Hetikiadás, 1933. január-december
1933-11-28 / 49 [1519]
A nemzetek együttműködésébe vetett remény,az igazi béke alapjainak mog toréra to sóben való bizodalom szinte évről-évre mas képet mutat „mórt amit egyik esztendőben nehéz „munkáéval felépítenek,azt egy hirtelen támadt v ihar, elsöpri es kezdődhet minden eleiről.Az egész nemzetközi politikai élet hullámmozgásban van, mert a féltékenység és az egymás iránti bizalmatlanság nem engedi lecsillapodni a szenvedély eket,hepek és egyenek legnagyobb kárara. A zajló események, egymást körefci forgatagában több mélypontét láttunk már az elmúlt esztendők folyamán,többször éreztük azt,hogy a hullámvölgynek olyan mélységébe zuhantunk,ahonnan szinte emberfeletti feladatnak látszott a felemelkedés.Nem is kell meszeire mennünk,ilyen volt a helyzet legutóbb. akkor is,ami-kor Németország faképnél hagyta a Népszövetséget,a leszerelési értekezletet s minden olyan helyet, ahol nemzőtök közötti tárgyalások folynak.Valósággal fojboütésszerűen hatott akkor oz a. hír s -~ békének és megértésnek minden iga.z barátja f élv ff gondéit arra,hogy milyen végzetes következményei támadhatnak,ennek a lépesnek. Nos,az eltelt pár hónap után most már örömmel állapithatjük meg,hogy a. végzetet következmények olmare.dtak.sót biztató jele k mutatnak arra,hogy a hullámvölgyből talán ismét felemelkedhetünk a javulás olyan fokára,amuly sziláraabb állandósulást igér az eddigieknél .Erro a. romenyro jogosit fel bennünket a nemet kilépéskor beállott es a mostani helyzet ogybcvetcsc.Akkoriban ugyanis Németország ugyszó;lvá,n teljesen el volt szigetelve a többi nagy ha talontól ,meg a,vele szemben legbarátságosabb 0laszország is visszahúzódott tele az Ausztria,irányárban t-nusitott magatartása raiatl Azt mondani se kell,hogy az amugysom, rózsáé német-francia viszony a,vegsőkig kiéleződött, Oroszország pedig a. kommunisták letörése miatt a német barátság helyett vissz; «/ért az egykori Tcsz-francia szövetkezéshez .Anglia ugyancsak a Franciaországhoz fűződő barátságának szálait crősitottoa németekhez való viszony rovására •Végeredményben tehát Németország valóságos nemzetközi cstromzár alá korült,ami nemcsak,az ő baja lett,hanem megsínylette ezt a béke üg-ye is,mert tartós,béke csak ugy képzölhető el,ha annak megalapozásához mindegyik nagyhatalom:hozzájárul. A vigasztalannak látszó helyzetet,azonban ogósz Surópa szerencséjére olyan események követték,amelyeket a megbékülés szelleme hatott at és máris sokat csorbítottak az egymásra emelt fegyverek élességén. , , A feszült német belpolitikai viszonyok enyhültek,negyvenmillió német bizalmairól biztosította a Hitler-kermányt,amely igy belülről támogatva lenyesegetto a forradalomnak külföldön nagy ellenszenvre talált kinövéseit s ezután hozzálátott p.hhoz,hogy visszaszerezze országának az,őt megillető súlyt a nemzetközi politikai élet torén.Idár az else lépés SÍK orrol i ár t, L ongy el or s z ággpjL megegyezett s az ottani hangulat barátságosabbra fordításával biztosította, a birodalom keleti határait.Dc eny ni tette ezenkívül, az Ausztria beolvasztásáéra irányuló propagandáját is és ozzol a lépessel Olaszországot,ismét visszaszerezte maga mellé,egyenjogusagi törekvéscik támogatójául.lündÖnnél nagyabb kilátásokat,nyujt azonban az a közeledés,amely a franciák föle irányul .Hí tl érnek ismételt ünnepélyes ki jelentése,melyben lemondott a két nemzet viszsályának,legfőbb magyáról,21 sasz-Lotaringiáról és a közvetlen tárgyalásokra, való hajlandósága, amennyi bon ezek sikeresek lesznek, eddig móg sohr som látott mertekben járulhatnak hozza a valódi béke megtöromtéeéhez.De hogy a tárgyalásoknak tényleg eredményük'1 egyen,ahhoz 3zükséges volna a. francia belpolitikai viszonyok megszilárdulása is,,mort havonta újjáalakuló k;rmányck nem vitathatják meg kellő felelősséggel a. szobán forgó fontos kérdéseket. A'b'ékoszollcm kifejlődjfiéhez más gidairól is láttunk az utóbbi időben biztató törekvéseket.Ilyen volt egyebek között Sir John Si^pn angol külügyminiszternek az ,alsóho,sba n mondott nagyfontosságú,beszéde is,amelyben szót omolt amellett,hogy Németországot egyenrangú tárgzglc félnek kell t^kintoni és nme lehet többé egyszerűen parancsolni ne ki. Haj le adósa;-ét fejezte ki arra is,hogy minden erejével tamegatnji fogja a néeiet-fr nciá ellentetek kiogycnlitését s ezzel ujabb tenu.íclut adta a beket előmozdító törekvéseinek. . „ Je az angolokon kivül Cl:szcrszág is kiveszi részét a bekomunkáJol^ot^ szerepe meg tevékenyebb is.Hiszen lűssolinínak Li tv.'.nov...l iol\ tátott tárgyalásai jórészt r. németek ós ereszek kibékítésére irányulnak,a Népszövetség ujjá • • izervezésero irányuló tervei pedig toljeson ennek a célnak szolgála tálban állanak. Misscfcini az elavult népszövetségi rendszer átdolgozásáéval a véelágbékc szamára tolgozik.de dolgozik,külön nekünk is,amikor módosítani akarja azt a szakaszt,amely ',területi rendelkezések megváltuztatáésait ogyhangusághez köti.S hogy ez a törok•'9 S0 sikerüljön,az nemcsak minden me~r-rnak,d~ minden" igaz békobarátnak is legfőbb vagya.
