Hetikiadás, 1934. január-december
1934-04-03 / 14 [1520]
Heti kiadás 14. sz , 1934, ápr, 3. 1 — on^aos L£VU.I*M 3, oldal. /:"Egy titokzatos ember" Folytatás:/ K.«*Í«.Ó kudarc, s végül elmaradtak az eredmények is.John Hannersley hosszú orral Járt alantasai ktzött, akiknek még mindig nem sikerült megtudniok a titokzatos kartárs kilétét .Azaz, hogy.'., 1 Egy szép napon reggel kihallgatásra Jelentkezett Hannersleynél a testület legfiatalabb tagja, Dick Grant. I - Érvényben van még a kitüzftt jutalomdij? - kérdezte tiszteletteljesen. - Miféle Jutalomdíj? - morgott a főnök rosszkedvűen. - Amelyet az kap, aki kitalálja az uj kartárs kilétét. - Termeszeoesenl...Miért? t - Megoldottam a rejtélyt. Tudom már, ki az uj kolléga! - No-,, ki? - Joe Stringer, a newyorkl testület egyik öt#drangu tehetsége! Hannersley csodálkozva meredt Dickre. - Isten úgyse, igaz!...Azaz mégse egészen, mert nem ötödrangu, hanem első, sőt legelsorangu nyomezó...Mégis nagyon örülök,hogy ilyen fiatalcn ekkora éleslátással sikerült megtudnia azt, amit.az öreg, tapasztalt rókák nem tudtak kikutatni.. .Már ezért is meg- ...emli a Jutalmat!.., Azzal a páncélszekrényhez ment és ünnepélyesen átnyújtotta a fiatal embernek a nagy bankót*. Dick örömmel vágta zsebre a tekintélyes összeget, udvariasan meghajolt és csak ennyit válaszolt: - Köszancm, főnök! - és elindult kifelé. A big ohief után- uált: -Megálljon! Nem árulná el, miképen sikerült kinyomoznima titkát? - Miért ne? Nagyon szívesen! Sokáig próbálkoztam eredménytelenül, de az elmúlt éjjel egy kisob! ••ggt.-n rrgoKK-ztam a V.'estondcn. Utamba került egy kis alvilági patkány, akit mindentttt "Egyszemű"-nek osufólnak... # - Ismer .m. De rr.i kSze neki ehhez a .lolcghoz? - Nagy nyomorban van a kis öreg, rossz,világ Jár rája...Adtam hát neki egy dollárt...Nagyszerű befektetésnek bizonyult, mert h*sszas beszélgetésünk folyamán a következőket tudtam meg tőle: Joe Stringert ismeri az egész alvilág. Eleinte, mig nem tudták, ki g rázdálkedik k'Jztük, kissé meg voltak ijedve és messziről kitértek előle, de :t már nem is törődnek vele. % .Tudják minden tVtkát s már a kutya sen fél' t "le...Nem sajnálom az elajándékozott dollárt, ezr#t kerestem rajta...Még egyszerhálás köszönet, főnok!... John Hannersley fiigcsi forgatva nézett a becsukod* ajté után és nagyot csapott öklével az Íróasztalra,., J&j&e&é&Q&c bb ta te nam, a si a aal &l ssó.kb, i^eXjrdőájju táse-aA finn gazdák uj takarmányozási módszert dolgoztak ki sz olcsóbb tejtermelés előmozdítására. Az Alsódunán túli Ifezőgczda sági Kamara elte tár ózta-, hogy ezt a takarmányozási módszert nálunk is kipróbál ta tja .A lényege c.z uj módszernek :z,hogy a frissen vágott zöld t- kormányt nyomban e kaszálás ós behordás után nagy ta karmanyos .gödrökbe dobják bele, megtapossák és rétegenkent bizonyos svhatásu folyadékkal megöntözi k.iüz - foly-dók ós ennek összetétele tulajdonkóp az uj módszer lagfontos-bb alkotórésze. Az liáras sikere ós fő ideien tősége "bben van.hogy mcg-kcdalyozzr/. zöld takarmányok tap-nyag^in-k bomlását és a takarmányt hosszú idon at friss,es tapdus áll r-po tton tartja meg.Az eddig ismert takarmány termelési 4jarasokrrk epen rz volt/, legnagyobb gyöngéje.hogy P meginduló erjedés követkéz ^eben a. tápanyagok tokmtelyos reszo elveszett.Az uj módszer alkalmazásánál ilyen értékcsökkenés sohasem állhat be,mert azt vegyi utón megakadályozzák... magyarorsz. gi kísérletekhez nehaniy ezer pengőre lesz sz'ucség.de remélhető,hogy ezt az összeget az erdekeltek a 3 ezőgazd sági Kamara közremükodasóvel előteremtik. % vl k nemet gyümölcs termel esi szaklao mcgál la pit a ,ho gy a gyümölcs termelesnel a íoszforon es a kali tápanyagokon kívül a nitrogén játsza a legfontosabb szerep t. iddig azt hittok,hogy a fak termékenységét a bőséges foszfor trágyázás okozza,,ez,a nézet azonban a, nemet mozőgazdasá£i társaság kísérletei alapján megdőlt, ügy nemet, egyetemi t^nar szerint a szilva fák termése is erősen visszaesik.hc a,műtrágyázásnál hiányzik a nitrogón.A gyümölcs varasodasa is rendszerint a nitrogenmmites talajoknál a legerősebb.lágyarországi adatok alapján szintén ki lehet mutatni,hogy milyen fontos a nitrogén.Jklmár Izsó kecskeméti gyárigr-zgató telepéi 0 nitrogénnel taglalt gyümölcsfák erőteljesen növekedtek,dus lombot és bő termest hoztak es a gyümölcsösben terméseredményoket lőhetett elérni,mint még soh . Ket, nádanként fiatalabb gyümölcsfáknál 100 kiló péti sót alkalmaz trk mütráo7C-banánt, ezt a mennyiseget ^zután ' fák kora szerint 300-400 kilóra fok-ztak. n. r
