Hetikiadás, 1934. január-december
1934-06-25 / 26 [1520]
Heti kiadás. ORSZÁGOS LEVÉL. * N 25.sz.1934.ju.nius 25. Ka2úteió 1.oldal. 4 testületi /korporációs/ gazdasági rend. Sokan f| 11 ják .hogy a kapitalista gaidaa%i rend, c melynek alapján az emberiség a legrégibb törtóaalmi idok óta berendezkedett, túlélte magkt, s többe fenn nem tartható. Helyébe valami mosnak tellene jönnie. i)c hogy mi lBQien az a más. azzal senki sincsen ti sz tábeQ.Legisl jebb abban egyezik sg a szakember ktc ségenek illemé- yc,ho-y a kapitíliapua helyettesítésére kigondolt lUmszociaizmus : főköri: tfcan nem v5.lt be,bár Oro szórsz adun z koaBUmizmus közéi 20 eve tartja ...agat, áe csak ugy t hogy ezt a lakosságot, amelyet boldogítania kellene, a le; nagyobb nyomor ben fertja ás meg i™ ia cs.k .azal tudja fermmaradasat biztc sitani,ho r y alapvető elveiből egyre többet enged és SOÚ te^iutetben elgondol sav össze nem egyezethető ka pit.lisztikus barenc.ezeseket fogad oiU.A kapitalista gas&stó renddel való néni -zekitas jelent a fisizmus gazdesagj politikája is, de azzal nem helyezkedik tty szöges ellentétbe,mint a kaoiniz .us,sot bizonyos vonatkozásokban.ugy latszS t m4ntha a kapitrliznuis konzervalasara törekednek es . csak annyiban ter el s gazdasági liberalizmttatQl,hogy inkább a közerdeket,elsősorban a szoci.kLis szempontokat tertja szem elott t iiKorpor.,ciós szervezetekre vonatkozólag végleges Ítéletet alkotni egyelőre mar azért sem lehet,mert számos von, tkozáeben még nem érvényesült a gyakorlatban,sőt magát a rendszert sem dolgozták ki mint.en részi etében. A korporációs rendszer is,mint az idl«J»zocial i zmiE más fajtája, a mindenható államhatalomra bizza a gazdasagn*k .uinden vonatkozásba való irányiyasát.de a rendszer kiépítését nem felülről lefelé,nem a kormánytól indulva képzeli cl, hanem alulról fel felé. ugy, hogy az egyes £ zdcesgi agak szakmánként testületekbe szervezketjnek,amely testületek szabjak meg a termelés és értékesítés mikéntjét,nennyiségét ós rnánüen ezzel összefüggő momentumot. A korporaiciókfelett a.ll ós azoKat ellenőrzi az úllfi£hatalo%c.e csak akkor avatkozj • - munkaiukbe.he a testület a maga kebelében nem tud megerafsfésre jutni,vagy egyea intézkedései az általános közérdekkai ellentétben aXl.ciia.fc* l korporációs reiidszer elvben nem küszöböli ki a versenyt,még j?evésbbé az egyéni ketfdeményezést a J5azdcsagbe11.de a valóságbin egyiknek sem enged igazi teret.... verseny alax feltétele a termelés és a forgalom szabadsága,amelyet oeak a kerestet és kinulal aránya korlátozhc t ,nnyib:-n,hogy ugy a tuitsraalesnek,mint az áruhiányból eredő áruuzsorának igyekszik elejét venni,ami c kapitalista rendben normális viszonyok között külső beavatkozás nélkül rendszerint sikerül is. Jz ; korporációs rendszerben lehetetlentmert hiszen minden kooperáció lényegében nem más,mint olyan keiiysemrve i, melyben nemcsak a termelés van hiány nélkül beszervezve* hanem 0 forgalom es értékesítés, sőt lényegében a fogyasztás is. fogyasztás es a kartel közöt, szükségképen séfedé érdekellentéteket a kopper'.oiók azzal akarják kiküszöbölni,hogy az előálUtoa és értékesítés költségeit lehetőleg alacsony színvonalon t rtjak, amivel együtt járnak az,alacsony eladási arak,de egyúttal az clccsony ainkabórek is,ami viszont a vásárló ós fogyasztóképasséget befolyásolj: hátrányosan. A fasizmus vezére, lussolini ki jelen tette ,hcgy a fasizmus naa.ragrszkoclik mereven elvekhez, ha nem mindig es mindenben alkalmazkodik .* valóságos élethez...zt is mondt ,hogy 0 korporációs rendezer eredményes kiépi tese hősies áldozatkészséget követel a muiikassigtól és a lakosság többi rétegétől is: senkinek sem szabad attól visszariadnia,hogy óletstendaraját lényegesen leszállítsa. A ^s^a^ámfl^^-essl-sié^ ^adasá^ h, a ^ a ^ A délszláv királyság az utóbbi időben egyre kifejezettebben Németország felé orientálódik,elsősorban gazdasági politikájában..Jnnek az uj orientá oiónak egyik le#ic ta-.ro zottabb kifejezője a német birodalom es Jugoszlávia között létrejött kereskedelmi szerződé^,amely június elsején életbe lépett. A szsrződesben,nemcsak különféle kedvezményekkel igyekszik a két ország egymással való forgalmat élénkebbe tenni,hanem erre a célra különleges intézkedéseket is kilátásba vettek.Ilyen különleges intózkedés t hogy Jugoszlávia igyekszik agrárte meléset Németország zükaéglétéihez hozzaidomiteni és ennek gyakorlati keresztü vitelere közös bizottságokat alakitana^amelyek egyúttal a német ipari termékekh adélszláv királyságban való elhelyezése lehetőségeit kutatják es azt elősegíteni törekszenei. A bizottságok mnkája tekintetében máris kialakult több tekin tétben,oly határozott iranyzat,era.ly előreláthatólag a konnány hathatós támogat savai at fogja szervezni úgyszólván az egész jugoszláv őstcrmelést./Folyt.kőv./
