Hetikiadás, 1933. január-december

1933-02-28 / 10 [1519]

A magyar kisiparosságnak ragi vágya és kívánsága vált valóit aaaal a törvénnyel, amely megalkotta az Ipartestületek Országos Központját. Az iparosság iórésze kézműves kanarát kivant ugyan, de a vegén belenyugodott abba, hogy a törvény a központi szervet hozza létre, amely egységesen fogja irányi tani az ipartestületek munkáját ós amely végeredményéén érdekképviseleti szerve lesz a kézműves iparosságnak, A központi kisiparos szerv müködíse végeredmónyban mégis csak hasonlatos lesz az iparkamaráéhoz, ha nemleaz is kamera"jellege.-A kisiparosság abban bizik, hogy Később a fejlődés során a központi szerv megkapja a kamera i j el lege ti is. A mai helyzetben mindenesetre az t IPOlí is na y eredmenvneki számit és hivatott arra, Jjcgy a súlyos helyzetben lévő kisiparosság érdekeiért sikrá szálljon s a kormánnyal karöltve e:.ősegitse azokat s törekvéseket, amelyek a magyar kisipar jövőjét akarják megmenteni. A kisiparosság életében jelenős eseményt" nagy bar', ok" előzték meg s ugy a közgyűlési tagok, mint áz elnökség megyá1 asz tása elénk mozgalmat keltett az iparosság soraioan. Í: válaszaások utolsó e tapp ja az elnökség és a tisztikar megváltasz tása a héten zajlott le, uj&t már elülnek az izgalmak es az iparosság remélhetően egységesen törekszik céljainak elérésére, áz ország minden részéből összegyűlt közgyűlési tegek a következőket állították az IPOK élére: Elnök lett. Papp József, az Ipartestületek Országos Szövetségének eddigi elnöke, alelnök a budapesti iparosságarészéről begy üntal kereskedelmi-ós iparkamarai alelnök, B vidéki iparosok részéről.Eing Gyula, a hatvani ipartestület elnöke, igazgató Dobsa László dr., se Ipartestületek Országos Szövetségének eddigi igazgatója. A választmány tagjai lettek a fővárosi iparosság részéről: Dombicz Gyula, Aelner Albert és ríémetn Gyula ipartestületi elnökök, a vidék részéről: iüarschall Béla, a győri ipárkaijára elnöke, Vági István, a debreceni - ipartestület elnöke, Gubicza Sándor, a a orosházai ipartestü1 et elnöke, Láng íialmn^ törőkszentmiklósi és kayer István., nagyatádi ipartestületi vezetők. miért marfontol tan ? A politika ,05 a sajtó bizonyos részéről az utóbbi időben gyakran vetették a kormány szemére, hogy beígért intézkedései nem. következnek azzal a gyorsasággal és* erős tempóval, ahogy azt a közvélemény elvi,rná. Ezekre a sürgetésekre adott vulaszt legutóbbi nyilatkozatában a pénzügymáaiaater. Kijelentette, hogy még nehéz ut előtt állunk ós ezért ugy kell haladnunk, mint aki'.' sziklafalra akar .elkapaszkodni: minden, lépést óvatosan kell megtenni, előbb ki kell próbálni. Nem azért halacLa kormány megfontoltan, mert kisvonalu politikát követ, h&iain azért,mert árkockázatot el akarja kerülni. Nyugodtan, de sem.itői vissza nem riadva halad céljai felé és nem engedi ma*át olyan tompéra rábirni, amelyet esetleg nem bírhat el a nemzet, v "V Áz elfogulatlan magvár közvélemény igazat ad ö pénzügy mi ni sztéröaki mert valóban ovakoc.ni kell a. tol. hogy látszólagos sikerek és esetleg később ál eredményeknek _ bi zoriyulo er edmén Aedv eórt el hamar kódot tan ,megf outola tlanul járjon el a kormány. Ez végre is elsősorban nem a kormánynak az érdeke, amely nópszorüsagi szempontból ilyen utat is követhetne, hanem a nemzeté. Utóbbi viselhetne a következményeket, tehát csak helyeselheti a megf on tolt ságiét. Az ország népe helyesli is ezt, amint, hogy elfő-.a a ja a pénzügy mi ni szóernek azokat a megállapításait is, hogy vigyáznunk kell, nehogy fontosabD ós nagyobb célok elérését veszélyezteasük egyes részié tkérdós-Ek erőltetésével. Rámutatott itt a kormány gazdavédelmi intézkedéseire, amelyekkel egy év tártaimra nyugalmi állapotot teremtett és megmentette az eladósodóim gazdákat az elárverezéstől, a teljes tönkrejutástól. Egyesek ezzel sem elé xaték meg és továbbmenő védelmet kívántak, ^rre az a válasza a pénzügyminiszternek, hogy a megtett intézkedéseken tul nem mehet, mert a gazda adósságok védelme bizonyos határon tul nem válik a gazdacarsadalom előnyére. Kom válik azért, morc az a gazda, akinek nincs adóssáya, va^v csak kevés adóssága van, - és ez a töbnség, - nehezen juthat hitelhez, iflíaatt aztán a takarékossági hajlam csökken, pedig nagy szükségünk van arra, hogy c. takarékosság utian ujabb tőkék képződjenek. A"külföldi hitelezőkkel szemben azért nem akar egyoldalúan eljárni a kormány, mert külföldi tőkére a jövőben is szükségünk lesz éppen a termelés fellendítése szempontjából. A külföldiekkel a tar válásokat gyorsítja és mielőbb szeretne eredményt" elérni. A küllői dl hitelezőknek meg kell ertoniök, hogy nekik épp ugy érdekük, mint az adósoknak, 5°Sy,

a magyar társadalom tolj esi tőkepeseégót biztosítsák, ^sirányban sikerült e-enioen íelvilagositani a Népszövetség urait, és sikerült meggyőzni őket arról.iror hogy bizonyos intézkedések megtételére az ő erkölcsi támoaa tmsukra is szükség ían. i ^var, közvélemény ujbcl -es ujbcl sürgeti ezeket az intézkedéseket, Vagyis a terheknek olyan színvonalra vslc mérséklését, amelyet a mí súlyos helyzetben léve gazdasági elet is elbír. - - - r-t-