Hetikiadás, 1934. január-december
1934-03-20 / 12 [1520]
m a japa-n dömping aiapjar Az utóbbi időben igen sok szó esik arról a kereskedelmi háborúról, amit néhány évvel ezelőtt a szovjet kezdett, e nem árte,el vele a kivánt hatást és amelyet angolul dumpingnak,vagyis a piacnak olcsó gyári áruval v ló elárasztásának neveznek.Ujabban a japánok szánták rá agukat az ilyen különös versenyzésre és Amerika utan Juráját is szerencséltetik gyar tmány a ÍK.al. Gazda sági körükben, az a vélemény alakult ki,hogy Japánt a szükség kényszeríti ra»a dump ingre, mert csak igy tudja kivitelét es behozatalát egyensúlyban tartani. A j pan föld ugyanis meglehecosan terméketlen,lakossága pedig ennek ellenére is olyan szapora,hogy nem tudja ellátni,A többi orazag viszont a legridegebben elzárkózik a japán bevándorlók letelepedése elól,mert részint szaporodásuk.részint pedig szívósságuk és t nultságuk következtében rövidesen az őslakosság fölé kereltednek.Igy azután na., marad más a számukra,mint a kivitelnek olyan dömpingszerű araáata,pmellyel a külföld nem veheti fel a versenyt,de nekik mégis megmarad bel le az a hasznuk,hogy kereskedelmi móri égik nem billen fal. Bar a icpán európai fogalmak szerint rendkivül igény telén,még se termi meg a földje a táplálékát. lásfél évvel ezelőtt például szigorúan megtiltották a izs kivi tel ét, mert buza, hiányában ez e fő élelmi cikkük .Jellemző egyébként^ hogy a rizsnek még nagyobb az áre,mint # a búzának.Igen nagy gondot okoz japánnak * a ruháaati cikk beszerzése is,mert juhállománya olyan kevés "lakosságához viszonyítva,hogy megközelítően se elég.lüselyemmel és gyapottal pótoljak.de ez viszont nem gazdaságos ós a lakosságié kedveli.Imiiden nyers" anyagot küllőidről kell -megszereznie,ami kereskedelmi mérlegét csak ron ja.Kövel-i a bajt az is.hogy még szene sincs annyi, amennyi vei kielégíthetné a yáraka t.Iandzsuria elfoglalása is jórészt azzal magyarázható,hogy ott b.séges,szénben gazdag telepek vannak.La még azt se tudják,hogy milyen kincs rejtőzködik x-u-Yi 'császár országának mily ében. A rohamosan szaporodó lakó ág házait is a legnagyobb nehézség árán tudjak „felépíteni, mert nincs elegendő fájuk,már peaig_ a sorozatos földrengések miatt kőből nem igen lehet építkezni.heneia inlsább rabol.A természetes erőforrások Ilyen hiánya kényszeríti tehát Japánt a dömpingre. Az európai ember azt hinné,hogy a gyár kiuzsorázza a japán munkást, üpen az ellenkezője az igaz,mert először is a japán ember sokkal igénytelenebb. ,xZ arak egyébkent sokkal al csonyabbck.mint az európai országokba n, tanát kevesebb oénzre van szükségük,:^ellett még egészen cs. ládias és nekünk szinte érthetetlen ^társadalmi berendezettségük is,mert a japán munkás és gazda'ági cseléd nemcsak pénzt,hanem likast es eleimet is,kap munkaadójától. Jzek szerint tehát nem lehet idogenkedni a i pán dömjingtil olyan értelemben, hogy a munkás keservesen ki kénye zeri tett munkájából gazdagszanak meg a párosok,mert nemcsak a iainkásnak,hanem 8 gyárosnak is elemi érdeke,hogy igy szerezze .. .eg a rend.es kereskedelmi es állami á. étbe szükséges phizt,mert csak igy tudja megfizetni azt a nyers anyagot,amrt külföldön kell megírás .Tolnia, ..ltalmios őuropai szempontból t zonban más la ra tartozik az a körülmény.hogy a japán dömping Jiekkora kart okoz például a magyar iparnak ás kereskedelemnejtr _ órt_s gor toljunk? A világháború utáni idő :gyik legjellegzetesebb tömegmozgalmává valt a s ort,melyet,a 19.szazad szülötte nehezen ért meg és azt hiszi,hogy értelmetlen, célszer tlen és csak feltűnési viszketeg az egész hóbort.Pedig # ha alaposan megfigyeljük a AA.szazad mai életét,egészen te mészétesen találjuk,hogy igy van. • . , , . ,A falusi ember talán meg nem érzi annyira a sz bad mozgás szükségesseget,mint,a városi,aki egész nap zárt helyen dolgozik., rendes foglalkozással birc mozgás elbagyasztja es egyoldalúvá teszi az cnbert,bizonyos izmai elsorvadnak ós fpleg a levegő állandó zártsága karos a szervezetére.ánnek pedig az egyedei orvossága a sport,vagyis az r rendszeres és céltudatos mozgás,amely felüdít ós ellenállóvá tesz.A sportoló ember meg abban az esetben is,ha nem verseny ez. ha nem csak egyem meggyőz dósból sportol,teljesen átalakítja testét-lelkét,vidajaebb,erősebb es megél ..geaetteb,. .mint az, aki egyhangúan éli robotos eletét.Igen sokat lőhetne beszelni arról a hatásról is,arait a sport, gyakorol az egyénre,családra, t-rsrda* lomra es a nemz tre, mert minden vonatkozásban csak 'ja .ᣠlátjuk. Jzzel magyarázható az is,hogy a modern alLmok egyre több súlyt vetnek a sportra ós mk az iskola fa 1 ? in kivul is gondoskodnak a fiatalság testi öeveleséről* .
