Hetikiadás, 1934. január-december

1934-05-29 / 22 [1520]

-A-s'ükesek és a tórazda-ág. - l'agyerországnak nagy kiterjedésű szikes területei vannak ,melyeket a termelésbe bekapcsolri elsőrendű feladata a gazdának és a mér nőknek. Lehet­séges ez a szikesterületek száraz kezelés, vei /meszezós.gipszezés,digóz' < s,stb./ vagy nedves kezeléssel;ugy mint öntözéssel és halastó létesítésével.Az öntö­zéssel első porban a talajra és a bennelévő szervezetekre kivénunk hatni,ce ezélsőgéges éghajlatunk alatt időnként a növényzetnek nedvességet is kivénunk juttatni olyankor,amikor arra szükség lenne.de a természet nem nyújtotta azt. A tógazdasági termelőméi fontos szerepet játszik a talaj minősége,de nem annyira .mint a mezőgazdaság-i termelés többi áginál* legfőbb oka ennek,hogy a halászat vizben termelőmig a többi mezőgazdasági ág a levegőben, .űrre vezet­hető vissza azután az iSjBogy a tógazdaságok a legrosszabb talajon,a legrosz­szabb sziken is tudnak sikeresen termelni, olyan szik területen is,amelyen a növénytermelés minden egyéb ága is csődöt mond-.. lókrökksnizsán 36 kat.hold te­rületen., ácskán 1369 ket. hold területen rendeztek be tófazdaságokat.Törökkani­zsán a talaj alig művelhető szik volt.az écskai pedig a környező területek belvizeit magába fogacó neaves terület^melynek oar-tja legfeljebb silány lege­lőt adó szik volt.Likor kiderült,hogy a törökkanizsai tófazdasóg kat.holdanként még a háború előtt 80-100 korona hasznot hoz, mikor az écBkai tógazdaság 223.000 korona befektetés és kereken 4-i.QüO korona üzemi költség mellett kat. holdanként 40 korona hasznot mutat, a talajjavítással fo'lslkozó gazdáink és mérnökeink felfigyeltek és hazánk nagy kiterjedésű ezikes területeinek megjaví­tását a tógazdaságok lót'biteséből remélték. lfíC elején létesült a bibarug­rai tógazdaság,melynek hét tava van.A- tóra zda ság területeinak nagy része pados, silány szik s az évek tapasztalata azt igazol ja,hogy minél rosszabb a talaja a tónak,ennél kevesebb annak természetes hozama, eleinte etetés nélkül gazdál­kodtak. Később áttértek ez ete-ésre,igy a tavak hozamát több mint kétszeresére emelték. T.nnek a tap; sztalatnak hatása alatt létesült a ^.ebrecen városát képe­ző I'ortobágy nevű szikes leró lőnek használt területen £ 2350 kat.hold kiterje­désű hortobágyi tógazdaság. Itt etetéssel szintén kiváló eredményeket értek el. á legújabb szikjavitó tó'ezdaság Szeged város tulsjdonán / letesült,a 900 kat.tolok kiterjedésű fehértói tóga zdaság.melynek már 1933 elején a tógazdaság létesítésekor,ezer mázsa hal termelése volt. Fagy területek várnak mér hazánk­ban a talajjavítás különböze módjainak alkalmazására. Fa.?y sikerrel biztat, ha a talajjavító módok összekapcsolódnak s egyik sem tekinti magát öncélnak, banem mint például Szegődén,a lecsapolás és belvizek rendezése összefogott a tógazdasággal és megmutatta,hogy az erők összefogása mé r­- a legnehezebb viszo­nyok között is szép eredményekkel jár. , íegkezdkdc t t a magyar aénszállités '. zov.ietoroszors zápba. Több magyar épgyér mér a komoly tárgyalások előtt hozzárfogott különböző gének oroszországi kiviteléhez.Az,elmúlt netekben mér több gyár szállított kzovjétor.szőrezágba gépeket.még pedig úgynevezett mintadarabokatr Lnnek a szórványos szállításnak az a tél#s,hogy az oroszok megismerjék a magyar gépipar termé'eit és he ezek a gépipari cikkek beválnak,ekkor megnyílik az ut a nagyobb és jelentősebb ipari szállítás előtt. A magyar vasipar vélemé­nye szerint ez ez uj piac komoly üzleti lehetőségeket jelent.mert míg a ^telkán felé irányuló kivitel a fizetés és kiegyenlítés szempontjából nem a legelőnyö­sebb,iddig az oroszországi üzlet alkalmasint kedvezőbb eredményekkel jer. A • Balkánná. 1 lebonyolított kompenzációs áru orgalom legnagyobb akadálya a fizeté­si terminusok különbözősége. A gépipari cikkek ellenértekeként behozott egyes nyersanyagok mindig prompl fizetendők:,a rézipari cikkeket,főként pedig a nehéz ipar termékeit,pedig bosszabb fizetési terminusra adják el. A hosszú terminus és a promp 4 üzlet nehezen egyeztethető össze a kiegyenlítéskor.áfezei az akacály­lyal az oroszországi forgalomban nem kell számolni.Nem lesz idődifferencia, mert mindig'Ugyanaz a fél,egy központi állami szerv,bonyolít ja le a vételt és eladást. Amig tehát a balkáni kivitelnél mindig.szükség van leszarnitoló szervre addig.az,oroszországi üzlet..könnyen nélkülözheti ezt. Az or--azok. vagy készpénz­ben f ize,tnekjVagy a .nemzetközi t-Mor almát intezo szerv, végzi el,a pankmuver, letet.I ! oszKvaöa utazó delegáció főfeladata lesz a fizetési feltételek megállt mrniM. - - - — le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom