermázsára tehetjük.A legnagyobb buzavásárló Nggy-Britannia,amely x934.-ben kb.51 millió mázsa külföldi búzát importált.Anglia mellett Belgium a legfontosabb piac,amely tavaly kb.13 millió mázsát vásárolt a világpiacon, elgiumban az egy lakosra eső buzabeviteli átlag tavaly 158.kg.volt.Nagy-Britan* nia fejátlaga ennél sokkal kisebb:112 kg. s pontosan UKgfelel a svájci lakos külföldi búzaszükségletének,A többi vásárló államok beviteli fejátlaga ennél is jóval kisebb.Hollandiában,a melynek buzakiviteli szükséglete évi 4.9 millió q. a fejátlag 60 kg.,Ausztriában pedig,amely alig 2fo-át importálja a bevitelre szoruló államok vásárlásainak, csak 34 kg,Németország elég jelentős - évi'iközel 7 millió mázsás - buzabevitele mindössze 9.9 kg.-os,Olaszország 4.7 millió q.bevitele csak ll.l kg-os fejátlagnak felel meg.Európa nagy importőrjei tehát nagyrészben maguk is buzatermelők.A legnagyobb vásárló államok elsősorban tengerentúli bűzét fogyasztanak.Igy az évi 9.9 kg.külföldi búzát fogyasztó német lakos átlag 6.7 kanadai és csaknem 1 kg.egyéb amerikai búzát fogyaszt.évenként.NagyBritannia lakosai évenként 39 kg.kanadai búzát , . 38.3 kg.olcsó argentiniai és 23.7 kg.ausztráliai búzát fogyasztanak.Belgiumban.ahol a lakosság csaknem kizárólag tengerentúli búzát fogyaszt,az évi szükségletnek/158 kg./több mint a fele az argentmiai olcsó búzaára s a másik fele elsősorban a kanadai búzára esik.Hasonló a helyzet Olaszországban és Svájcban is. Nemzetközileg egységesítik a borvizsgélati módszereket. A Nemzetközi Borgazdasági Hivatal Rómában tizenkét bortermelő ország kiküldöttjeinek részvételével egységes nemzetközi eljárást dolgozott ki a bor minőségének külkereskedelmi elbíráláséra.Az egyezményhez,amelynek szövegét az olasz külügyminisztériumnál helyezték letétbe,minden érdekelt ország csatlakozhat ik. w • M.