Hetikiadás, 1934. január-december

1934-01-30 / 5 [1520]

Hetikiadás, o . sz. 1934. január 30, 1.oldal. A magyar bauxittelepek kihasználása. „ A Dunántúlon óriási bauxittelepek terülnek el,amelyek felt rása ás áz Iparban való felhasználása rendkívül nagy gazdasági előnyökkel járna.A bauxit ugyanis az alumínium nyersanyaga,az alumíniumot pedig az utóbbi évtizedben r'..-r... nagyobb mértekben használják fel a különböző iparágak,igv Például a repüli) r

'épioarJ

T

intho -y a könnyű fémek és igy az alumínium használata egvre terjed, az alumíniumot í'a -yarország nagy nyereséggel tudná eladni a külföldön.Sajnos ezt a kedvezőnek látszó helyzetet lerontja egy körülmény,még pedig az,hogy a magyar bauxit nagyon vasűus.ez a tulajdonsága pedig megdrágítja az alumíniumgyártást,! g/hogy a magyar alumínium nem volna versenvkáoes.Igy azután eddig nem volt mód a magyar bauxittelepek kihasználására,csak az,hogy a nyers bauxitot tudtuk külföldön eladni,természetesen távolról sem olyan nyereséggel,mint hogy azt az alumíniumnál lehetett volna.A külföldön azután a magyar bauxitból ,aen 'tat készítettek.Két magyar mérnök,Gobbi Jenő és Justh Emil hosszú kísér- létezés után egészen más módját találták meg a'magyar bauxit felhasználásának. íi$Ö» azt a tulajdonságát aknázták ki a dunántúli bauxitnak,ami eddig hátránynak' szúrnitott,tudni illik,hogy a magyar bauxit vasban sokkal dúsabb,mint a külföldi lelőhelyek bauxitja.A két magyar mérnök ugyanis a vasduö bauxitból vasat állit elő,még Pedig barnaszén felhasználásával.Olyan kohő-zerkezetet készitet/ t3k,amely alkalmas a magyar bauxitban található vasnak barnaszénnel való kehósitására.Eszerint tehát a dunántúli bauxittelepek nerc az aluminiumgyártás,hanem a magyar vasipar szempontjából nyernek, - remélhetőleg már a közeljövőben döntő fonto'

;

ságot.Milyen nagyarányú változásról van itt szó a magyar közgazdasági élet struktúráját tekintve,bizonyítják a magyar vasbehozatalról szóló nagy számoké A Ka/, yar Közgazdaság oimü szaklap kimutat ja,hogy évenként több millió mázsa vasércet importéltunk

t

ennek kiolvasztására nedig nagymennyiségű külföldi "'-'-szót is kellett behozni.uvenként legalább 20 millió pengőre becsülik azt . iiü Jsszeget,amelyet külföldre fizettünk ki a magyar vasioar behozatali szükségletének kiél é*i t -5 re .Mi ko r a kát magyar mérnök az eddig értéktelennek tartott bauxitot barnaszénnel kohósitotta,a legkitűnőbb minőségű vasat kanta, 4. i;t sárletek azt mutat ják,hogy az igy előállított magyar vas a leghíresebb kClLűld: nyersanyagokkal is fölveszi a versenyt.3-2 a magyar áru 98 százalék vasat tartalmaz és csak 2 százalék szenet.Kitűnően alkalmazható automobil,repülőgép es más egjféb i.ren fontos vas- és acélkészitmények előállítására,A magyar mérnökök eljárása a vastermelést gyorssá és olosóvá teszi ás igy a ma.-var vaspia> cot a külföldi nyersanyagtól függetlentti. Ezenkívül még egy előnye van a ma'yar mérnökök által kidolgozott el járásrak.Femosak a -.

r

asi"par kérdését oldja meg,de ugyanakkor,mikor a bauxitét /«• '-oá dolgozza fel,mellákterményként még oementet is állit elő.Sz az ugynevez?+L, ömlesztett bauxitcement,amelynek igen jó tulajdonságai vannak és amelyet a külföldi építéseknél igen előnyösen i mernek. Szakértők igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyar mérnökök találmányának,amely nemcsak vas- ós acéliparunkat fogja uj alapokra helyezni, de amelye külkereskedelmi mérlegünké „ is nagy mértékben megjavítja azáltal,hogy a vasbehozatalt fölöslegessé teszi és helyette magyarországi nyersanyag felhasználását teszi lehetövé,Gazdasági körökben arra is számítanak,hogy ha a dunántúli bauxittelepek kihasználása nagyobb mértékben megindul,akkor a magyar vas- és c'ementárak jelentős mértékben olcsóbbodni fognak és ez a körülmény - lévén a vasioar úgynevezett kulosioar - jó hatását éreztetni, fogja az ipari termel ;s több ágában is,ahol fellendülést fog előidézni ."He egymagában az is,hogy nekifognak a bauxittelepek kihasználásának^ ás uj vállalatok alakulnak a magyar vas gyártására,a munkaalkalmak szaporodását jelenti és uj életet visz a magyar ;azdasági termelésbe. Uj vámörléai dijakat állapítottak meg. A gabonában szedhető vámőrlés diját módosították ás ezentúl 3 Százalékkal öbbet fizetnek az őröltetők a vám őrlő malmoknak .^ám s-rl 4« e^eténa búzánál 15,portás cimán 2,összesen tehát 17 százalékot vonhatnak le a vámőrlő malmok minden métermázsa buza után.Darálás esetén a malomba,vagy darálóba bevitt tisztítatlan mennyiség után 8,portás cimán 1,összesen 9 százalékot -zárnithatnak fel,Hasonló mértékű az őri isi dij ethelkedáse kétszeresnél ás rozsnál is.Őrlési díjon ás a portási százalékon kívül semmiféle más ellenőrtéket felszámítani, (fagy egyéb szolgáltat'st kikötni nem szabad. 73-