Hetikiadás, 1933. január-december

1933-01-10 / 2 [1519]

Bársony,I.folyt./ val ós egy csákánybei tával verekedett,Fs tyi bá» meg fej szétfor atott a feji fölött s olyan velőtrázóan orditott,hogy nem merték megfogni.'De az óh nyakamat elkapta két óriás és ugy cipelt, mint, kutya a tollseprőt- Pa tyi és. Gábor is hasztalan eröl ködött.As ekkor felhördült Gábor.Lfe is a felemben cseng eltorzult eszelős ordita.sa. -L^ársony hol vagy?! Hat nem segitesz Bársony?! Hat segített. Az egyik oroszom eleresztett,mert a ló leharapta az orrát fél arcával együtt és a következő pillanatban a másiknak a kezét kapta el,megrázta,mint a kutya,ha macskaderekat ropogtat; ós,elhajította • megszabadultam, de Bársony,a jámbor,apró fekete lovacska még nem végzet't.Horkolt,rágott,harapott ,forgótt.mínt az ördögmotola ós közben véres hab szakadozott le csattogó zabiáiról. Öabor meg a vén Pa tyi hadakozott mellette.Az egyik orosz feléje szúrt, de a hátán leve nyereg vastag bőrében megakadt a szuronya,mire babonás felelemmel elszeleltek valamennyien. Fellélegzettünk.Aki uehettenuóg a sebesültek is, ölelgettük a hős> "kis állatot,melyről cafatokban hullott a verejték. -i egmondtam én a tekintetes asszonynak - örvendezett Gábor, hogy vigyázunk a tekintetes úrfira.Aranyos kicsi lovam!... iCzalett a tartalék is megérkezett és egyesült erővel visszavertük a veszedelmes támadást. Aiire elcsendesedett a környék, előkerült Pa tyi bá» is két kifogástalan szalmacsomóval. - Ne óbégass öcsóm.idlj odább,hadd csutekoljam meg ezt a keavest... Gábornak leesett az alla. - Hát kend csutákolta titokban? - Csakis - mosolygott az öreg szakács,én meg arra a,fehérfejű jóságos asszonyra gondoltam,aki messze napnyugatra a meszes hegy alj in sirdogál ösztönös örömmel,mert biztosan megér ez te ,hogy a Bársony meg a Gábor gyerek megmentette a fiát Szibériától. A Coökkenő fogyasztás miatt növekednek a világ nyerstermókkószletei. A legutóbbi konjunktúrajelentések szerint már bizonyos csekély javu • lás volt tapasztalható a fogyasztási iparokban,de azért a világ nyers termékkészletei még mindig sokszorosan magasabbak a fogyasztás,csökkenése miato,mint 5-5 évvel ezelőtt. A nagyarányú fogyasztási válságot főrészt Szovj etotszország, Kin és India gazdasági eletének zavarai okozták,egyik további ok a dólamerikai álla mok politikai ós gazdasági zűrzavara,és igy a fogyasztásból való kikapcsolódása volt. így történhetett meg,hogy például @3l augusztusában a v ml ágnak több mint sázaszázalékkal nagyobb volt a buz;. kószle te, mint 1925-ben .A kavé készlet .ugyanezen az idő alatt majdnem megnégyszereződött. Hasonló helyzetet taL-lunk a nyers gyapot piacán ós más termékeknél Ilyen körülmények között nom lehet csodálni,hogy az óriási mértékben felgyülemlett készletektől az egyes tarmelo országok minden módon meg akarnak szabadulni, a gyapot raktárakat felgyújtják, a braziliai kávét a tengerbe öntik,vagy lokomotív ok, fűtésére használjak'fel. Görögországban a termelők nem tudják eladni,a mazsolát s mivel a lakosságnak kevés ke nyer magva van.a mazsolát megszári mják, megőrli k és,liszttel keverve kenyérnek eszik meg.Kisebb mértékben nálunk is előfordult már hósonló jelenség. Tolnamegyóben a gazdák a nagy, kukoricatermés következtében a kukoricát nem tudják eladni,ós minthogy tüzelőanyaghoz nehezen futnak hozzá, a tongericsöveket használják téli fütepsre.Hogy ilyen körülmények között a gazdásági élet nem tud normálisan működni,az nyilvánvaló. Kecskemét város ic

ivá-talánek leapadása. -ii z elmúl t évben a, kecskeméti pályaudvarról csak,1747 vágón gyiimöl csöt,zöldséget és baromfit szállítottak* elérni a megelőző évek forgalmához visz nvitva meglehetős csökkenést jelent. 1951 -bén még 2öö8 vagon, 1930-ban e 2c343 vagoh, 1929-ben pedig,a válság kezdetekor 3955 vagon volt Aecskémét évi kivi tel a. - - -