Hetikiadás, 1933. január-december
1933-09-25 / 40 [1519]
Lalyen terménye ikkefcet var Beaetorszag a magyar termoj-otpi f A magyar-német gazdasági közeledés lehetőségeiről beszólt Papén német alkancellár legutóbbi budapesti látogatása alkalmával.A magyar mezegazdasági . kivi telt, szerinte, ugy lehetne növelni Németország felé, ha Asgyarország részben átállítaná termelését es az eladhatatlan buza helyett rátérne az olajmagvak,szójabab és hasonló cikkek termelséro,amelyek Németország számára föltétlenül szükségesek.A szójababot például Németország jolenloát»Vkndzsuriábél hozzá be,holott őzzel oz állammal egyébként semmi érdekközössége nincs . ' '•_/ .minthogy azonban csak ott kap szójababot,kénytelen onnan beszerezni. 3zenkivül az olajmagvaknak ós köztük a ricinusnak is jo piaca volna Németors zágban.Igaz,hogy ,a termelés átszervezése nehézségekkel jar és ujabb költségeket jelent, az ónban lopós ről-1-oésre meg lehetne oldani ezt z kérdést.Vészi József felsőházi tag azt válaszolta i t német kancellár fej togctésérc,hcgy a. agyar országgal szemben tanúsított elzárte é gazdasági politika'ós a világválság nagyin súlyossá tették a magyar termelő helj_ tét. A kisgazda,lehet mondani,vesz tőséggel termel,alig tudja íontrroani magát, nem lehet tehát afct várni tőle,hogy ujabb befektetéseket hajtson végre.Nem is tudja előteremteni ezeket az összegekot.Azonkívül felmerül az a kérdés is,hogyha a magyar ^jaám legyőzve az akadályokat fátszervezi a termelését,milyen biztosítéka' lesz árnak, htgy az uj produktumokat,az olajmagvakot és szójababot mo/^'ölelő áron el is tudja adni Németországnak és Bem jár-e ugyanúgy ezekkel a sikkekkel,mint eddig < búzával? A német alkaicellár azt válaszolta ezekre oz agg§j£alrmakra.h#gy ha e tor.. lós átszervezését lépésről-lépésre hajtják végre, akkor kJSnyobbon l^het ele teremteni a szükséges összegeket.A nagybirtokon kai aöszor megpróbálni a dolgot,ha a kisgazdáknál nem megy»aéiaotorsság hajlandó bizonyos mennyisu-ü olajmagnak és szójbabnak átvétolét'megf elélő • dron biztosi teni. Itt utalt az cl kancellár arra,hog Mérne tország a magyar búzából is átvett bizonyos mennyiséget, annak el lenére, hogy nem volt szüksége rá, és gyomban tovább is adta .Annál inkább kötelezhetné magát '-olyan mi terményei;átí étolóro.amolyekro szüksége ven* A németek számára viszont az lőhetne az ellenérték előzékenységükért,hogy magyarországi bevitelük szamóa&a bizonyos kedvezményeket kapnának. A vizsgálatok igazolj 1k az idei buz-: kiváló minőségét. A neme-sitett vetőmagvak szólosobbk.;rü használata az -utóbbi években erősen feljavította a magyar buza minőségét.Különösen az idei búzaminőségek kiválók. Olya-n minőségekkel rendelkezünk,^mij.yeneket évek hosszú sora óta. n~m látott a magyar termelő. A Gabona- és Lis ztkisérleti Állomás laboratóriumában eddig 361 különböző vidékről.', való buza minta vizsgálatát fejezték be. iízok túlnyomó része a Bánkuti és Székács-féle nemesi tett vetőmag termese • és a hektoliter átlagsuly 85-86.8 kgr. között váltakozik,ami ozt jelenti.,hogy a magyar buza a maniteba 1. minősegével is vetekedik,sőt azt tul is szárnyalja,A száraz sikértartalom,mint megállapították, átlagban 14.45,ami szintén magasabb e Manitoba I. száraz si kór tar talminál.Hasonló a helyzet : Redves si kórtartelom mi nős egbon, melynek átlag bálunk 44.5,míg a üfcnitoba I.-ó enmél alacsonyabb* ,*z idei buza kitünő minőségét legjobban bizonyítja.hogy a megvizsgált összes minták közül mindössze 1.1 % buzanc száraz sikértartalma nem érte el a 10-et ós valamivel alacsonyabb nívón mozgott. íz olyan jelentéktelen arany,hogy az egyéb kiváló eredményeket egyáltalán nem ellensúlyoz hatja.Ha az idei magyar buza kiváló minőségének hire külföldön is el terjed,az bizonyara erősen fogja fokozni - keresletet a magyar buza iránt. u buza záloglevelek kamatszelvényeinek beváltása. „ , & buza. zálogl evei ékben folyósított és buzaér tékro szóló kölcsönök törlesztő részleteinek befizetésónéi és a buza záloglevél ok kamatszelvényeinek beváltásánál októbor '• havára átszámítási kulcs gyanánt egy métermázsa buza fejében 9.3 sisranypenget kell alkalmazni.
