Hetikiadás, 1934. január-december
1934-03-20 / 12 [1520]
A római eredmény. -.agyarország politikai és gazdasági helyzete megerősödött, .^bben £ rövid mondatban foglalta össze Gömbös Gyula miniszterelnök a nemzetközi fontosságú római tanácskozás eredményét, amikor az ország erdekoben végzett .unkája • után ismét hazai földre,lépett és a legnagyobb nyilvánosságit jelentő rádió utján első nyilatkozatát tette. Üz a rövid mondat azonban sokat foglal magában, olyan sikert jelent, amilyenben hoszabb idő óta nem volt már,részünk, megindulását jelenti egyrészt s^zdas s£ válságból kivezető útnak.másrészt pedig olyan politikai suly elérésének,, amely minket a Duna medencében multunkhoz, életerőnkhöz, müveltsógánkhöz képest egyaránt megillet. lert mi is törtónt tulaj donképen Rómában? iílsősorban, - hiszen ma ez a legfontosabb, - olyan gazdasági megegyezés alapjait raktak le a hrom ország, 01 sz ország, I£gyarorszag ás, Ausztria között, amely szakit az eddig is sok bajt okozott önellátás táv tanával, visszatérj régi, jól bevált termelési rendhez, ami azután lehetővé teszi a kölcsönös áruforgalmat mindhárom fel előnyere. i sg fog szűnni az az állapot, ,hogy ipari állam túlzott mértékben fejlessze mezőgazdasagát,viszont a természet által adott körülmények folytán'főként mezőgazdasági termelésre alkalmas területen nem fogják támogatni az életképtelen ipart, mor.ti egymás termékeinek kicserélése sokk.1 inkább mozditja e}ő a gazdasági fellendülést.Hiszen könnyű belátni azt,hogy ahol a mezőgazda sag,illetve az ipar számara nincsenek elegmidő mértékben termószetadta lehetőségek, ilyen helyeken n:gycbb költségekkel, ás ennek megfelelően csak magasabb arak mellett lehet termelni s az i°y előállított termékek nem versenyezhetnek a mezőgazdaságra, vagy iparra legalkalmasabb vidékekről piacra kerülő cikkekkel. S akik az Önellátás téves gondolatának keresztül, vitelét haj^zolták,csak ugy voltak képesek úgy-ahogy fentarteni a versenyképtelen mezőgazda ságot^ vagry ip rt, hogy mag. s vámokat vetettek ki s,ezzel szinte lehetetlenné tették a hazai áraknál olcsóbb behozatalt, egyformán karára a termelőnek és a fogyasztónak, de,különösen ez utóbbinak. ...z önellátás uralma alatt ugyanis vagy a mindeniidpi kenyeret, vagy a nélkülözhetetlen ÍP-rí cikkeket joval t drágábban kellett raegffzetni a fogyasztónak, mintha megfelelő országból kapná s ez alól végeredményben a termelő sem kiv étel,hiszen valamilyen téren ő is fogyasztónak számit*. A vámok felemelésével állított sorompók folytain pedig a nagy köz ősségek, az államnak háztartása is szenvedett,mert a jelentékeny jövedelmet biztosi tó külkereskedelmi forgalom egyre sorvadt. Jnnek a lehetetlen helyzetnek megjavítását tűzte:; ki magik elé s tárgyaló felek, amikor Rómában megbeszélésre összejöttek és megegyezésük valóban biztató lálíásokat n v ujt,a jövőre.ílem kisebb dologról van szó ugyanis,minthogy, ami számunkra a leglényegesebb,, a magvar buza jövője biztosítva van, az 93ztrák és az olasz piac renae 1 kezósünkre áll s a túlzott vámtételeknek leszállít sa folytán, a magyar fogyasztó olcsóbban jut hozzá ..usztriából, illetve Olaszországból a nélkülözhetetlen ipari cikkekhez.De amint nekünk hasznunk lesz ebbl,ép ugy javára vilik a megegyezés a másik két félnek is. Ok ipari cikkeik szamara találnak oiacot s viszont olcsóbban kgpnak majd mezőgazdasági terményeket.Olyan egyezmény 3ö...b tehát létre, amely mindhárom félnek javara szolgai, .nélkül, hogy bármelyiknek is a legcsekélyebb mértékben r t~ na. . .:. római megállapodás valóban irányjalzáászlop, útmutató afelé a cél felé,/^erre ha^dni kell^mivel ez* nemcsak a szevz dő felek célja, hanem az egész emberiségé is, egészen.természetes, hogy biztosították a csatlakozás lehet sógét mindazok számára, akikben őszintén megvan a hajlandóság a minden hátsó gondolat nélküli együttmüködésre.áost már másokon múlik, hogy a Rómában lerakott alapokat tovább fejlessze;, és hozzJnj ruljanak az egész IXina,völgy •• a-g zilált viszonyainak rendezéséhez. Ha'erre hajlandók, semmi akadálya sem les'z a csatlakoz ásna k s akkor még áldásosabb lehet a nagyobb kerelek között való együttműködés. rolitikai megerősödésünk pedig épen a g zek sági egál la podás egyenes következménye, hiszen Q két kérdés szorosan összefügg egymással s amint szorosabbá vált most Rómában a gazdasági viszony, ép ugy örvendetesen tap, szUlha tauk ismét, hogy a nagy ni gyár jövő országútján nem haladunk társtalanul, hanem eros és hü barátok mennek velünk.
