Hetikiadás, 1934. január-december
1934-02-27 / 9 [1520]
s> ^.Yiaggfl az erkölcsi alaaia* .sz. 1934.február 25!. .1 világháború s maga öldöklő szörnyűségeivel mar tizenhatodik eve befejeződött,de még mindig nincs bekc.Mincs béke a nemzetek közt,amely két gártra izakadte Jjaz t^gnevezett győzőkre ós legyőzöttekre.Persze,ez az úgynevezett 'győzelem" is erősen problematikus,hiszen bebizonyosodott,hogy tulejdonkepen nem lehet „itt szó győzelemről,mert egyaránt vesztes az egész emberiség. Az úgynevezett gyozoáLlamok majdnem ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek,mint a legyőzöttek,aot^a, panamák és a véres barrikádharcok terén tul is szárnyalják.iühcs béke gazdasági téren.Jót! Hevesen dul ez a haboru ós majdnem jobban pusztít,- mert rengeteg ártatlan dolgozót irt ki és áldozatot szed még a gyermekek között is. ^s igen nagy baj,hogy nincs béke a lelkekben sem.Tudjuk,tainden ha* urna velejárója az erkölcs lazulasaTSmit azonban ezen a téren a világháború produkált,az arányaiban nemcsak megközeliti,hanem ' tul is tesz a naOT világégésen.Beszeljünk kost erről, a szomorú témáról, megdöbben tő .hogy ezen a téren meg a lassú javulás sem állapitható meg, aminek magyarázata egyrészt az .hogy a most folyó gazda sági háború hatása, sem kevesbbé mételyező,mint az öldöklő fegyvereké volt,másrészt az,hogy a sajtó és c ; irodalom nagyobbik része a nevelő és, erkölcsnemesi tó munka helyett az erkölcstelenség,az alantas ösztönök kiszolgálására vállalkozik,mert ez jelenti a nagyobb üzletet. Az erkölcsi fertő a lecsapolás helyett igy tovább terjed.A szomorú következmények napról-napra uj$*> szenzációkkal döbbentik meg az erkölcs utján megmaradt emberis éget. Igy váltogatják egymást szörnyű és véres kaleidoszkópban a tömeges öngyilkosságok,házassági tragédiák,családirtások,gyermekgyilkos anyák, anyagyilkos gyermekek, férj fel daraboló asszonyságok,stb.esetei. Ü2zek mellett az erkölcsi defektusok mellett súlyos tünete korunkra á a kapitalizmusnak,a,tőkés termelési rendnek a válsága.Természetes,hogy itt ugyanazok a motivumok játszanak közre,mint az erkölcsi válság egyéb területein. A kapitalizmus beteges kinövései ugyancsak az erkölcsi felfogásálecsúszásából,a szociális érzés ás a keresztény etika hiányából fakadnak.JjJz a tőke érzéketlen az ember igényeivel és szenvedéseivel szemben,csak önmagáért akar^enni ós nem veszi eszr'e.hogy amikor a minél nagyobb profitot hajszolja, tula jdonkepen maga alatt vágja a iát.Önmagát falja fel a profitéhes és a munkát kihasználó töke .almikor egyre nagyobb rétegéket zár, ki a termelésből. A körforgás révén a termelésből kieső törnegeka fogyasztás számára is elvesznek,tehát mindinkább kisebb területre zsugorodik össze a profitszedés lehetősége. Mint a tőkés termelési rend hivei figyelmeztetjük a kapitalizmust,hogy végre rá kell eszmélnie arra^hogy saját érdeke a kinövések lenyesése és annak fel ismerése, hogy a tőkének,a pénznek kell szolgálni az embert és a nemzetet ós nem megfordítva,mintahogy ma tapasztaljuk. 1 tőkének,a vagyonnak át kell éreznie azt is^hogy szociális kötelezettségei is vannak.amelyeknek teljesítse elől sajmt érdekében sem térhet ki.llnden vonalon vissza Kell térnünk az erkl ' mi alapra,mi előtt még nem lesz késő. áindezt abból az alkalomból mondjuk el,hogy az erkölcsi roiJjolm*. 38,8 társadalmi metely terjedése,nemkülönbBn a gazdasági visszaélések arra indítottak Magyarország hercegprímását,hogy ezek ellen felemelje tiltakozó szavát ós javulásra intsen, heg kell döbbenünk - úgymond- ha a bűnöknél: azokat a szörnyeit látjuk világszerte.amelyet az amúgy is nyomorult világot szóltóben-hosszában megfertőzik. Kern uralkodik-e szerte á világon a legfékev esz tettebb kapzsiság és sokszor a vércsegpeket is kisajtoló kegyetlenség? Kern látjuk-e manapság irodalom,mü/észet,E más jel szavak, alatt a legszemérmetl énebb élet-és erkölcsrontást gyakran merészen ós felemelt fővel járni?... mennyi rettenetes tragédia.a gyermekek mily változatos züllöttsége,mennyi szörnyű bűntény zúdul a nyomorult,könnyelmű emberiség nyakába. Kéményen ostrozozza a közéleti visszaéléseket : "megdöbbenjssel )lvassuk olykor köztiszteletben álló egyének bűnös üzelmeit,akik elf éledték, hogy ninden aranynál és kincsnél becsesebb az önzetlen tiszta kötelességr r es hivatása ngaslatán álló,lelkület." Ales ostorral sujt vígig az irodalom.a sajtó,a színpad m.kamlós fertőzésein,majd igy kiált bele a lelkiismeretbe: i..z öngyilkos társadalom maga készíti halalát,mikor csak az üzleti „hasznot nézi s nem mozdul benne szikrája sem a lelkiismeretnek,hogy azzal,amit előhoz.amit bemutat,amit nyomtat,mást neg,is ölhet.' 1 Ostorozza a szívtelen tőkéseket: "Akik a munkást csak emberanyagnak, i pénzt Istennek s önmagukat f elei ősségnél küli, felsőbbrendű lényeknek képzelik,aki klek minden szabad..." jazzel szemben rámutat a kötelességekre s azt mondja,hogy tenyerünkből törjünk az éhezőknek,eljgedjünk meg kevesebbel isvhogy másoknak is jusson... r j. teljesítés Szeretnénk hinni,hogy a hercegprímás intelme nem lesz a pusztája kiáltó,szó .'Télöban: "ki kell seperni lelkéből egyénnek és a. nemzetnek mindazofegt a hibakot,amelyek kicsinnyé,nyo;iorültta és utálatossá tehetik." államnak ós ársadalomnak, politikának es tisztességes sajtónak, irodai ómnak, egész kulturóle: .nhnek össze kell fogni,hogy az erkölcsöt visszaállíthassuk arra a pfiiesztálra, . révről a világkatasztrófa letaszította. S.I.
