Hetikiadás, 1934. január-december
1934-05-08 / 19 [1520]
Bcncs ."c Bu tón-földön. L tric.noni állapot-k előtti Hegy-!Icgyaror sz ág, e. Kárnátok eltel övezett eszményien egy-.céges terület eg-il: alkotó részébe, c.~Ruténföldre rándult ki e. napokban Bcncs cseh külügyninisztor, hogy egyrészt igyekezzék le csillepite, ni ez érthetően jelentkező' elégedetlenségét, másrészt pedig, hogy harcot hirdessen, harcot a békeszerződések módosítása, a jog óe igazság órvényecule so. clle n. ámi c látogatás első Célját illeti, ezzel Bcncs már alaposan elkéset áz Jrdős-Kárpátok ős-l?koesága, nemesek magyarság, kenem a" rutén nép is. torkig ven már e cseh. kormányzás áldásé ivei. mert ennek hesznát legfeljebb az oda kihelyezett cseh hivatalnoki kar látta, maga: a nép azonban csak kárát vallotté. Ismeretéé ugyanisyhogy xiár a termeszét is iséglchetősen mostohán báné ezzel a vidékkel, termei ölcjo dög T$n,nyorsanyaff hi ágéban ipara is kezdetleges,, erdeiének hih. sználúör. pedig, mióta :• íiezán való szállítás eló akce,ály^ állított es uj határ, még v regi helyzetnél is szűkebb keretek közé került. Dc amíg e magyar kormányok, he. ínség fenyegette ezt e. területet, ezonnc.l •segitsógér: siettek pénzzel % kenyérrel, ánunkelvcl, e.edig Prágának eoíiaecn. okozott különösebb gonáoö a Rutén*föld baja • Birkózzék meg e. gondja ivei saját crcjóbelj gondolta, s . szerint cseleke de is. illetve nem cselekedett semmit, ás oliáóg pusztíthatta a népet, mit törődött vele, csak türje nyugodtan az ínséget, ne lázongjon, mert úgysem kenyeret kap csillapításul, hanem puskatust és golyót. Igy kormányozta Prága 15 esztendőn keresztül az Ürdőc-Kárpátok vidéket, azt a területet, c melynek bírt oldására pedig' egy ál talán semmi jogcíme sincsen, á tót néppel özemben még felhozhattál: azt, hogy rokonnép, mert tényleg az, bár annakidején a csatlakozóéi'szándékot nem es igazi népakarat, hanem csupán : g'-két törtető nyilvánította, feltolva magukat a nép vezéreinek A rutén nép azonban csak annyiban rokon a. csehvel, hogy szintén szlávi de eseii.az alapon akár egész Lehgyel•->;.szagot £s Csenorezághoz csatolhatták volna, i-oa ie a rokonság vezette 'a trianoni kontároké t» -natárvonal ily hosszú"" megnyújtására, na cm as a szándék,hogy Romániával közös legyen'a cseh határ, hegy min-él erősebb fegyveres gy. rii vegye kerül i la gyáron sza ot, güzsbakö sse életerejét, ssuronyossíopot emcljojn a magyar tiltakozással szemben. • Érezték is annakidején Trianonban,hogy mégsem lehet minden feltétel nélkül egy országhoz cectolni o; y idegen népet s enyhítésül akkor kimondot-' ták.hogy Cschorez. g padis tartozik önkormányzatot adni a Ruténföldilök. 15 óv toll el" ennek e határozatnak, kimondása óta,, hol van az öiáeormánysat, sehol; álgv-két ígéret hangzott el ezóta, ilyen ígéret, t tett most Bcncs ie, a .dolgok pedig'tovább haladnak a régi mcdcrb.n. á ^emzotek Szövetsége sem siet erre a kötclcsottcégükr szorítani! a cseheket, hogyan ie- ten é, hiszen Prága az a kedvenc, amely mindig kéősséggel áll a tárgyilagosnak éecnséggcl nem nevezhető ITencsö vétségnek, s ebben különösen a behcszcrzőcesok őrzőinek szolgálatában. Hoc csoda esek után.hogy az Ínségben cserbenhagyott, lényegéé nem-' zeti jógáitól megfosztott rutén hét egyáltalán nen lcj.kescdin 3cnos láttára, s ha tőle függene, lerázná ragéiról"ez egész csoli uralmat, á látogatás lcüloósé ei ie ast'" mutat ják,hogy maga' aj népet teljesen hidegen hagyta ^Csehország külügyminiszterének hoszáutazüse, a rutén e ez ojt lakó magyar nép_cl sem iccnt meghallgatni őt. s hogy mégis ; legyen valaki^gyűléseken, kirendelték.a cseh hivatalhoki kart, katonaságot, le ionistálat, es iskolák tanulóit, á nép távolmaradása, bizony alános kudarc .volt Boncsék számáré, alapos, de jggos kuderc. Ebből következik azután, hogy annak e nagyhangú kijelöntésnek.amely szerint a rutén nép együtt harcolna e csehekkel, e határok esetleges t védelmében, egyáltalában nincs visaskengja e népben, dehogyis harcolna ezért, lia mér karcra Kerülne e sor, -y véreit sokké 1 való es ina .ben égen a csenek .ellen, a áagyaroeosá' hon való viseeo jövetel érdekében használná, mert látja azt a kü lönhséget.em r 'a régi Budapest s e mostani Prága között van. Bcnes harcias niic leütései TE di' esek erre mutatnak rá,hogy maggá is érzi összetákolt országának ingatag" voltát, á sok to.nuls. g Hitó.n azonban becsapni már nem tu^ja sem c rutén népet, ec:.: a nemzetközi közvélorényt ,mcrt a lcg'cöbb helyen tisz'cabnn ve nak már a cseh politika álnokságával.
