Hetikiadás, 1934. január-december

1934-10-09 / 41 [1520]

/rletykálátodás fol} t./ Csendes,inkibb ccod-lkozó volt a tekintete,de z ,sz­szony nem fiyclt rá. ~ , , -bert igeneáek mmssal volt . ' foglalatossága - szúrta oda a szavakat, minthr hideg a cél tőr lett volna minden hangja-. , ., . •iz ember köhintett és lenyelte a bizony tel a ns-igot. Lassan kikerekedett az arca ós kinyújtotta kát Libát. líntha mosolygott volna a szeme sarka. r Iv^sselj'ádes lelkem..,-Járt itt nálad ma, reggel valaki? . -gnes asszonyt a szivén találta ez a szuras. ^gmsrkolta az asztal sarkát. Jnálkül tal-n el is esett volna.' Igy várta az ura ajkának mozg-sat. - Láttam regei a gazda utcában amint befordult errefele. Ugyancsak vitte a keszeg ráerekát... Hat itt volt... • • - Itt. h ez öreg Vil^gneról beszel, akkor jol mondja* Dc hogyan jutót- . a rfazde-utöába.h; ..cs fel51 érkezett?- k: kaskodott az asszony. ert arra vitt oz utam - mondta a férfi akkora nyu^loiímc l.hogv szin­te fejbe vm-"te vele p.rját.- Tudtam.hogy az a vén hirszatyor ide fut. Tudtam. - ztán nem sül* le a képéről a bőr,hogy még el is moridja?-szipogott Ag* nes asszony. Jó iá-he telt,mig ismét rendezni t-udts gondolatait.- nzt híjtemf hogy tisztességes ember ós nem csalja meg a hűséges feleségót avval a ... riem futotta tovább az erejéből. Lehanyatlott a feje az asztalra, AZ em­ber csak nézte szótlanul. Az óra nyiszofogva Kalimpált a csendben. Igy van az,} szegény zsellér ember gazda -leánya veti a szemet. Sohase lett meg annak jo ve­go.- igy mondta az a vén Világ.- né. a kinek másra sincs gondja,mint a mas:.bajara. Pedig az egész v ros arról beszólt,hogy a^üszke IJagy-Kov..cs nem. adja oda a lányát Snnafc a szegény fuvarosnak. Ilenemhát Hegyi János olyan : ^nyalka le­gény volt,hogy egész Komárom eladó lányainak szeme rajta csüngött. Különösen a k körömi kor még" mint huszár sza kaszv ezető ropta a .' - a b >lben a táncot. A büszke ra zda-lánr ok,akik nem igen ereszkedtek le a szegénységhez es elkerültek még a báljukat is.ií.gyi János kedvéért azonban oda somfordálta"k• 3ért hát Longyt mári, az a ,, scnki í, ,akinek még az apját se látta teremtett lélek,olyan szépen járta Jánossal a keringőt,hogy megirigyelte még a táncmester is,aki pedig Pes­ten tani tg? tta ve la; ikor a kényes urikisasszonyoka t. a&t oppen ezért forrt az irigység A/riesben, a : gezdaszer" legszebb leányában is. -Jsért ellett nekem idejönnöm - fejezte be az asszony hangosan gondola­ta it - pedig hányan mondták,hogy maradjak meg annak,aki voltam. Az a "senki" mégis csak egtellte • . ; . . . . ' -Idehalldes edes lelkem - kezdte nagyi Jj.no s csenc.es szóval,de kozbeva: gott az asszony. -"ekem no ..ondja,hogy é$es lelkem. Duruzsolja csak annak a fülebo,aki­vel ma reggel végigkocsizta a,varost. -Jppon ezt "akarom elmondani.».H jhaltájt,amikor . aat sem ertem, elem­állt egy szegény ember. Rimánkodott,hogy 'bózzam be a városba a felesógét f aki már harmadik ejcl kinlóáott. Itt a kórnazba csak segitenek raj fca.Hát amikor mellémsegi tette' az üléBbe,ak'kor látom ám,hogy Lengyel .ári., ost ugyan kilence­dik éve már Viola ihályne. Na pszámos a cukorgyárban az urával együtt. Az tán a kórház előtt szépen megvárta..,amig ki nem szaladt hozzám az eg-yik fiatal doktpi áenjen Isten hir c-vel jó" ember: megszületett a gyerek... Jz leíu neki a negyedik Ha majd otthon leszel ód es anyádé knál, t menj át a, kórházba. Vidd ái neki ezt a Ct rép őszirózsát... _izt mér; szegény jó ,édes-uyám ápolgatta.., Ágnes asszony f mami te a fejét ás könnyes szómét rászegezte az ura ar­cára. Jke.i'erkó . ' . - — kocsija éppen akkpr zörgött el a a ablak alatt. -..thivom markot, - emelkedett fel az ember,de az ajtóban utána szól t a pár ja.Csupa megbánás, duruzsoló szerelem volt Jtinden szava* -János,mareő.jon,majd behozom a kamrából a szalonnát..j.Biztosan megehülí A kenyér meg itt van az asztelfiában.,.."/egye csak elő..-. Az ajtóban összetalálkoztek.Űsszcert'a kezük.Az ember torkát szorongatt a boldogság.'Csak ugy akadozva bugyborékolt ki belőle az érzés. -il.t elviszed-e azt a cserepet a kórházba^..? . -lH...iiórt ne vinném szegény.. Viola Lihalynénak...? De az asazony szép feje ekkor aéx odasimult az ember széles mellére. A tulipános óra ösztövér ingája nyikorogva szelte a levegőt ós öreg testeben nagyot Irattant valami. Jlverte hangos lelrmával a tizenegyet. - ind j .árt itt lesznek a gyerekek - suttogta az asszony,szemérmesen. Hozom a szalonnát... . , Az ember nem eresztette. ncutkásan csillogott a szeme ás megszólalt. -Hát .tczóljak-e üke Ferkónak..,? : •ár minek szólna á t? - sz égy enke zo 11 a szépasszony ós ki pendült a konyhát

Next

/
Oldalképek
Tartalom