Hetikiadás, 1934. január-december

1934-04-24 / 17 [1520]

h,világgazdasági helyzet megjavítását célzó törekvések mellett, ezekkel legalább is egyenrangú szerepben, mar esztendők óta folynak a tárgyaié sok, rábeszélések, alkudozások az állandóan háborús kirobbanással fenyegető fegyverkezési verseny csökkentésére és ezáltal a békének megszilárdítására. Harmadik esztendeje már annak, hogy nagy reménykedések közepette megindult ebben a tárgyban ez első genfi értekezlet,de a megegyezés kilátás-i hamar tünedezni 3Zütek. Tavaly komában ugyan újra éledtek.de gyorsan bekövetkezett ismét a v .sszaesős, a KÖZÖS értekezlet munkája cs-flöt mondott. Jémetorszag ott is e •ryta az értekezletet és ekkor, mint,utolsó szalma szálhoz, a nagynatal máknak egymással v.ló közvetlen regbe szélés%ez folyamodtak, hátha ennek lesz valami "sikere, áos, ez,a számitás sem vált !:e. ^zzal a legutóbbi jegyzékkel, amelyet Franciaország intézett .nngliáhos s amelyben elutasitja az angolok közvetítő megoldási javaslatát; a közvetlen t rgyalások is kudarcra vezettek. Lehet ismét ,vi ssza térni Genfbe, kezdődhet minden el Írói, feltéve, hogy továbbra is birják a tárgyaló felek ideggel és türelemmel. ..nnál is nagyobb szükség van erre, mert a helyzet rosszabb, mint bármikor. á,fegyvérkezési ,verseny egyre élesebb, a nagyhatalma!;,, különösen Franciaország,es -Németország között a viszony mi ndinkábo, romlik és szinte emberid jetii munkának látszik ennek a he yzétnek a megjavítása. t , , Az eddigi munka eredményének,illetve inkább eredménytelenségének láttára ugyanis nem sok kilátásunk lehet arra. hogy egyszerre kenyegesen me/?változzék a"helyzet. Kit láttunk ugyanis eddigr Láttuk Németország egyenrangúsági jogának elvi elismerését ós romában,a négyhatalmi egyezmény megkötését a béke biztosítása céljából, iíincs tovább. De mit ér tulaidőnkepen a, jogok elvi,elismerése akkor, ha ennek a jognak tulajdonosa a gyakorlatban még szinte beláthatatlan év ékig,alárendelt helyzetben marad s mit er a nagyhatalmi egyezmény is. ha ennek hátterében továbbra is emelik a hadseregek létszámát^ szaporítják az öldöklő fegyvereknek legkülönbözőbb fajtáit és ,a költségvetéseknek egyre nagyobb tételeit forditj'áák a hadi felszerelés tökéletesítésé re.i.íert ez történik tula idonképen mindenütt ós amig ebben az áldatlan versen gésben nincs megállás, addig minden tárgyalás csak üres szófecsérlés marad, addig jöhetnek össze Genfben, vagy bárhol, eredményes munkát végezni nem fognak. S amikor igy vajúdnak a dolgok, lehetetlen észre nem venni azi a különbséget, ahogyan az egyes nagyhatalmak kezelik ezt a kérdést és hogy mi képen akarnak keresztülvinni a megoldást, imnt ismeretes, „anglia is, Olaszország is javaslatot dolgozott ki a leszerelés gyakorlati

/

modjaról. ..z olasz javaslat Jobban úekintetbe veszi a 1 ehe tősége. :QV és megelégszik azzal, hogy első lépéskánt legalább a,m.i helyzetet rögzítsék meg es ne fokozzák tovább a fegyverkezést, ,/nglia már tovább megy. a létszbok ki. ebb,leszállítását és a legpusztítóbb fegyvernemek használatánál; megszüntetését ajánlja. Franciaország,, ugy látszik, egyiket sem akarja elfogadni, hiába volt áüen angol főpecsétőr rábeszélő utja ós Suvich ol sz külügyi államtitkár londoni utazásának Farisban történt megszakítása is. ':. franciák mereven ragaszkodnak ahhoz, hogy nekik legyen legnagyobb hadseregük Jurópában^ - nénetel; revansvágyától rettegnek ós, e német fegyverkezési kiadásoknak tőlük még mindig lényegesen elmaradó emelését látva, rögtön készen voltak a közvetlen megbeszélések megszün tetésére és a további tanácskozásnak Genfbe való vissza vitelére, ahol pedig már annyi jobb sorsra érdemes ügy posványosodott el. Ugyanakkor pedig, amikor az elutasító francia válasz holtpontra juttatott, "legalább is egyelőre, bármilyen megegyezést, a francia külpolitika hivat los képviselője, eerthou külügyminiszter keleteurópai körútra indult, hogy Lengyelországot ismét mag hoz fűzze, a kir.antantot pedig az eddiginél is szorosabb szálakkal fc; ácsolja az ő érdekköréke. z i~azi bék ;t szolgálja vájjon az ilyen kifejezetten katonai szövetség erősítése? -ligha. Sokkal inkább" ezt célozza ,Suv ich ol. sz ká.lügyi Ham titkárnak Londonban tett látogatása. Hiszen

/

ez a bókét előkészítő leszerelési álláspontok összeegyeztetésére irányult és Franciaország is jobban szolgálná a közérdeket,ha ugyanebben az irányban fáradoznék. Végeredményben tehát ma legjobb esetben ott állunk^ahol három evvel,ezelőtt voltunk, az első genfi t. nácskozás idején. Most ismét enfbe akarjak utalni a kórdós,megoldását s oda csábitgatják a németeket is, jól tudva,hogy nélkülük határozni nem lehet.ál-.ennek-e oda, ma még kétséges. De ha meg is jelennek, annyi hál siker után,most már alaposan megfogyatkozott biza lommal tekintünk a genfi zöldasztal felé ás v lós gos meglepetés kánt hatna, ha mégis siker lne ott elérni valamit. . .„ -10^