Hetikiadás, 1935. január-december
1935-06-04 / 22 [1521]
i\ MIAMID /így kezdődött...folytatása/ - Akkor halt meg az édesanyja,amikor a kis feketehajú,bogárszemü lek ; ka meglátta a napvilágot.Kései gyümölcs volt az öregedő ágon.Eletet követelt életért,de az édesapja megbékélt a sorssal.'Mindene az a gyönyörűséges kis angyal. * .Egyszerű tisztviselő ember,csak az öreg Írásoknak,meg a leányénak él... Ezt már csak azért toldotta hozzá,mert otthon a soktornyú kuruc-: • télyban az öreg kegyelmes asszony nagyon a lelkére kötötte,hogy nyitott szem'; figyelje Elemér úrfit,nehogy valami rangjához nem illő leányba gabalyodjék bel Le nem azért,volt nagytapasztalatu grófi inas,hogy ne vegye észre azonnal azt ; hatást,amit Árpási Minályra tettek szavai.Itt tehát nom fenyeget veszedelem. Most már megkönnyebbülten adta át az alispánná Üzenetét is. - Talán öt perce járt itt a megyei hajdú.A tekintetes asszony kéreti az urakat vacsora után.Vendégei vannak.Éppen a rőlevéltárós ur,meg a leánykája.Parancsol janak,már kikészítettem a ruhákat is... Arpási MiháJJyal forgott a világ.Nem akarta,nem merte elhinni,hogy történnek még csodákéiért ez azután az volt maradéktalanul. Elemér gróf,a kifogástalan gavallér és kóborát majdnem éjfélig zongorázott .hogy a többi zavartalanul táncoljon.Négy pár forgolódott,hajlongott, mosolygott a bolthajtásos vén szobában,de Arpási Mihály volt köztük a legboldogabb. Meg Katinka,a kis anyátlan,akinek a szive akkor lobbant először láng Tüzes nyelvek. A feltámadás csodája után az igazság szájtépő ellenségei ösztönösen érezték,hogy hasztalan vonszolták fel a Golgotára,hasztalan hengerítettek hegy-nyi követ a sírja fölé,mégis kisiklott a kezükből a győze 1em. n e s zke t ő inna1, reménytelen makaccssággal fondorkodtak tehát tovább,Hogy aletünt világ fel-fel lobbanó lángján megsüthessék kicsi pecsenyejüket.Könyörtelen elszánással kezdte irtani az igazság hirdetőit,hogy ezzel is _ lassítsák saját biztos elmúlás n A megfélemlítés és kínhalál minden módját kiagyalták,Csalfa megejtő szóval édesgették a gyengébbeket és durva ököllel némították meg az erősekéig"' ben a kardélre alapozott világban,amikor a krisztusi hit már-már veszendő* bad prédának látszott,piros pünkösd napján ujabb csoda történt.A háborgó inculattenger elől összebujt apostolok maroknyi társasága fölött megjelent aSze t Lélek isten és tüzesen izzó lángoló nyelvek alakjában uj erőt,hitet és mindénr kész bátorságot lehelt a riadt juhnyájként összebujt keresztényekbe.akik egy re napnál világosabban látták azt az igazságot,akit keresztre feszitettek abba: a balga meggyőződésben,hogy a test elpusztiiásával megölhetik a lelket is*. _ Ugyanígy cselekedtek a jyilágháboru után a győztesek is„Az álnok igazköpenyegébe kapaszkodva és a hangzatos szólamoktól megittasulva keresztrefesz tették a magyar igazságot-Fem is egy,hanem négy követ hengerítettek a sírjára ; res-kető innal.reménytelen makacssággal áltatták magukat,hogy nem támadhat fel a magyar halott,hiszen annyian őrködnek csendes holtteste felett,hogy emberi SÍ mitás" szerint nem elevenedhetik meg.Es mégis megtörtént a csodál A magyar Golg: után szintén eljött a Szentlélek tüzes nyelve,hogy felvilágosítsa és megerősi' se a kishitüeket,hogy ujabb tettre serkentse az erőseket. Csodálatosképpen kezd felnyílni a világ szeme.Lassanként élő/valóság lesz a holtnak hitt magyar igazság feltámadása.A farizeusok még forgatják ugye* a szemüket,de tudják, már,hogy nem sokáig süthetik, kis pecsenye jüket, mert nincs már melege a hazugsággal szított parázsnak.Most már csak azon mesterkedhetnek, hogy lassítsák saját biztos elmúlásukat.
