Hetikiadás, 1934. január-december
1934-06-05 / 23 [1520]
, • , . , , ORSZÁGOS LEVÉLFÁrt A magyar pusztítás ellen. K.tt öteió L,AH 1934. njunius 5. - A. trianoni béke revíziója érdekében folyt tott harcunkben e küzdelem egyik kitűnő bajvívója, Bethlen István gróf érdekes és megszívlelésre méltó uj szempontot vetit-tt a magyarság elé. Debreceni riadójában azt 8 kérdést tette fel,vájjon kinek csinálunk revíziót, he ennek elérkeztéiK kipusztítják az Erdélyben, 8 Fclviéken és a Délvidéken élő magyarságot, fían szabad engednünk, hogy ez megtörténhessék, sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk az elszakított felületen élő magyarság sorséra és védelmére, mint eddig tettük. A revízió előtért:; nyomulásé éta ez idegen mo ( szállók nyíltan ezt a politikát csinálják,hogy a megyerság szaftét ez tüdö2fctések különböző módszereivel min-él kisebbre nyomjái le, sőt erre törekszenek, hogy .kiirtsák e magyarságot es igy ne legyen jogoiaünk c terülitek visszakövetelésére. Veiében fwl kell figyelnünk Bethlen eicóójárf, emdy n nősek a csonkaországben élő magyarság és e magyar kormány szánt vt icldl mefc fokozott kötelességeket, hanem alkalmas arro.is, hogy a világ közvéleményének figyelmét ráirányítsa a béke. revízióért folytatott nrczgalmunk retorzióiéként icgByilv^nuló és egyre erősödő üldöztetésekre. , A magyarságnak a befelé és kifelé való kötoltsséfftcljosités~ érdekében behatóén kell foglalkozni azzal a fontos kérdéssel,melyet most Bethlen e világ elé tárt. Bér űtm uj dolog ez, mégis nagy r fontosságé • , a kérdés uj mcpvilt'gitáaának.mert kétségtelen, hogy a sorozatos kisebBségi üldöztetés ügye tén épen azért, nert bosszú évek ót? folyik, r nntefobb események során háttérbe szorult és jelentőségedben is csökkenni látszott* Megrázó erejűek Bethlennek azok t szavai, amelyekkel rámutot erre e veszed lemre, mikor rzt mondj', ugy lfója.hogy az utolsó két évben a revízió kérdése került előtérbe és ennek rováséra olto nyrgoltuk c kisebbségi kérdést. Lehetjhogy r rcviziótcl évek vél'.sztárok el 8 Kérdés, kinek száméra csinálunk revíziót, hr nem gondcskodunk arról, hogy ürdólyben, r felvidéken és Délvidéken biztosi tott le yen magyar testve.óink élete, kinek száléra harcoljuk ki a revíziót, ha nem tudjuk megóvni őket az elnyomástól, attól c pusztító hadjárattól/ melyet szomszéd: ink folyt tor k ell .nükt Lz üld sietés olyan mérték cn növ kedett, amilyen mértókben előtérbe helyeztük a revíziót, mintha azt akarnék mutatni ezzel ellenségeink, hogy kövei 1 jelek éa Európától a revíziót,abból ugyen^lesz semmi, mert addig megemésztjük rs uralmunk alá kelült mfgyrr kisebbséget ós nem lesz többé trdelyben, c Felvidéken es c Lólvidóken magyar, akinek erdekében a rcvizió megvalósítható lenne* 7nera L naponta érkező szomorú hirokbőT tudjuk,hogy milyen rettonctes a helyzete elszakított t.stvéreinkn-k. tudjuk,hogy a névelemzés révén cz idegenné vü magyarok gyer.keit n^m engedik magyar iskolába, mégis döbbenetes Bethlennek rz v megállapítás.'.hegy brdélyben a magyar gy ormoké knek mr már csak egyharmada tanulhet/iskoltfkban, a magyar középiskolák egész sorét pusztítják ki és az utóbb:, időkben c hóíurbárdot az elemiiskolekgfpkeréncz is oda illesztették: tiz liwel ez. lött még csak a magyar főldbirtokomosztrflyt pusztították, or r zonb? n mér sorrakerült a magyar Iparos, kereskedő, városi polgár, vasutas, postás, bányász ós munkasia. Törvényt ckarnak hozni,hogy r. vállalatoknál is cz clkrlmrzott-knrk csekély hényrd- leh seon mrgyrr, s többinek románnak hol], lennie* A magyar élet ma mér semmit som ér idegen uralom alatt Erdélyben, isert .* revizióeilenes tüntetések sőrém feldúljak,felperzselik r magyar házakat, vérengzőnek,de igrzsógszclpnlt r tásrc elévülés cinen nem kerül sor. , Z negynr Számos jel bizonyitjrjhogy rz elszakított magyrrsáf serse fálségoarr. fordult s igrz* vrn Bethlennek,amikor rzt mondja, ir idejeben nom sietünk, segítségükre és nem tesszük meg ezirányben kötelességünket, hifibe lesz reyizic he közben kipusztul a magyarság az altiunk igenyelt területekea»Mlt jelöl meg kötelességként Bethlen? K6tt Ős/-iratot. i.z egyik. r védelem azzal/B elnyomással szemben,amelyet szomszédaink követnek. Ezt a kormány nrk kcll^ tel nősíteni, papodig szerinte kötelessége energikusabb eszközökkel sifapaszállni elnyomott testvéreink érdekében. ; mr'sik feladat t z.hogy s magyar tfrsadclom • rendelkezésére illő valamennyi eszközzel segítségére siessen os elszakított magyarságnak. Ilinél ink bb áldozatkészebb és tevékenyebb less c esonka hazában a mcvyrr térsrdetoi, enarl ink bb meglesz t lehetőség rrfr.nogy megnentsülelszakított véreinket. Joggal kivfnja ezt Bethlen és még tö'-b joggal kövcfcli a kisantant vezetőitől és külföldi protektor:itói,akik hrngoztr tjí-k.hogy a kisebbmégí jogok kifejlesztése révén cl' lehet rtsm t revíziós mozgrlmrt, tegyék lehetőim, ho<v eljuttksson cz olszekitot. magyarsághoz az ez áldozatkésifég, coslyot a csonkrorsz-gbcli mígvers^g tenusitrm fog mert ha ezt sem teszik meg *lli^fc^ üm^íü^mi^ imíimpOÍÍ im*Cmil3í^^v*^I t J^S^m^iííiölm^fcm^^ííl^ •»
