Hetikiadás, 1934. január-december

1934-01-23 / 4 [1520]

A fiatalság kenyere. W %^ ÉLT * 4.SZ.1934.jan.23. A magyar fiatalság elnel ; ezkedésónek,kenyérkérdósének megoldása egyike a legsürgősebbedé egyben a legnehezebb közéleti problémáknak.A gazdasági válságban,ami kor az állami jövedelmek megcsappanása mindenfele a közalkalmazottak létszámának csökkentését teszi szükségessé,az állam,a megyei és községi közületek. • : nem tudják felssivni a fiatalságnak azt a részét,amely a régi időkben ezek­nek az intézményeknek kereteiben talált boldogulást. Hasonló a helyzet a magánvál­lalkozásnál,az iparnál ,és kereskedelemnél,is,mert hiszen i forgalom ijesztő ..érteni megcsappanása a magánvállalkozásnál is leredukálta a fcglal-oztatcttaa létszámát. Jfflg az úgynevezett győztes államokban -s^z a helyzet, Amerikát, a bőség és a korlátlan kereseti lehet ; ségek egykori,hazáját is beleszarni tv a, ahol szintén sok millióra emelkedett a munivanelküliek f száma ós nemcsak a fiatalság ke­nyere okoz súlyos gondot,hanem az idősebb munkanélküliek foglalkoztatása is.Tehát ezeknek a nálunk ná.^obb ós igen sok tekintetben kedvezőbb helyzetben lévő orszá­goknak ,is ,sulyos gondot okoz a felnövekvő ifjúság, hogyne lenne fokozottabban sú­lyos kérdés ez nálunk* Hiszen a csonkaországban a gazdasági válság néni cz egyetlen baj. Sz csak sulyosbitja trianoni nyomorúságunkat. Nálunk nemcsak arról van szó,hogy azoknak a fiatalo'nak szerezzünk kenyeret,akik a csonka terület szv.löttei.Á mi gondjainkat növelik azo;, a fiatalok ís.akik az elszakított területekről idemenekült magyar testvéreink gyermekei .Sai nos,ebben a szétszabdalt,természeti kincsei tői ,ugy termelő, mint fogyasztó terül étéitől megfosztott kis országban sokkal többen zsúfo­lódtunk össze,semhogy a megfelelő elhelyezkedés lehetősége adott volna.Még ­gazdasági válság nélkül is nagyobb lenne emberben a kínál.. t.mint a keresiet,nat mÓ£ így, ami kor bajainket, nyomorúságunkat általános gazdasági válság is tetézi. évente ezrek és ezrek kerülnek ki a "középiskoládból és az egye­temekről , a kiknek számára nem nyilik elhelyezkedési lehetőség. De az iparos és a munkásifjuság helyzete se sokkal kedvezőbe. Az el nem helyezett,munka nélkül lézengő ifjúság tömegeinek szaporodása rendkívüli veszélyeket rejt magában.A t bűnö­zések számának növekedése megdöbbentő. Természetszerűen az,erkölcsi sülyedés nagyobb arányba : pusztít ezek közt a szinte reménytelenül várakozó, fiatalok közt és i él Ü, hogy ha a helyzet nem javulhat, hanem tov.ubc romiig ebből a remzetre szinte jóvátehetetlen károk származnak. A súlyos helyzet ós a kij -t / stalanság keserítette el az egyetemi ifjúságot olyan mértékbeli,hogy szokatlan állásfoglalásokra határoz­ta el magát és nyugtalanító jövőjére a Qgsszív rezisztencia eszközének igénybevéte­lével is igyekezett felhívni a közvélemény ós az illetékesek/figyelmét. A súlyos helyzet és a benne rejlő veszély felismerése cselek­vésre késztette a kormányt. A rccioiulizálás,a költségvetés csökkentése érdekében a,népszövetsé ibiztos által is kívánt létszamapasztás megnehezíti az állam felada­tatja kormány azonban igen helyesen sokkal nagyobb kényszeri tő erőnek ismerte el a jövő m9gmentésó t, semhogy ez a szempont is meggátolhatna abban,hogy sk állami,, vo­natkozásban is tégi en valamit. Hómén kultuszminiszter vette kezébe a kérdéstf%gy az állami és kőzheti lehetőségek felkutatásával,mint a különböző gezde sági érdek­ke^ is el etek, bevonásával igyekezett elhelyezkedési lkalmakat teremteni a diplomás ifjúság szamara. 8* a fellépés máris megtette hatását s az ifjúság kenyérhez iuttat-.sanak akciója biztató eredményekkel indult el. A kultuszminiszter kijelen­tése szerint a különböző közigazgatási területeken a nyár óta ...ár eddig 1200 diplomás ifjú kapott megélhetést.Bár,rendes körülmények közt a diplomások elhe­lyezése nem az állam feladata,a kormány ma azért nyúlt bele erélyes kézzel a kér­desbe ? mert/' -tényleges,szükségletet messze meghaladó létszára miaut előállt rend­kívüli nehézségeit, az álláshoz nem jutottak súlyos gazdasági és szociális he yzete ezt megkövetelte.Az állam márciusban 800 diplomás fi talembert helyez el ós havi 30 pengő díjazással foglalkoztat az egyes kül szolgál a ti ága ::nál, mint ösztöndíjas ^yai<sr3?p:koD,vagy szerződtetett al kalma zottat, óradíj Js tanárt, t, ni tót stb.iíz az íaeiglenes.-rolnelyezes módot ad arr, ,'nogy ha képess igeikről bizonyságot tesznek, később veg^e-esen elhelyeződ jenek, bzenkivül a magángazdaságot is . igyekezett erre szorítani az állam,hogy még áldozatok árán is vegyen részt az ifiusag elhelyezkedésére irányuló, akcióban.LÜntegy 1 ötszázra tehető az a létszám,amelynek elhelyezésére a magángazdaság igeretet tett a kormánynak. Végső eredménynek nem volna elegendő ez,de kezdetnek bizta­tó, kormány ígéri is,hogy tovább megy a megkezdett uton s egyrészt megnézi,hogy a magángazdas gi élet mennyi keresztény íiataLombért alkalmazott,másrészt az állas" halmozások megszüntetése es egyéb módok igénybevitele utján remél további elhe­lyezkedési lehetősödékot teremteni a diplomás fiatalságnak.Természetesen emellett gondolni kell azmas kategóriabeli fiatalságra is.binc.en lehetőséget ki kell használni, eddig is f 5Hág a teljesen kielégítő megoldást a nagyobb oi szár A- a gaz da ­| "• ' i v ,!*ar- zlműtr r ogho^hí +,; , olio^otele"" 1 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom