Hetikiadás, 1934. január-december
1934-04-03 / 14 [1520]
'Valami nincs rendjén odaát a békeparajnesok őrzői között,' valahogy nem olyan közöttük az egyetértés,mint amilyennek ők ezt szeretnék látni,itt is, ott is szakadozik egy-egy szál a hajdani nagy barátság kötelékéről. 'Ügy vannak ma már az összhanggal,hogy addig ? addig emlegették, amig végül is kiderült,ho§y bizony rászorul nar a felln ngolásre, mert húrjai ereszkednél: s időnként nem is teljesen egy hangnemben adják ki szólamaikat.Lost indult már s a jövőben is folyik az egybehangolás, Barthou francia külügyminiszteb a mestere ennék, de kérdéses, hogy milyen siker fogja kisérni fáradozását. L francia külü.gyminiszter kétségtelenül nehéz munkát vállalt magára, amikor rábeszélő és ellentéteket kiegyenliteni'iprelcvö kőrútját elhatározta.Első állomását nár Eegjárta,leghűbb szövetségesének. • Belgiumnak fővárosában.Brüsszelben igyekezett tompítani a belga kormánynak azt a nemrégiben elhangzott nyilat'-" kozatat, amely méltán keltett nagy'feltűnést mintcniölé.• Broeoucville miniszierelnök és Hymans külügyniniszter is, mint emlékezetes, annak afelfogásána'k adott' kifejezést,hogy meg sem helyes llémot országot öröl:ké alárendelt helyzetben tartani s meg kellene adni már neki a gyakorlatban is az elvileg elismert egyenjogúságot. 3z a megnyilatkozás persze nen -CGIáit helyeslésre a francia kormánynál s ezért " Bcrthou azonnal'Brüsszelbe siótctt.hogy közös nyilatkozattal helyre üsse a francia-belga politika között látszó ellentétet. Ez, ugy látszilc. sikerült, a" neg jel ont hivatalos közlemény legalább" is azt állítja., ül is lónot hinni;hiszen Belgiumot minden órdekszála Franciaországhoz fiizí, legfőbb pártfogó ját, védelmezőjét látja benne. Dc ami könnyen ment' Brüsszelben, annál nehezebb munka lesz tovább Prága, Varsó, Bukarest állomásokon, dc különösen a két előbbin.'"fáradságos munka vár Bartlioura, mert a francia érdekzónának ezek között a keleti államai között már erősen szakadoznak az összekötő szálak, nem hajlandók már ellenvetés nélkül követni Parist és külpolitikai önállóságra :•;>: való törekvés jelei is mutatkoznak. jiiz a megállapítás főleg Lengyelországra, voratkozik, amely sokáig volt hive a franciáknak,'dc az utóbbi időben belátta.hogy a francia barátságnál mégis csak fontosabb neki, hogy jó viszonyban éljen hatalmas s zons zéd jávai ,l!émct or szágf gal. S nivcl az öröké le tűnek látszó fsramoia-nénct féltékenység mind a két barátságot lehetetlenné, teszi, a ilénc tor szaggal kötött megegyezés olhidcgitcttc a' franciákhoz való viszonyú. Be nem csupán a franeia*longyol viszony romlott az"' "' utóbbi időben, még sókkal nagyobb mér* ékben rosszabbodott a cseh-lengyel helyaot, elsősorban a cseheknek a lengyel kisebbségeket nyomorító politikája miatt. Bart-' hou francia külügyminiszterre tehát az a. nemy feladat vár,hogy o két fővárosban, Prágában és Varsóban, a cseh-lengyel ellentétekét elsimítsa és Varsót igyekezzék lemet közelebb fűzni Páriahoz, a Berlinnel való' egyetértés rovására. Nehéz, szinte negoldaatation feladat, még padig azért, mert á sikeres megoldás évekre vetné vissza" ismét Európát, 'azokba az időkbe,amikor még a',támadó célokra szövetkezett kisantant hangadó VOlt, holott ma már a békés nunka irányában halad a fejlődés és ez természetesen együttjár a fegyverek erejére tárnaszkodók tekintélyének gyengülésével. A békés fejlődés pedig, ha lassú lépésekkel is, de magával hozza az igazságtalanságok jóvátételét s mmcVen lépés egy-egy csapást jelent a kisantantiéle nyers erőszak uralmára, bárhogyan is igyekezzenek azt erősíteni. Nincs ma már egységes támasza ennek a törekvésnek, a'legközvetlenebbül érdekelteken kivül, sénolsem, nincs'még Franciaországban sem, hiszen'tekintélyes francia lapok is helyeselnek már,' ha nem is teljes békemócositóst, dc legalább határkiígazitásokat. ez pedig a kisantant tekintélyének feltétlen gyengülését jelenti, "dc ezckivűl azt is,Hogy a francia közvélemény sem áll egységesen külügyminisztere mögött a kisantantot erősíteni igyekvő utján. Hogyan lehet igy sikerre kilátása? Az európai békét és együttműködést"nem szolgálja az ilyen kőrút; Sokkal inkább megfelel annak Suvich olasz külügyi államtitkár londoni utazása, mert az általános helyzet javítását célzó római megegyezéshez akarja Anglia támogatását megnyerni. S ha Franciaország külügyminisztere is inkább ebben az irányban buzgólkodna, 0. békének" s az annyira szükségc-s egy üt tmükö elesnek útját jobban egyengetnéj mint mostani kőrútjaival.
