Hetikiadás, 1934. január-december
1934-01-09 / 2 [1520]
• ; * , , V VA\' \ • Heti kiadás ORSZÁGOS uv^ P? oldal. .z. 19 34.j a n.3. — K. /i "A rejtélyes üveggolyó" 'olytatás:/ Gondolataimba mélyedtem mentein haza. Rossz sejtelmeim voltak és folyton ugy éreztem, hogy Lukács Kornél nagy veszélyben forog. De, hogy mi ez a veszély, azt még nem tudtam. Reggel megkaptam azokat a fényképfelvételeket, melyeket titokban lládayról a Kaszinóban csináltattam, rtiöjjá ismét a nyilvántartóba siettem. Ujabb kutatásaim kit pján világosodni kezdett előttem ..irtderi. mélámig az összes szálak a kezemben ,nera voltak, sém"it sem tehettem. Várnom kellett. Lassanként megérlelődött bennem a. merész terv, hogyan tudnám a fenyeget" veszedelmet kitérésig fokozni és ugyanakkor el is haritani. Kerestem s további összeköttetést Iládayval és iparkodtam tolatni a kulisszák mögé. Többször meglátogattam a lakásán és egy óvatlan pillanatban átkutattam a golyó fülkéjét-. ügyije nap Lukács ^agából kikelve rohant nozaám. ALáirás nélküli levelet kapott. 3a volt a szövege: "Ha a smaragd Buddhát biztonsága kedvéért huszonnégy ójp» alatt kertjének bejárata mellé nem teszi, I.í» shamba áldozata lesz!" - Az ellenség tehát akcióba lépett! - szóltam Megelégedetten. Lukács sápadtan izgett-mozgott a székén. -De, hát mit akarnak velem? - Meg akarják fosztani legnagyobb kincsétől. - Kik? M engedje meg, hogy ezt egyelőre még elhallgassam, ünnek most teljesen rám kell hagyatkoznia! Tegyen meg|mindent vakon, amit mondok! Á legfontosabb az, hogy a fenyegető levelet hagyja figyelmen kivül és Vó.rja meg a fejleményeket. Járjon továbbra is társaságba es fogadjon el minden megnivast, de mielőtt valahová elmegy, előzőleg órtesitsen hollétéről! Pillanatnyilag nincs mitől félnie! Ke hány nap eseménytelenül telt el.. Lukács minden lépését figyeltettem s 5 is szigorúan betartotta utasításaimat. A negyedik napon telefonált, hogy Maday lakására hivta meg. ;Iost érkezett el az időm a cselekvésre, Megtettem összes óvóintézkedéseimet és ugy tettem, mintha is'találkozáshoz véletlenül odacseppentem volna. Hádaynak nagyon kellemetlen volt a társaságom, de én készakarva nem értettem meg világos célzásait. Ugy tapadtam hozzájuk, mint a kullancs. Iláday végül vallat vont és látszólag belenyugodott a változnatatlanba. Az események drámai gyorsasággal peregtek le, akar az amerikai filmek. Alig beszélgettünk néhány percig, bejött házigazdánk egyik szolgája és súgott valamit a fülébe. Háday megint az üveggolyóról Kezdett beszélni és Lukács íomél elfogulatlanul vállalta a ndáz szerepet. - ilár régen nem láttam a kis ördögfejet! - mondta és házigazdánk alig tudta mosolyát elfojtani. - Ha akarja, megnézheti! l.la már egyszer megnéztem és sokkal vadabbnak találtam, mint máskor, Kenjünk be a fülkébe... - Hozzám fordulva folytatta int ez aligha érdekli, foglaljcn addig itt helyet! jóvahagyóan bólintottam. A következő percben bejött Haday inasa ás tett-vett a szobában, de közben láttam, hogy egyik .ezét folyton a zsebében tartotta és engem állandóan szemmel tartott. .'Sokáig nem nagy na t tara Lukacsot őrizet nélkül, ezért - mintha véletlenül történt volna - ledobtam a kis asztalról a cigarettadobozt, inas szolgálatkészen odaugrott, hogy segitsen s amint lehajolt, egy aatalmas ütéssel elkabitottam. i.int a zsák, ugy esett össze. Gyorsan megbilincseltem és a zsebkendőjével betömtem a száját. Odaugrottam a fülke bejárójához s meggyőződtem róla, hogy az utolsó pillanatban érkeztem. Tekinteten, nem az üveggolyóra esett, n;..nem a fülke tetején tátongó nyilasra, melyen át rettenetesen csúf négerarc meredt Lukácsra. Az arc mellett fekete kéz nyúlt ki és éppen e 0 y súlyos hadibuzogénnyal le akart sújtani Lukács fejére. 3gy lövés, hatalmas zuhana3 hallat* szőtt s egy másodperccel később élesen felharsant számban a rend'írsip. gmbereim berohantak és mindenkit, akiket a közelben találtak/ megkötöztek, félórával később már a rendőrségen húsült az egész bűnszövetkezet. Lukács Kornél, m'g most is sápadtan, nagy figyelemmel hallgatta leleplezé*- Kekem az őn elbeszélésében azonnal gyanús volt '•• fekete drapérias fülke, a különös üveggömbbel. Természetfeletti dolgokban nem hiszek, tudtam,
