Hetikiadás, 1935. január-december
1935-05-07 / 18 [1521]
üuaapest,i^o.majus f* Érdekek összhangja. A velencei hármas tanácskozás.Olaszország,Ausztria ós Magyarország külügyminisztereinek megbeszélése a vart örvendetes eredménnyel végződött.Nem is történhetett ez máskép,hiszen olyan államférfiak,ültek le a tanácskozó asztalhoz,akiket nemcsak személyes barátság füz t egymáshoz,hanem országuknak, illetve népüknek egymás iránti Kölcsönös megértő szelleme is vezérel ós,támogat. A három nemzetnek számos közös érdeke van,természetszerű egyéni törekvések mellett,de ez utóbbiak sem zsvarják az összhangot,mert méltányolni tudja mindegyik a másiknak jogos igényeit s ilyen alapon,ilyen•megér tő baráti!égkörberi minden nagyobb nehézség nélkül létrejöhetett a / nézeteknek ,tel jes egybehangolása. Tisztázták a tanácskozó felek a küszöbönálló római értekezlet legfontosabb pontjait és megállapították, hogy kormányaik felfogása ós követett céljai teljesen azonosak.S mint bizakodással jelentették ki a megbeszélésen rásztvett államférfiak,ez a sikeres munka* megkönnyítheti a megértést mindazok között az államok között, amelyek a római értekezleten érdekelve vannak. A római értekezlet eredményességére tehát a kilátások lényegesen kedvezőbbekké váltak és Magyarország részvételének sincs immár semmi akadálya.Kert bár ennek az értekezletnek a főpontja ismét az osztrák függetlenság biztosítása,az ezzel a kérdéssel összefüggő benemavatkozási tervezet termeszetesen / bennünket is élénken érdekel.Változatlan marad természetesen az a felfogásunk,h©gy katonai egyenjogúságunkhoz ragaszkodunk ós nem írunk alá olyan megállapodást, amely a mai trianoni ha táró Ka t sérthetetleneknek és örök érvényüeknek ( jelentené ki.Egyéb,nem létfontosságú kérdésben, a dunavölgyi feszültség; érdekében,hajlancók vagyunk engedményekre, mint azt Kánya Kalman külügyminiszterünk is köz öl te,/is wbst, elsősorban a„ kisantanton múlik,hogy ne legyen hiábavaló a Közelgő római értekezlet.Előzékeny maga tartásunkká 1 Követendő példát nyújtottunk szomszédaink számára, rajtuk a sor,hogy feladják velünk szemben eddig gyakorolt meretf álláspontjukat. Rómában állítólag napirendre kerül az emiitett benemavatkozási tervezet,de ennek jövője, illetve megváló sulása, nem rajtunk fog,mulni.Azon fog múlni elsősorban,hogy bele akarjak-e foglalni ö határok sérthetetlenségét,valószínűleg ezen a ponton ali,Vagy bukik.Mert bár bennünket senki sem vádolhat azzal,hogy fegyverrel akarunk rátörni bármelyik szomszédunkra, a határok békés uton történő megváltoztatásáról nem mondunk le soha,mert csak az veszett el végleg, ami rőf valaki ónként mondott le.Ha éneikül sikerül létrehozni együttműködést a Dunav ólgyében,mi készek vagyunk ra, miattunk nem fog meghiúsulni , csak írások is „igy gondol ko: v . zana k. Jándenese tre reméljük ás egyes kiszivárgott hirek is erősíteni látszanak reményünket arra,hogy sikerül kiküszöbölni a tervezetből a fcai területi helyzet fenntartását. Ami fegyverkezési egyenjogúságunkat illeti,ma is kétséges még-,hogy ez a kárdós a római értekezlet tárgysorozatára kerül-e.Velencében minden bizonnyal beszíltek ugyan erről is,,de hogy mikor re találták alkalmasnak ezt az ügyet nemzetközi fórumok elé vitelre,azt nem hozták nyilvános 0ágra*Aranyit azonban bizonyosra vehetünk,hogy amennyiben Rómában szóba fog jönni,Olaszország, olyan nyilatkozatot fog bánni,hogy a maga részéről pártolja ugy az osztrák,mint a , magyar fegyverkezési egyenjogúságot. Á politikai nézetek örvendetes ^ azonosságán kivül fontos,gazdasági sikert is jelent számunkra Velence.A'ífejezte ugyanis Olaszország arra való hajlandóságát,hogy a mult hónapban lejárt buzavásárlási egyezmény t ismét megújítja v e lünk. Nagy ha sznárá volt ez az egyezmény a magyar mezőgazdaságnak,mert'az olaszok világpiaci áron felül vették át búzánkat.Az uj termelési évben pedig az eddigi helyzet szerint,nem csupán megújítják az egyezmény t, hanem még" ki is szélesítik,egy millió helyett két millió mázsa búzát fognak majd átvenni tőlünk.Végeredményben tehát ugy pnliti|KSi f mint gazdasági téren t eljesen meg,lehetünk elégedve a velencei tanácskozással,mert mindegyik félre kedvezően oldotta meg feladatat.
