Hetikiadás, 1934. január-december
1934-05-22 / 21 [1520]
il o u j. u x Ű u. o, u » ORSZÁGOS LcvtLIAM ' 21.sz.l934.imius 2.-;. • 4.oldal /Isten v el ed, kedv es...! folyó./ A szol'dió vizet i.eritett. iszorgott g iottmga s ós a gémről szárny tapsolássál .. épültek' el a galambok., / Dobos bó,ndor megvárta e zaj elcsillapodását és ki öntögette'a le-ifjabb JJobos elé lelke keservét. • - A bstü öli meg az emberben az ''ón"-t. 4 szí*lan csodálkozol, ez a szintiszta igazság. Gondolj csaii arra,-milyen felhőtlen volt c gyermekkorod addi .amíg nem nyomot t be a tani tód a padba. Arai kor átlépted ÍZ-iskola küszöbét, elbúcsúztál életed legszebb és egyedül értékes szakaszától. Azután . inden nyáron lekopott a lelkedról" valami kincs, amit még az édesanyád mézédes meséi diszitettei; oda. Megismerted 'er^taidat, de lassanként elváltál tőlük*. ..z érettségi után szé széledt az osztály, mai már alig tudod, melyik ól, melyik halt meg? áJs minden, de minden a betű hatása alatt* áert ha nem kell elmenned hezulról,megmaradhatsz olyannak, amilyennek az Ur teremte tt. - A gyásznak és osepásoknak negyedét sem ismerted volna meg itt ebben a házban )8 ezen a birtokon..*. Ugy,ugy... áz orvos előtt akkora tekintély volt az egykori nyalnia huszárezrede aki önká t szekitotta meg pihenését és ment ki a harctérre,hoy nem ..art vele el lenkezni. Csak hallgatta el-el álló lélekzettel, miközben erre" gondolt, hogy vájjon az öregnek a lelkében sohase vert tanyát a szerelem?... mintha megérezte vol na ezt a néma kérdés t f erről ke.zdett beszelni. t . - -ekem is volt fiatalságom, £n is, volta m husz .'rhc.dhagy. Utánam is megfordultak a lányok, de még <-z a s,, zönge.: is. Jn is utánuk. - bar köztünk ott '^köoiött sz édesanyának, a legtisztább es legszentebb földi asszonynak emléke... i.egis beleakadtam néhány arany..áléba. Láiod ezt a lepkét? ^ igy szálltam én is virágról -virágra, igy kerestem a mézet,' de nem találtam meg.- Az én mértékem mindig az édesgnyát; volt, ezért maradtam vénlegény... Búcsúztam ón szinte hetenkén" olyan tündérektől, hogy azoknál tündöklő te sebbet a legjobb mesemondó sem tud meg álmodni...• Bucsuz.codással telt el az életem...Petyhüdt vjkai között forgatta a szivar csutkáját. Leverte a hamut a porba ís e yszintivé taposta. - "Akkor boldog csak az ember, ha teljesen beleolvad-a környezetébe. Ugy,mint ez a hamu a homokba. Látod még- s nyomát? - Ugy-e,nem. A'át ilyenek va' gyünk v lamennyien... Ugy,ugy... Uajd ott a kert aljában a li lettes házban,amit Boldizsár ur c.ninál tátott remekbe... ' \ A legifjabb Dobos alatt, megroppant a szék. Szeretett volna mondani valamit, csak néhány szót,amivel feloldja ezt a. temetői hangul: tot,de annyira dermedt volt a lelke,hogy harákolásba fulladt minden igyekezete* Pedig ugy feszi tette a mellét a tav asz, csordul tig telt a lelke annak a leánynak kacagásaival, sellő-• lakjával, nef elej tskók szeme ragyogásával ós aranyba jav el, hogy a tekintete, mohón cirógatta a májusi napsugarat, irigyelte a cseresnye pirosságát,hegcsodálta a galambok bugásat és be lemének ált a láthatatlan pacsirta örökkek birod Imába,Hppen a menyasszonyairól akart beszélni - most először - a legöregebb Dobosnak, ami kor igy torkára f gy sztotta a mondókáját, A csoresnyefa ágai és kivonatos gyümölcsei között az eget fürkészte, nem talált ak...ora felhőt se rajta, mint annak, a szolgálónak elovillóö.zó köténye, mégis októberi dór csipte meg a lelkét, n.ert a madárdal, május ós napsugár hangulatát elriasztotta a teknő felől odacs pédó fájdalmas ének: ... Isten veled kedves...! Jlnünk együtt nem lehet.,.
