Hetikiadás, 1933. január-december

1933-12-12 / 51 [1519]

.

y t:.t 1;;

/ laaQüarüaafMÜ tenyésztés ffíj\ör;é5át/Tz iTei__bammfikjállítás. A Bár pmfi tenyésztők Országos abyesülete nemzetközi baromfi kiállítást rendezett budapesten.á rauít héten megnyílt kiállítás anyaga kitűnő és megfelel a magyar baromfitenyésztés jelentősegének.A háború utáni években ugyanis külkereskedelmi forgalmunk egyik legfontosabb tényezője lett a magyar baromfitenyésztés es a vágóállá tok ,v al amint a Buz. a kivi tel után a baromfi kivi tel a harmadik legfontosabb helyet foglalta el .A nehéz a bsúgi viszonyok következtében a kiállítás anyaga, számszer len csökkent az elúal . éveké.iez képest,ez azonban nem változtat a kiállítás magas nívóján ós jelontJsógén.A kiállítás azt mutatja,hogy lassanként kezei kialakulni a baromfi tény ész testen az az irányzat, amely megfelel a kivitel kívánalmainak és emellett sz egyes országrészek igényeinek is. A látványosságok között az iáén is a nülönböző különlegességek vonjak magukra leginkább a figyelmet: feltűnnek a törpe,,aalambnagyságu bantamok,selye tyukokVfekete minorkák,fehérbúbos hollandiak és maláj ia k, tovaobá nagy helyet fogla el a magyar p rlagi ,a fehér leghorn,a magyar kender magos, továbbá *z igen jól be; vált vörös izlandi tenvészét*A magyar parlagi baromfiak között a fehér,a nemesitett fehér és a sárga fajta, igénytelen,de amellett húsra és tojáshozamra egyaránt jíielégiti a szerényebb kiv-mainnaimt.Leggazdagabb a kiállításon a vörös izlandi "anyag. A fehér leghorn,a tojdshozamra dolgozó farmok kedvelt faj tűje, szintén nagy számmal szerepel'a kiállításban. Feltűnt ...ég egy erdélyi fehér,kopasznyaku pár.iz a f.jta rendkívül szívós és dacol a rossz idő járással,de bizonyos mértékig a gyenge táplálékkal, is. A hé'fehér és bronzvörös fajta pulykák is a kiállítás látványosságaihoz tartoznak.iind a két fajta exportképes .aiglia felé.Jgyidőben.inkább a fehér pulykát vették oz angol ok, mert tollából hamisított strucc tol lakat készítettek, öaj nos az idei pulyka export nem ,olyan ki el égi tő, mint az eddigi években. A galamb tenyésztők ós, a házinyúl tenyésztők kiállítása is érdekes. A szőrmenyulak tenyésztése terén néhány év óta nagy haladás tapasztalható .A magyar prémnyulak ma már sokféle szőrme előállítására alkalmasak és azért a külföldi is vásárolja azokat. . Keieteuráfia IÚJU Wi a, Hgurdá flflí * A keleteurópai valutáids kérdések rendezéoóre dolgozott ki tervet Jelaisi a kitűnő francia közgazdász és 1 egutóbb Budapesten ismertette tervét.A kérdés hamarosan időszerű less,mondta az előadó, mert,az angol fontot ós a dollárt előbb-utóbb stabilizálni f.c j' '",nmi azután Angol országban es imeri Icában nagy aranykészleteket fog feleslegessé „mmi-A felszabaduló aranykészletek lennének felhaszn Ihatok a keleteutópai jegy bánokénak nyújtandó aranykölcsönökre.Síhez olyan központi hitelszervezetet kell létesíteni.amelyet a keleteurópai agrárállamok hitelellátása erdekében a strezai agrárértekezleten javasoltak.Kamutatott még az előadó, hogy a keleteurópai agrárállamokban egy-eg; lakosra alig 5-öd,ő-od rész annyi bank

: jegy jut mint a nyugaterurópai ipari allambkban.A ban-kok aranyfedezetének kölcsönökutjnn történő emelése tehát a ba nj egy forgalom egészséges növelését tenné lehet: vé.Az a ra ny köl csönöke t a rövidlej-ratu nemzetközi alósságok törlesztésére is fel .'. 1 ehe tne ha ,«znalni . Delaisi. franci; közgazdász neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt, o volthoz,aki néhány eve na y szabású tervet dolgozott ki a kelet európai mezőgazdasági állam talpreálii tásúra • Terv ót több országban, igy nálunk is ismertette annakidején.Delaisi a mezőgazdasági temelóst modernizálni akarta a keleteurópai országokban,n gy szabású u. hálózatot kivan • ki ópi teni, h ogy ez Ital a terményeiknek piacra jutásat megkö anyitse.éindeozel a mezőgazdasági lakó ság fogyasztó es vásárl9Kspesseget akarja megnövelni, a eh azután az ipari államodra is kedvező visszahatást gyakorolna ós egesz ülurópa jólétét előmozdít rá. Kitűnő termés i rozsban. . . A római nemzetközi mezőgazdasági intézet jelentése szerint Európa ídem rozstermese 240 millió métermázsa,a tavalyi 257 és a két év előtti 197 millió metermazsaval szemben.Tavr^hoz képest nem nagy ugyan az emelkedés,de ha az egesz világ rozstermesót vesszük tekintetbe kitűnik,Hogy a haboru óta nem volt ilyen nagy termes mint az idén. " m

'm