Hetikiadás, 1934. január-december

1934-02-20 / 8 [1520]

A kivitelre utr.lt nozőcazdasági államok ós ezek között ol- " sosorbon Lagvarország,azzal sori tudják ellensúlyozni a t rnclón jövedelmezősó­genck . nangotlasát,anivcl nás gazdásági szerkezettel biró ál Ionok legalább" van­politikai terén kiadósan élhetnek,nort - anint isnorctes - a no:;ő'azdasági vá­mok termelést védő és kicgyenlitő hatása a kiviteli országokban alig érvénye­sülne t. ­Csodálattal áldozunk annak a belső fejlődésnek, and- ct a na var rr:ző­gazdasog a válságtél megtépázottan is'fol tud mutatni.Hiszen a tcrnclós fejlő­dése a válság évei alatt som szünetel:,sőt szinte állandóan bámulatos lendülő-' tet nuiotptt«libben része van a kormányzat agrárpolitikaja mellett'annak az egé­szen rendkívüli halad.'sí vágynak, tanulékonyságnak ós szívósságnak,anely a fta­, gyár földnivoa elenet nindig jellenozte.á nagyar mezőgazdaságnak ez a nehéz' időkben nutatott ellenállóképessége egész közgazdasági életünk szempont j'.ból a legnagyobb jelentőségből bir. Az agrárkultura haladásának- és főleg a minőségi temcléőnek sz'nos o­l;an jelével találkozunk az orsz gbon,anclgek nind arra mutatnak,hogy ha a ne­zógazo.aság jöyOc elnezőségi oldalán az egyensúlyt csak valanennyirc is meg le­hetne javítani,mezőgazdaságunk életerejével egynag ban'is neginditója l.hotne az or-zég gazdasági regenerálód.'cánalc.Erdskos jelenség,hogy á gazdaadósoknak legnagyobb része is éppen azokból kerül ki,akik az utóbbi évek során a hala-" " dás szolgálatába állították üzöneiket.A nagyar földnive lésnek ez a határozott értékállósága nagy erővel kell,hogy latba essék,anikor külföldi tényezők az orsz.' nak á'crrneti fizetési nehézségeit fontolóra veszik. Utalnunk kell a nos; ar kereskedelempolitika eredményeire 4 omol- oknek " biztosítása nélkül agrárexportunk a világszerte tapasztalható elzárkózó törek­vések ncllett teljesen nogoénult volna J!ef. alábois'ülhető' erefmény ez egy olyan orsz.'. ban,amelynek gazdasági létfeltétele,hogy a belső piaion elhelyezésre nas találó agrár feleslegeivel külföldi fogyasztó piacokra nőhessen* Ugyanez áll devizapolitikánknak arra az utóbbi időbén bekövetkezett" irányváltozására is,amellyel arra az útra léptünk,hogy a kötött devizagazdál­kodásból legalább annyi előnyt biztosítsunk nez őgazo.as águnk részére,amennyit egy sajnos ránk erőszakolt kötött rendszer ncllett egyáltalában lehetséges-* ' ügy násik szempont,amelyet gazdasági kihatásában szintén mérlegelnünk' kell az^liogy a gazdaa dó óságokon keresztül jelentkező katasztrofális mogmozdu lását a maggar zöldnek határozott intézkedesekkol szintén megállitanunk sike­rült,Itt is he1" csen nérl egeitek az ország vezetéi a kérdés " jelentőségét, nert nagyobb problénáról van szó a félmilliót meghaladó gazdaadósok megsegi- / téoénéÍ,nint egyéni szerencsétleneé"ek orvoslásáról ..A mag,ar földnek a végre­hajtás és árverés szempontjából való teljes szabaddá/tételé olyan gazdasági éd társadalmi következményekkel járt volna,amelyeknek visszahatása a'nég tehernon­tes ós egészsé' es birtoktesteken is jóvátehetetlen rombolásokat idézhetett ' volna elo. , , ' ' Bár fentebb megállapítottuk,he y exportállanoknak milyen nehsz vám­politikai téren ellensúlyozni az árakban bekövetkezett hanyatlásokat,ennek a szempontnak elismerése ncllett mégis arra is törekedtünk,hogy a nagyar agrár ársejiodéo ne csupán a keresletnek és kínálatnak,ncnloilönben az úgynevezett világparitásnak egyszerű függvényeként jelentkezzék.Utalunk itt az u.n.boletta segítségre .am.aly ha nen is jelent ideális ncgoldást,de annak fönntartásával mégis elértül: aat.hogy gabonaárainlc a világáralakulást követő katasztrofális" színvonalra ne süiyedjenek.lágyon jól tudjuk,hogy ezzel még távolról,sen tet­tülik eleget mindazoknak a szükségességeknek,amik a nezőgazaaság jövedclnezőb- . bé tétele terén na,felnerülnek. , /'* , oelso áralakulásba"VSlo ez e beavatkozás négis elineresre szemet tartó lépést jelent azon az utóh^anclycr a jövőben talán nás eszközökkel' és nódokon is a bölső nczogazdá'sági áraloJlilásnak a világparitástól való bizö­ngos függetlcnitócét szolgálhatjuk,Egyáltalában a magyar agrárpolitika jövő célkitűzései között ezt a kérdést tekintjük a legfontosabbnak. , , , , ,1* iermeláí-n.kpltséecck, oldalán,is várinak f clgd;t"iuk,:a.rt..* sokn-'k le te mersokiesővel es Ioszallitasavni./is orodmonyoson szolgain •ÜIUÍ. mo.zoir.~zar sűjgun megbomlott Kdltsésy o$wii.,ogyoÖsulyát- , , . .. . -g, . . , Bi r tokból i r,i kai"; t^r on; kés zulunk levonni r--z.ui.iaok, c s a, világszerte tag-jszf lha tg mormol esi es társadalmi aVl" kulas "íjulsag-ít.á kisemberpoTitika intézményessé tptole,.az.egész nemzet ardoko.,mart minél biztosabba tesszük..: tars.­da.lom. al* piát. kopezo miIlieK .el etöt.annal.. p:u lardapba •valílL-rz. ország ppu..c^p.A telepítési politika celRituzJSOI est a szükségszerűsegpt £cll,hogy szolgáljak. , i.indezek - kordosel> nem -jelentik önző osztály erdekek elsterbo tolását,mert aki n a mezőgazdaságit vasárié* es fogyasztó képessegében emeli,az az egész magyar köz­gazdaság erdcá'et szolgaija, - ­J—- *\

Next

/
Oldalképek
Tartalom